Több olyan összeesküvés-elmélet is szárnyra kelt, miszerint a szemkörnyékápoló krémek nem is hasznosak. Sőt, egyenesen átverés, hogy a márkák még több pénzt zsebelhessenek be a vásárlóktól. A drogériák bőrápoló polcain és a fényesen megvilágított áruházi szépségpultok polcain egyaránt ott sorakoznak a tégelyek és tubusok. Mind szemtelenül sokba kerülnek.
A szemkrémek rengeteg ígéretet tesznek. Újra feszes lesz a bőr a szem környékén. Ragyogni fogunk. Ránctalanítanak és eltüntetik a sötét karikákat. Mindezt a tudomány segítségével érik el, pontosabban azokkal a vegyi anyagokkal, amelyeket sokan nagy betűkkel reklámoznak az apró csomagoláson: retinol, C-vitamin, koffein, peptidek, hialuronsav. Emellett szinte mindig jelentősen drágábbak, mint egy hagyományos hidratáló arckrém.
Vajon a szemránckrém nem lenne más, mint egy kis tubusba zárt, drágább arcápoló? A rövid válasz: „attól függ” – mondja Perry Romanowski, kozmetikai vegyész, aki a szépségápolási termékek mögötti tudományt vizsgálja.
Mitől függ a krémek hatékonysága?
Romanowski szerint, aki 30 évet töltött a szépségiparban, minden hidratáló krémnek – arcra, testre, szemre, kézre, bárhová – három fő összetevője van, amelyek a munka oroszlánrészét végzik. Az első egy humektánsnak nevezett anyag, például glicerin vagy hialuronsav, amely vonzza a nedvességet a bőrbe. A második egy okkluzív anyag, például a vazelin (más néven: petrolátum) vagy a sheavaj, amely megakadályozza, hogy a nedvesség visszapárologjon a levegőbe. A harmadik egy lágyítószer, amely segít a bőr sima, puha textúráját biztosítani.
Romanowski elmondta, hogy egy adott termékcsaládon belül az arc vagy a test különböző részeire szánt készítmények általában eléggé hasonlítanak egymásra, általában a fogyasztói preferenciáknak megfelelő apró módosításokkal. Mivel például az arc több olajat termel, mint a test többi része, a termékcsalád arcápoló termékének elzáró hatású (okkluzív) tartalmát csökkenthetik, vagy a formulát egyszerűen vízzel hígíthatják. A szupersűrű arckrémek esetében az emberek indokolatlanul félnek a zsírosodástól vagy a pattanásoktól.
Ugyanez vonatkozik arra is, ha egy hidratáló arckrémet szemránckrémmé alakítanak át. A meglévő formulát meg lehet változtatni, hogy megfeleljen azoknak a vásárlóknak, akik jobban szeretik az okkluzívabb, de kevésbé ragacsos terméket. Romanowski szerint a legtöbb cég legalább az olyan dolgokat eltávolítja, mint az illatanyagok, amelyek irritálhatják a szemet.
Tényleg másak-e a szemkrémek összetevői?
Néhány esetben azonban az összeesküvés-elmélet teljesen igazoltnak tűnik. Romanowski elmondta, hogy tapasztalatai szerint a vállalatok különböző termékeket adnak ki pontosan ugyanazzal a készítménnyel. „Olyan gyakran, amilyen gyakran csak tudják, anélkül, hogy bárki kérdéseket tenne fel”.
Romanowski kifejtette, hogy egy teljesen új termék nulláról való megalkotása drága biztonsági tesztelést igényel, és a túl sok összetevő-változás egy termékcsaládon belül azt jelenti, hogy a vállalatoknak több összetevő vegyszert kell vásárolniuk kisebb, drágább mennyiségben. Minél hasonlóbbak a termékek, annál több pénzt takaríthatnak meg.
Ha egyszer egy formula biztonságosnak bizonyult, a vállalatok nagyrészt elkerülhetik a további tesztelést, és nagy mennyiségben vásárolhatják meg az összetevőket. Minél több terméket lehet forgalomba hozni ezekkel a költségekkel, annál jobb.
Milyen gyakran palástolják másnak ugyanazt a terméket?
Nehéz konkrét számokat mondani arról, hogy ez a fajta átcímkézés milyen gyakran fordul elő. Kelly Dobos, egy másik független kozmetikai vegyész elmondta, hogy tapasztalatai szerint egy arcápoló termék szemránckrémmé történő átcímkézése mindenféle változtatás nélkül nem túl gyakori. Részben azért, mert sok, jelenleg a piacon lévő arcápoló hidratáló krém tartalmaz szemirritáló anyagokat – nemcsak illatanyagokat, hanem fényvédő és hámlasztó savakat is.
Dobos szerint a legjobb szemkrémek nem csak kifejezetten a szem közelében való használatra alkalmasak. Valószínűleg nagyobb koncentrációban tartalmazzák azokat az összetevőket is, amelyek segítenek a szem körüli ultravékony bőrnek a nedvesség vonzásában és megtartásában. Fogyasztói szinten lehetetlen megkülönböztetni ezeket a fajta koncentrációkat. Az irritáló anyagokat nem tartalmazó arcápoló hidratálók tökéletesen biztonságosak a szem körül, és valószínűleg megkülönböztethetetlen eredményt adnak.
Lehet-e különbséget tenni?
Mindennek az a következménye, hogy még ha a szemápoló termékek meg is különböztethetők az arckrémektől, akkor is leginkább az különbözteti meg őket, hogy mi nincs bennük, nem pedig az, hogy mi van bennük. Ez ellentétes azzal, ahogyan a szemkrémeket a fogyasztóknak bemutatják, a márkajelzéssel, amely erősen hangsúlyozza a különleges összetevőket.
„Az a cucc, amit ma használunk, nem különbözik jelentősen attól, ami 30 évvel ezelőtt kapható volt – mondja Romanowski. – Az összes új dolog, amely megjelenik, valójában csak marketingtörténetek azokról a technológiákról, amelyek már eddig is léteztek.”
Romanowski szerint ennek az az eredménye, hogy a legtöbb szépségápolási termék nem sokban különbözik, és többnyire elég olcsó az előállításuk. A cégek általában több pénzt költenek a termék csomagolására, mint magára a termék előállítására. A csomagolás és a gyártás költségei pedig elhalványulnak ahhoz képest, amit a vállalatok a márkaépítésre és a reklámokra költenek.
Akkor miért olyan drágák a szemránckrémek?
A szemránckrém részben azért kerül sokba, mert nagyon drága meggyőzni valakit, hogy megvásároljon egy adott szépségápolási terméket. De az árképzés is egy marketingtaktika. „Az eltérő ár az, ami meggyőzi a fogyasztókat arról, hogy ez egy másik termék – mondta Romanowski. – Végül is, ha egy szemránckrém állítólag különösen korszerű, hatékony vagy összetevőkben gazdag, akkor drágábbnak kell lennie.”
Az emberek érzékenyek a szemükre, amely az a testrész, amely a leginkább elárulja a szomorúságot, az álmatlanságot vagy – isten ments – a kort. A szemek ráadásul különösen ellenállóak a felszíni változásokkal szemben. A sötét karikák és a szarkalábak általában a csontozat, a genetika vagy az idő kérlelhetetlen menetelése miatt alakulnak ki, nem pedig olyan dolgok miatt, amelyeket érdemben befolyásolhatnánk, akár krémmel, akár bármi mással.
(Forrás: The Atlantic, Fotó: Getty Images)