A tudósok szintetikus emberi embriókat hoztak létre – petesejt és sperma nélkül, és ezzel döntő betekintést nyílhat a genetikai rendellenességek és a habituális vetélések biológiai okaiba. Csakhogy az eredmény komoly etikai és jogi kérdéseket is felvet, mivel a laboratóriumban kifejlesztett entitások az Egyesült Királyságban és a legtöbb más országban hatályos jogszabályokon kívül esnek.
Ezeknek a struktúráknak nincs dobogó szívük, és nem kezdődik meg náluk az agy fejlődése sem, de olyan sejteket tartalmaznak, amelyek a méhlepényt, a petezsákot és magát az embriót képezik.
A szintetikus embriók, amelyek sejtjei legfeljebb csak napokat vagy heteket élnek, segíthetnek a kutatóknak az emberi fejlődés legkorábbi szakaszainak tanulmányozásában, és megmagyarázhatják a terhesség elvesztésének eddig fel nem tárt okait. Az emberi szintetikus embriók fejlesztését a Nemzetközi Őssejtkutató Társaság éves találkozóján jelentették be.
Bár jelenleg nem fejlődnek belőlük magzatok, a gyors tudományos fejlődés miatt etikai és jogi aggályokat vet fel az eredmény. James Briscoe professzor, a Francis Crick Intézet munkatársa szerint a területnek óvatosan, körültekintően és átláthatóan kell eljárnia, hogy elkerülje a közvélemény bizalmatlanságát. A teljes kutatást még közzé kell tenni, és tudományos vizsgálat céljából hozzáférhetővé kell tenni, ezért sok kutató úgy érzi, egyelőre nem tudja kommentálni az eredmény jelentőségét.
A szintetikus embriókat „embriómodelleknek” is nevezik, mivel kutatási célból embriókra hasonlítanak, de nem azonosak velük. Az elv az, hogy
a szintetikus embriók őssejtből készülnek, nem pedig petesejt és sperma fúziójából.
Az őssejtek képesek bármilyen sejttípussá válni a szervezetben, és megfelelő eszközökkel rávehetők embriók képzésére.
Ez az első alkalom, hogy ehhez a kiindulási anyagot hagyományos embrióból tenyésztett őssejtek szolgáltatták – ilyen formán a „szintetikus” szó nem is fedi le jól a valóságot. „Gyönyörű, és teljes egészében embrionális őssejtekből készült” – mondta Zernicka-Goetz professzor.
Korábban Żernicka-Goetz csapata és az izraeli Weizmann Intézet csoportja kimutatta, hogy az egerekből származó őssejteket arra lehet ösztönözni, hogy önszerveződjenek korai embriószerű struktúrákká, amelyek bélrendszerrel, az agy kezdeményével és dobogó szívvel rendelkeznek. Azóta verseny folyik ennek a munkának az emberi modellekre való lefordítására, és több csapat is képes volt megismételni a fejlesztés legkorábbi szakaszait.
Dr. Jacob Hanna, az izraeli csapat tagja, akik szintetikus egérembriókat hoztak létre (Photo by AHMAD GHARABLI / AFP)
Egyébként kínai tudósok már ültettek be szintetikus majomembriókat nőstény majmokba – bár minden terhesség kudarcot vallott.
A szintetikus embriók nem viselkednek pontosan úgy, mint a normál embriók. És nem világos, hogyan kellene szabályozni a kutatásban való felhasználásukat. Briscoe professzor a következőket mondta: „Egyrészt az emberi embriók őssejtekből készült modelljei etikus és könnyebben elérhető alternatívát kínálhatnak az IVF-ből származó (in vitro megtermékenyítés) emberi embriók használatához. Másrészt az emberi embriók őssejt-eredetű modelljei minél közelebbről tükrözik az emberi embriókat, annál fontosabb, hogy világos szabályozások és iránymutatások legyenek a felhasználásukra vonatkozóan.”
A legtöbb ország a 14 napos szabályt alkalmazza az emberi embrió kutatásában. Ez lehetővé teszi, hogy az emberi petesejt megtermékenyítésével létrejött embrió 14 napig növekedjen.
Ezek az „embriómodellek” azonban jogilag nem „embriók”, és nem ugyanazok a törvények vonatkoznak rájuk.
Dr. Ildem Akerman, a Birminghami Egyetem munkatársa szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy hamarosan kifejlesztjük azt a technológiát, amellyel ezeket a sejteket a 14 napos határon túlra is meg lehet növeszteni, és ezáltal további betekintést nyerhetünk az emberi fejlődésbe. „Mindazonáltal az a képesség, hogy valamit megtegyünk, nem indokolja, hogy meg is tegyük” – tette hozzá.
A kutatók azt remélik, hogy ezek a szintetikus embriók segítenek jobban megérteni az emberi élet legkorábbi szakaszai, az úgynevezett „fekete doboz” fejlődési időszakot, amelyet azért hívnak így, mert a tudósok csak a törvényes 14 napos határidőig tenyészthetnek embriókat a laboratóriumban. A szintetikus embriók segítségével megfigyelhetővé válik, hogy mi romolhat el ebben az időszakban.
Fotó: Getty Images
Roger Sturmey, a Manchesteri Egyetem professzora a következőket mondta: „Rendkívül keveset tudunk az emberi fejlődés ezen szakaszáról, de ez egy olyan időszak, amikor sok a vetélés. Tehát olyan modellekre van szükségünk, amelyek lehetővé teszik számunkra ennek az időszaknak a tanulmányozását, hogy segítsenek megérteni a meddőséget és a terhesség korai elvesztését.”
Az eredmény rávilágít arra, hogy a tudomány ezen a területen milyen gyorsan túlszárnyalta a törvényt, és az Egyesült Királyságban és másutt dolgozó tudósok már azon munkálkodnak, hogy önkéntes irányelveket dolgozzanak ki a szintetikus embriókon végzett munka irányítására. „Ha a teljes szándék az, hogy ezek a modellek nagyon hasonlítanak a normál embriókhoz, akkor bizonyos értelemben ugyanúgy kell kezelni őket” – mondta Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet őssejt-biológiájának és fejlődési genetikájának vezetője.
Van egy jelentős megválaszolatlan kérdés is, hogy vajon ezek a struktúrák elméletileg képesek-e élőlénnyé fejlődni.
A jelentések szerint az egérsejtekből növesztett szintetikus embriók szinte teljesen megegyeznek a természetes embriókkal. De amikor beültették őket nőstény egerek méhébe, nem fejlődtek belőlük élő állatok, és ugyanez történt a már említett majmokkal is. A tudósok szerint nem világos, hogy a magzattá fejlődés gátja pusztán technikai, vagy alapvetőbb biológiai. „Nagyon nehéz erre válaszolni. Nehéz lesz megmondani, hogy belső probléma van-e velük, vagy csak technikai jellegű – mondta Lovell-Badge. – Ez az ismeretlen lehetőség sürgetővé teszi a szigorúbb jogszabályok szükségességét.”
Forrás: BBC, The Guardian
