9 vallomás a nagy korkülönbséggel járó nehézségekről

A többség furcsának találja, ha egy pár tagjai között nagy a korkülönbség, mert ilyen esetben nem lehetnek egyenlőek a társak a kapcsolatban. A szakértők szerint azonban két felnőtt között nem létezik olyan, hogy „ideális” korkülönbség. A nagy korkülönbséggel kapcsolatos ellenérzés inkább sztereotípia, mint valóság. A társadalmi és kulturális előítéletek helyett minden azon a két emberen múlik, akik az adott kapcsolatban élnek. Igaz, a korkülönbség miatt szembesülhetnek olyan nehézségekkel, amelyeket meg kell oldani. 

A BuzzFeed megkérdezte az olvasóit, hogy a nagy korkülönbség milyen problémákat, szemléletbeli eltéréseket, nehézségeket okozott a párkapcsolatukban. Az elhangzott történetekben akadtak olyanok, akik arról számoltak be, hogy a teljes gondolkodásmódjuk – legyen szó politikáról, sportról, vagy pusztán az életről – teljesen különbözik. Mások a szórakozási igényekben érezték a nagy korkülönbség okozta nehézségeket, de volt olyan is, aki párja „elavult” zenei ízlésére panaszkodott. 

1. „A férjem 15 évvel idősebb, és olyan szavakat vagy kifejezéseket használ, amelyeket még a szüleimtől vagy a nagyszüleimtől sem hallottam soha. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy hatalmas lexikális tudással rendelkezik, és amikor utánanézek a jelentésének, mindig rá kell jönnöm, hogy helyesen használta a kifejezést.”

2. „Már nem vagyunk együtt, de 21 éves nőként egy 52 éves férfi volt a párom, körülbelül másfél évig voltunk együtt. A legnagyobb különbség közöttünk pont az ellenkezője volt annak, amit várnánk. Mindenki azt mondja, hogy a nagy korkülönbség azért nem működik, mert nagyon máshol tartotok az életben: az idősebb érett, kész arra, hogy nagy házat vegyen, befektessen, hajtsa a karrierjét és a sikert. A fiatalabb éretlen, spontán és nem akar két lábbal a földön maradni. Nálunk úgy éreztem, hogy én még csak most kezdem el, ő pedig már feladta.

Többet akart kimozdulni, nem igazán érezte fontosnak, hogy fejlődjön, tanuljon, jobb lehetőségeket keressen. És ez így van rendjén, hiszen már nem volt szüksége arra, hogy fejlődjön. De nekem még annyi dolgom volt, és ez megnehezítette, hogy egy hullámhosszon maradjunk. Végső soron, azt hiszem, követett volna engem, és támogatott volna, de voltak más problémáink is, ami miatt vége lett.”

Diane Keaton és Keanu Reeves a Minden végzet nehéz c. filmben alkot egy párt (Fotó: Profimedia)

3. „Gyerekkorunk tévéműsorai, filmjei zenéi. A 16 év korkülönbség miatt ő nem látta a legjobb filmeket, például a Bajos csajokat, a Disney-klasszikusokat, a Fecsegő tipegőket, a Hajrá csajok!-at, valamint nem ismeri azokat a zenéket, amiket a középiskolában hallgattam.”

4. „A barátom 15 évvel idősebb volt nálam. Én 22 voltam, ő pedig 38, amikor megismerkedtünk. Legjobb barátokként nőttünk fel, de a gyerekkorunk rendkívül különböző volt. Ő a 80-as és a 90-es években nőtt fel, így amikor a 90-es évek végi és a 2000-es évek eleji gyerekkoromról csevegtem, akkor ő már felnőtt volt. Nem tudott azonosulni néhány élményemmel, ahogy én sem tudtam felérni az élettapasztalatához, ami által sok mindent megengedhetett magának, mint például számos nívós koncertet, focimeccset, nyaralást stb. Mindezek közül persze semmi sem volt megfizethető. Ő is gyerek volt a szíve mélyén. A halála előtt két közös fiunk született. A közös gyerekvállalás is pontosan megmutatta, mennyire különböző volt a nevelési stílusunk és az elvárásaink. Ő az otthonülős generációból származott, amely a nevelésén is megmutatkozott. Nem lett túl jó vége a kapcsolatunknak, de olyan dolgokat tanultam meg tőle, amiket soha nem tudtam volna.”

5. „A mostani férjemmel alig 21 évesen találkoztam (a társkeresőn behazudtam a koromat, de csak egy hónappal azután találkoztunk, hogy 21 éves lettem). Majdnem kilenc évvel idősebb nálam, és már több fontos életszakaszon is túljutott, mire megismerkedtünk. Többek között volt katona, főiskolára járt, MMA harcos volt. Akkor találkoztam vele, amikor már egy nagyon sikeres, befutott állása volt. Egyszóval jóval előttem járt. Azt mondanám, hogy a legnagyobb különbség az – azon kívül, hogy megemlített egy filmet, amit gyerekkorában látott, amikor még meg sem születtem –, hogy évekkel a megismerkedésünk előtt klubokba járt, kocsmázott és kibulizta magát. Velem ellentétben ő már túl volt mindezen, és az élete új irányt vett. Bár nem érzem úgy, hogy lemaradtam volna bármiről, hiszen a »tökéletes« időben találkoztam vele, de úgy érzem, hogy nincs semmilyen »menő« történetem, amit elmesélhetnék a gyerekünknek.”

6. „Én 61 éves vagyok, a párom pedig 47 éves. Már 15 éve vagyunk együtt, és annak ellenére, hogy a családja nem örült a kapcsolatunknak, az eddig együtt töltött idő csodálatos volt. A legnagyobb különbség, amit az utóbbi időben észrevettem, hogy én már készen állok arra, hogy a nyugdíjba vonuljak és az élet következő szakaszába való átlépésen gondolkodjak, addig ő dolgozik, és ezekben az éveiben keres a legjobban.”

7. „A párom 15 évvel idősebb nálam. Nagyon szeretem őt, viszont vannak olyan időszakok, amikor az energiaszintünk vagy a terveink nem egyeznek. Én például gyakran szeretnék elmenni vele egy bárba, esetleg egy klubba, de ő inkább otthon maradna, hogy összebújva Netflixet nézzünk. Gondolom ezt lehet személyiségbeli különbségnek is tulajdonítani, de én úgy érzem, hogy pusztán fáradtságról van szó.

Mindemellett az anyagi hátterünk is merőben más, hiszen én még csak most kezdtem el élni az életemet. Nekem soha nem volt lehetőségem arra, hogy saját házam vagy földem legyen, de neki már több ingatlanja és autója is van. (Ő ügyvéd, én pedig ápolónő vagyok). Nem a pénz miatt randiztam vele, de valahogy jó érzés, hogy stabilnak és biztonságosnak érzem az életemet.”

Emma Stone és Colin Firth a Magic in the Moonlight c. filmben (Fotó: Profimedia)

8. „A barátom 48 éves, én pedig 33. Azt tapasztaltam, hogy furcsa módon ő sokkal inkább megszállottja az sms-eknek, a jó reggelt és jó éjszakát üzeneteknek, valamint gyakran aggódik miattam,  ha pár órán keresztül nem hall felőlem. Vicces, hogy az Y generáció tagjaként én szinte haragszom a telefonomra és az elvárásra, hogy az emberek akkor lépjenek kapcsolatba velem, amikor csak akarnak. Néha azt kívánom, bárcsak csak vezetékes telefonom lenne. X generációsként ő kiváltságként és életmentő kapocsként tekint a telefonra, ami nekem meglepő. Nem tudom, hogy ez másoknál is gyakori jelenség-e,  vagy pusztán azt gondolja, hogy a koromból fakadóan állandóan figyelek a hívásokra és minden sms-re, de már két és fél éve bocsánatot kell kérnem emiatt.” 

9. „A férjemmel 24 éve ismerjük egymást, de csak nemrég házasodtunk össze. Nyolc év különbség van köztünk, ő már a 70-es évei elején jár. Korábban a kapcsolatunkban nem volt nagy eltérés közöttünk, de most, hogy már ilyen régóta együtt vagyunk, sok tekintetben tényleg megváltozott a zenei ízlésünk. Nagyon szereti a régi dalokat (még az újabb előadók által énekelteket is), és ragaszkodik hozzá, hogy a mai slágerek ezekhez nem érnek fel. Ez igaz lehet, de az emberek időközben változnak, és már nem az a világ van, mint 50-60 évvel ezelőtt. Én a zene minden formáját szeretem, és szívesen hallgatom az új dalokat is. Bár el kell ismernem, hogy szereti Silk Sonicot és Bruno Marsot, szóval van remény a számunkra.”