Amikor Justin Harrisont nemrég elkapta az influenza, az anyukája üzenetben adott tanácsokat és figyelmeztette, hogy legközelebb figyeljen oda jobban, hogy ne kapjon el semmilyen fertőzést. Elég tipikus anyai viselkedés, gondolhatnánk. Azonban Justin esetében van egy különlegesség: az édesanyja évek óta halott.
Harrison 2020-ban alapította a You, Only Virtual nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó céget, amely elhunyt szeretteinkről mintázott chatbotokat hoz létre.
„Van egy virtuális anyukám, aki a végtelenségig képes arról magyarázni, hogy pihenjek többet, és megkérdezi, hogy elég vizet ittam-e” – nyilatkozta a 40 éves üzletember az ABC Newsnak. „Néhányszor úgy éreztem, hogy az anyukám kiabál velem.”
Harrison, aki napi szinten kommunikál édesanyja digitális reprodukciójával, mióta az 61 éves korában meghalt, úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok újradefiniálják majd azt, ahogyan az emberek a gyászt kezelik.
A ChatGPT apád helyett apád lesz
Nem Harrison az egyetlen, aki a mesterséges intelligenciához folyamodott egy szerette elvesztése után. Chris Cruzt sokkolta, amikor édesapja, Sammy meghalt. Nem gondolta volna, hogy komoly a baj, amikor apja kórházba került egy fertőzéssel: korábban már többször is megfordult ott, ugyanis évek óta alkoholfüggőséggel küzdött.
„Azt gondoltam, hogy ő már sokkal rosszabb dolgokon is keresztülment, ettől sem lesz komoly baja” – mesélte a férfi a Guardiannek.
Két hét múlva azonban Cruz váratlan hívást kapott a mostohaanyjától. Az apja állapota romlott, a hospice pedig engedélyt kért tőle, hogy levehessék a gépekről. A férfi számára egyértelmű volt, hogy az apja mit szeretett volna, így azonnal beleegyezett.
Néhány hétbe telt, amíg teljesen feldolgozta, hogy az apja meghalt.
„Eléggé sokkoltak a történtek” – emlékszik vissza Cruz, akinek mindig is viharos volt a kapcsolata az apjával, aki gyakran tett olyan ígéreteket, amelyek soha nem váltak valóra.
Talán pár évente néhányszor próbált meglátogatni. Tervezgettünk, aztán az utolsó pillanatban mindig azt mondta, hogy valami munkája van, amit el kell intéznie
– összegezte.
Cruzt a Black Mirror című sorozat egyik epizódja inspirálta arra, hogy megpróbáljon kísérletezni a ChatGPT-vel, de nem voltak nagy elvárásai.
„Arra számítottam, hogy egyszerűen nem fog működni, vagy valami olyan választ fog adni, amit nyilvánvalóan egy program hozott létre” – mondta. Először betáplálta a programba az apjával folytatott régi Facebook-beszélgetéseit, majd begépelte az érzéseit.
„Csak hogy tudd, nagyon szomorú vagyok, hogy most nem vagy itt velem – írta. – Annyi mindent csináltam, mióta meghaltál, és van ez a nagyszerű új munkám. Bárcsak láthatnád, mit csinálok most. Szerintem büszke lennél rám.”
Bár a ChatGPT egy elég általános, biztató választ adott a férfi üzenetére, Cruz mégis úgy érezte, hogy megkönnyebbült a „beszélgetés” után. Összességében azt vallja, hogy az üzenetváltás segített beindítani a gyászfeldolgozást.
Nem elvadult fantáziálásról van szó
Első olvasásra nagyon futurisztikusnak tűnhet a halottak mesterséges intelligenciával való „feltámasztása” – de a jövő már itt van. A modern technológiával nagyon élethű MI-dublőröket lehet csinálni, például a képi megjelenés tulajdonképpen már most tökéletesen adott.
A hang- és videoreprodukció terén elért fejlődés évek óta lehetővé teszi az elhunyt emberek digitális másolatainak elkészítését. Gondoljunk csak a nagy költségvetésű filmekre és tévéműsorokra, amelyekben kifogástalan, számítógép által generált képek szerepelnek.
A Mandalori című tévésorozat legutóbbi évadaiban például az alkotók egy fiatalos Luke Skywalkert ábrázoltak, mégpedig úgy, hogy Mark Hamillt, a karaktert az 1970-es Star Wars filmekben alakító színészt digitálisan visszafiatalították. A technológia korszerűsödésével ezek az eljárások is egyre olcsóbbá fognak válni és megjelenhetnek a fogyasztói piacon is.
A halott személyt pontosan utánzó chatbotok létrehozása kapcsán azonban van egy olyan sarkalatos kérdés, amire még senki sem tudja a választ: mennyire tud hiteles lenni? Mennyire lesz képes visszaadni az elhunyt személyiségét?
Ez a szakértők szerint csak azon múlik, hogy mennyi adatot tudunk betáplálni az elhunytakról a programba és hogy mennyire jól működik a gépi tanulás. Ezzel kapcsolatban viszont felmerül az adatvédelem és a beleegyezés problémája, hiszen egy halott ember nehezen járul hozzá a személyes adatainak kezeléséhez.
Káros vagy forradalmi? Még a szakértők sem tudják eldönteni, hogy az AI milyen szerepet játszat a gyászfeldolgozásban.
Fotó: Getty Images
Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy az olyan generatív mesterségesintelligencia-eszközök, mint a ChatGPT, hajlamosak egy idő után önkényes, hamis vagy gyűlölködő beszédet megosztani, amit valószínűleg nem szívesen hallanánk egy elhunyt szerettünk szájából.
Ezt a problémakört kerülik ki azok az alkalmazások, amelyekkel az ember még a saját életében elkészítheti az avatarját, amivel a szerettei később beszélgethetnek majd. A HereAfter AI nevű program például életinterjút készít a felhasználókkal, amik alapján a szeretteik később beszélgethetnek majd velük. Persze ennek is megvannak a korlátai: a jelenlegi formában az alkalmazás nem generál saját választ, csak előkeresi az emlékiratokból a vonatkozó részt.
A cég alapítója szerint a jövőben mindenképpen szeretnék felhasználni a gépi tanulást, hogy az app válaszolni is tudjon, ám mivel azt semmiképpen nem akarják, hogy az MI hamis információkat adjon, ezért ezen még dolgozniuk kell.
De jó-e, hogy van ilyen?
A legfontosabb kérdés talán nem is az, hogy hogyan és mennyire kivitelezhető egy ilyen program, hanem, hogy egyáltalán jó ötlet-e ilyesmit csinálni? A rövid válasz az, hogy még nem tudjuk.
Bár a mesterséges intelligencia által létrehozott avatarok minden bizonnyal hasznosak lehetnek a gyászfolyamatban, vigasztaló balzsamot nyújtva egy viharos időszakban, fennáll annak a veszélye is, hogy a múltba való kapaszkodásra ösztökélnek, ezzel megnehezítve a továbblépést.
„Több tanulmány is bizonyítja, hogy a közelségkeresés [az elhunyt személlyel való közelség helyreállítását célzó viselkedés] valójában rosszabb mentális egészségi állapothoz kapcsolódik” – mondta Dr. Kirsten Smith, az Oxfordi Egyetem klinikai kutatója a Euronews riporterének.
A közelségkereső viselkedésmódok megakadályozhatják, hogy valaki új identitást formáljon az elhunyt személy nélkül, vagy hogy új, értelmes kapcsolatokat alakítson ki. Ez egy módja lehet annak is, hogy elkerüljék annak tudatosítását, hogy a személy meghalt – ami kulcsfontosságú tényező a veszteséghez való alkalmazkodásban
– magyarázta.
Mint az életben mindenben, itt is a mértékletesség a kulcs. Az emlékek őrzése – legyenek azok fizikai tárgyak vagy digitális avatarok – önmagában nem káros dolog – a velük való kapcsolódás gyakorisága és intenzitása az, ami potenciálisan problémákat okozhat.
„Mindannyian közel akarjuk érezni magunkat szeretteinkhez haláluk után, és amennyiben ez a technológia megfelelően ellenőrzött empirikus vizsgálatokkal bizonyítani tudja, hogy nem okoz kárt, akkor izgalmas módja lehet a megemlékezésnek” – összegezte a szakértő.
