Tudnivalók az ázsiai tigrisszúnyogról

Most, hogy már nincs új a nap alatt a Tóth Gabi-Krausz Gábor féle válás kapcsán (egyelőre), új közszereplő jelent meg a médiában, az ázsiai tigrisszúnyog, vagy latin nevén Aedes albopictus. A rovart az elmúlt napokban hatalmas közérdeklődés övezte, miután elterjedt az az információ, hogy két fővárosi kerületben, illetve Szegeden véradási korlátozás lépett érvénybe a vérszívó miatt.

Amennyiben lemaradtál a hírről, az RTL riportjában egy 16. kerületi férfi nyilatkozott arról, hogy a véradása kapcsán megkérdezték tőle, tartózkodott-e az elmúlt időszakban egy napnál hosszabb ideig a XVI. kerületben? A kérdésre azért volt szükség, mert a nevezett területeken előfordulhat az ázsiai tigrisszúnyog, amiről úgy tartják, hogy a nyugat-nílusi vírus terjesztője. Ugyanakkor, már az itthon előforduló dalos szúnyog is fertőződhet a vírussal, így nem kizárólagosan okolható a tigrisszúnyog.

Nem kell biológusnak lenni ahhoz, hogy az ember meglássa az összefüggést: a véradással nem lenne szerencsés tovább örökíteni bármilyen kórokozót, ezért hozta a Vérellátó Szolgálat az EU idevonatkozó irányelve szerint – ami 2004 óta kimondja a véradók kizárására vonatkozó kötelezettséget, ha olyan területen tartózkodtak, ahol a nyugat-nílusi vírus helyi fertőzésének kockázata fennáll – azt a döntést, hogy akik itt élnek, vagy akik egy napnál többet tartózkodtak itt, azok 30 napig nem adhatnak vért.

Ez azonban némi félreértéshez vezetett azt illetően, hogy pontosan milyen feltételekkel lehet vért adni. A Szolgálat Telexnek adott válaszából kiderült, hogy a következő esetben zárhatnak ki bárkit a dologból:

„Jelen pillanatban a megjelölt területeken életvitelszerűen élő személyek, és azok, akik ezeken a területeken 24 egybefüggő óránál hosszabb ideig tartózkodtak, abban az esetben nem adhatnak vért 30 napig, ha tigrisszúnyogcsípést tapasztaltak. Tehát a két tényező (területi érintettség plusz szúnyogcsípés) együttállása esetén történik kizárás. Így az érintett területek lakosai nincsenek automatikusan kizárva.”

A tigrisszúnyogok már a spájzban vannak

Viccet félretéve, a félelemkeltés egészen elképesztő mértéket öltött az ázsiai tigrisszúnyog kapcsán, de van okunk pánikra? Az ECDC, azaz az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ statisztikája alapján 2013-ban még csak nyolc uniós tagországban telepedett meg a rovar, idén azonban már tizenhárom országban fedezték fel a jelenlétét. Tíz év leforgása alatt megsokszorozódott a száma, 2010 óta pedig Magyarországon is jelen van – egyre nagyobb mértékben.

A térképet elnézve egy-egy (vár)megyét leszámítva az ázsiai tigrisszúnyog már az ország nagy százalékában felfedezhető faj, ami olyan kórokozókat képes továbbítani „áldozatai” között, mint: a nyugat-nílusi vírus, a sárgaláz vírus, a dengue-láz és a Chikungunya-láz. Ezek közös tünete rendszerint a magas láz, a fejfájás és az izomfájdalom, emellett hordozója a Zika-vírusnak is, mely az újszülöttekre nézve különösen veszélyes.

Dengue-lázban szenvedő bangladesi férfi hálóval fedett ágyon fekszik Dakka egyik kórházában (Fotó: MTI/EPA/Monirul Alam)

Az idősek és az immunhiányos személyek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a nyugat-nílusi vírusnak, ám ott még nem tartunk, hogy ezentúl csak méhészfelszerelésben merészkedhetünk az utcára. Azért sem, mert nem terjed emberről emberre.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint a 2023-as szezonban (cikkünk megírásáig) összesen tizenöt embert vettek nyilvántartásba, akik a nyugat-nílusi láz tüneteit mutatták. A betegség sok esetben tünet nélkül átmegy az emberen, néhány százalékban enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkezik, amely többnyire 3-6 nap alatt magától gyógyul. Bizonyos esetekben azonban idegrendszeri tünetek léphetnek fel, melyek leggyakrabban idős embereket érinthetnek.

Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy augusztus végén, szeptember elején terjed leginkább a betegség – egyébként júliustól novemberig tart az invázió –, nyilván ebből kifolyólag döntött a Vérellátó Szolgálat is a szigorúbb véradási feltételek mellett.

Kurucz Kornélia biológus az RTL-nek így nyilatkozott:

Nem minden fekete-fehér, de ő az

A legkevésbé szoktuk vizsgálgatni, hogy éppen milyen az a szúnyog, aki vérünket veszi, de érdemes rá egy pillantást szánni, ugyanis a tigrisszúnyog könnyen felismerhető jellegzetes kinézetéről. Fekete alapon fehér foltok tarkítják a testét és a lábait, ami tényleg nagyon szembeötlő, mondhatni eltéveszthetetlen. Az NNGYK arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben mégis megtörtént a baj, és 2-12 nappal a szúnyogcsípés után láz és ízületi fájdalom lép fel, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Ha szeretnél bővebb képet kapni az inváziós szúnyogokról, az a Szúnyogmonitor oldalán megteheted.

Fotó: Smith Collection/Gado/Getty Images

Védd magad

Hogy lehet elkerülni a csípését, vagy ha már itt tartunk, bármelyik szúnyog csípését? Tegyünk óvintézkedéseket ellene! A lakásban célszerű rovarhálót szerelni az ablakokra, ha ez nem megoldható, akkor a szellőztetést inkább a hajnali órákra időzítsd, amikor kevésbé aktív időszakukat élik. Az elektromos szúnyogriasztó is jó megoldás lehet, de a különböző természetes módszerekhez is folyamodhatsz: a citrusos illatokat például köztudottan nem szeretik a vérszívók.

Odakintre, főleg, ha vízpartra, zöld övezetbe mész, érdemes magad szúnyogriasztóval befújni, illetve itt is működnek az olyan házi praktikák, mint a citromfű vagy levendula illóolaj, ami taszítja őket. Sőt, egy kutatás szerint a kókusz illatát sem szeretik különösebben, egy próbát ez is megér. Szabadban mindenképp ajánlatos hosszú szárú, hosszú ujjú ruházatot viselni, hogy minél kevesebb bőrfelület legyen kitéve a szúnyogoknak. Kültéri tartózkodáshoz az NNGYK a füstképző, úgynevezett szúnyogirtó „spirált”, illetve lámpaolajat ajánlja, melyeknek riasztó hatása van a szúnyogokra nézve.