Teljesen kiszárad vagy fürdőzésre alkalmas marad? Így alakul a Velencei-tó sorsa 2050-ig

Kérdés, hosszú távon is megoldást jelentenek-e a vízpótlási megoldások.

F.C.

2023. Szeptember 05.

Tavaly őszre rekordalacsonyra (53 cm) süllyedt a Velencei-tó vízszintje. Azóta állandóan visszatérő kérdés, hogy hazánk harmadik legnagyobb természetes tava kiszáradhat-e, és ha igen, mikor? Bár a Velencei-tó egy kiszáradásra hajlamos tó (utoljára 1866-ban száradt ki teljesen), a klímaváltozás a lehulló csapadék mennyiségén és a (forróság miatti) párolgás erősségén keresztül rendkívüli módon befolyásolja a vízszintet. A Másfélfok klímamodell szimulációval elemezte ki, hogyan alakul a tó sorsa 2050-ig.

Az optimista forgatókönyv szerint a Velencei-tó környezetében az évek előrehaladtával nem következik be jelentős változás az éves csapadék-párolgás mérlegben. Ugyanakkor a pesszimista forgatókönyv szerint a csapadék és párolgás éves különbsége 2050 felé közeledve egyre negatívabb értékeket vehet fel, ami a Velencei-tó utánpótlásának és a felszín alatti vízkészleteknek a csökkenését eredményezheti. Ez pedig a tó vízszintjének csökkenését jelentheti majd a nyári hónapokra.

Strandolók a Velencei-tó medrében Velencénél 2022. augusztus 17-én. A tartós hőség miatt ezen a napon a vízállás 55 centiméter volt, ami 8 centiméterrel alacsonyabb a valaha mért legalacsonyabb szintnél, 63 centiméternél – Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A 2002–2021 közötti időszakban a tó átlagos, megfigyelt nyári vízszintje 136 cm volt. Az optimista forgatókönyv szerint 2031–2050 között a nyári átlagos vízszint akár gyengén, 143 cm-re nőhet (ez inkább jelenti a kellemesen magas vízszintet), a pesszimista forgatókönyv szerint pedig 100 cm-re csökkenhet. Utóbbi érték a 2022 előtti legalacsonyabb 1993-as és 2021-es vízszinteknek felelne meg.

A két forgatókönyv eredményezte tó vízszintek közötti átlagosan 40 cm-es különbséget elsősorban a csapadék-párolgás mérlegekben megfigyelhető eltérés okozza.

A Velencei-tónak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességét azonban növelheti az, hogy egy számunkra láthatatlan forrásból, a felszín alól is kap vizet. Az onnan érkező folyamatos vízutánpótlás pedig enyhítheti az éghajlatváltozásnak a tó vízmennyiségére és vízminőségére gyakorolt hatását. A tóba a felszín alól jelentős mennyiségű (~3100 m3) víz érkezik naponta, ami átlagosan közel 5 cm-nyi vízszintemelkedésért felelős évente.

A Velencei-tó jövőbeli sorsa tehát azon is múlhat, hogy hogyan bánunk a felszín alatti vízkészletekkel a tó környezetében.