Jon Fosse kapta az irodalmi Nobel-díjat

Krasznahorkai László és Nádas Péter is ott volt az esélyesek között.

F.C.

2023. Október 05.

Jon Fosse norvég írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A díjat „olyan innovatív színdarabokért és prózáért kapta, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak” – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára.

Jon Fosse norvég írót díjazták idén – Fotó: Boris Roessler/picture alliance via Getty Images

Az 1959-ben született író, drámaíró a díjjal 11 millió svéd koronát (368 millió forintnyi összeget) kap.

Az elmúlt 10 év irodalmi Nobel-díjasai:

2013 – A kanadai Alice Munro, aki az indoklás szerint „a kortárs novella mestere”.
2014 – A francia Patrick Modiano „az emlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait”.
2015 – A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics „polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”.
2016 – Az amerikai Bob Dylan költő, dalszerző, énekes, aki „új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset”.
2017 – Az angol Kazuo Ishiguro „nagy érzelmi erejű regényeiért, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot”.
2018 – A lengyel Olga Tokarczuk „narratív képzeletéért, amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.
2019 – Az osztrák Peter Handke „nagyhatású munkásságáért, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát”.
2020 – Az amerikai Louise Glück „összetéveszthetetlen költői hangjáért, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”.
2021 – A tanzániai születésű, Nagy-Britanniában élő Abdulrazak Gurnah, aki „megalkuvást nem ismerő és együttérző módon tárta fel a gyarmati rendszer hatásait és a menekültsorsot a kultúrák és kontinensek közötti szakadékban”.
2022 – A francia Annie Ernaux „azért a bátorságért és klinikai éleslátásért, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait”.