Meghalt az a férfi, akinek a szervezetét húsevő baktérium támadta meg – értesült az RTL Híradó. Korábban mi is írtunk a 33 éves édesapáról, aki életveszélyes állapotba került a kórokozó miatt. „Sajnos nagyon kevés izom maradt meg neki. Bőrt biztos, hogy pótolni kell, de jelenleg arra törekednek, hogy a keze az megmaradjon. Lélegeztetőgépen van, a veséje, az sajnos leállt, a keringése nem működik, nincs vérnyomása, gépek tartják jelenleg életben” – nyilatkozta a férfi unokatestvére.
Ugyan a fertőzés kezdeti fázisában az antibiotikum is segíthetett volna, de a fiatal férfi esetében későn vették észre, hogy miért beteg. Vácon ápolták, sok vérre volt szüksége. Hogy pontosan milyen kórokozó okozta a tragédiát, az nem derült ki, de tény, Magyarországon korábban is előfordult már, hogy valakinél olyan bakteriális fertőzés lépett fel, ami a test lágyszöveti részeinek elhalását eredményezi.
Ún. nekrotizáló fasciitist számos baktérium okozhat, az egyik ilyen a Streptococcus pyogenes, a másik pedig Vibrio vulnificus. Előbbi okozza a streptococcusos garatgyulladást, és amennyiben a betegség kezeletlen marad, más szerveket is megtámadhat, a szövődményként mandula körül kialakuló tályog, középfülgyulladás, skarlát, reumás láz, a vesegyulladás, a toxikus sokk szindróma, valamint a szepszis, azaz vérmérgezés is kialakulhat.
Utóbbi a tengervízben és a brakkvízben természetesen előforduló baktérium, és kétféleképpen fertőzhet, nyers vagy nem megfelelően előkészített tengeri ételek útján, illetve ha valamilyen nyílt sebbel megyünk olyan vízbe, ahol ilyen mikroorgaznizmusok is élnek.
Sokszor húsevő baktériumként emlegetik a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureust (MRSA), és fontos kiemelni, előfordul, amikor nem egy, hanem annál több baktérium, általában aerob és anaerob baktériumok keveréke okozza a fertőzést, ahogyan azt is, hogy a húsevő jelző nem feltétlenül állja meg a helyét, ugyanis más szöveteket is, például kötő- és zsírszövetet roncsolnak ezek a kórokozók.
Fotó: Getty Images
Hazai esetek
Bő tíz évvel ezelőtt, 2013-ban a Blikk számolt be egy fiatalemberről, aki birtokában lévő szakvélemények szerint egy győri kórházban húsevő baktériummal fertőződött egy korcsolyabaleset után.
„Elmentem a soproni kórházba, ahol egy laborvizsgálat kiderítette, hogy az MRSA, vagyis a húsevő baktérium jelen van a szervezetemben, méghozzá nagy számban. Azonnal elkülönítettek a többi betegtől, és hatalmas dózisban adták az antibiotikumokat. Leírták, hogy ezt a műtétemkor szedtem össze, és azt is, hogy ezzel mostantól együtt kell élnem. Mindenhol be kell jelentenem, hogy hordozója vagyok a betegségnek, nem adhatok vért, és az állapotom is romolhat” – nyilatkozta.
Három évvel később a Bors 2016-ban írt arról hogy az egyik szekszárdi intézményben rendszeresen fertőződnek meg betegek MRSA-val, de a kórokozó három évvel később állítólag feltűnt egy szociális otthonban is, illetve maga Rékasi Károly is mesélt arról, hogy a csontpótló műtétet megelőzően kapott MRSA-fertőzést.
„…azért rémisztő, mert nem nagyon reagált az antibiotikum-kezelésre. De ezen már túl vagyok, most a Staphylococcus aureus egy »barátságosabb« változatával küzdünk éppen, amire szerencsére megtalálták a megfelelő antibiotikumot. Az első tíznapos kúra utáni eredmény annyira jó lett, hogy nem kell másik gyógyszert keresgélni” – nyilatkozta a színész a Storynak.
De korábbról is tudunk példát hozni, 2006-ban a Szent László Kórház egy névtelenséget kérő orvosa arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy húsevő baktérium okozta egy budapesti kórházban ápolt nőbeteg halálát. „Az orvosi nevén Streptococcus pyogenes baktériumfertőzés rendkívül ritkán jár halállal, általában torokfájást, torokgyulladást okoz, de legyengült szervezeteknél, sebbe kerülve sebfertőzéshez és akár izomelhaláshoz is vezethet, ezért is hívják húsevő baktériumnak” – idézte az illetőt a Magyar Nemzet.
Ősi módszer
2015-ben arról szóltak a hírek, hogy a British Library egyik bőrkötésű kódexében Christina Lee, a Nottinghami Egyetem angol szakának kutatója rábukkant a ma használatos antibiotikumokkal szemben igencsak ellenálló MRSA ellen is bevethető szerre. A Bald piócáskönyvében talált receptet, ami olyan hozzávalókat tartalmaz, mint például a fokhagyma, a bor vagy a szárított tehénepe, az egyetem mikrobiológusainak segítségével vizsgálta meg. A többször megismételt laboratóriumi kísérletek pedig igazolták, hogy a hatóanyagban komoly orvosi potenciál rejlik: az élő szövetekben tenyésző baktériumok kilencven százalékát képes volt kiirtani, írja a 24.hu.
Elég egy kis sérülés
Mint a Házipatika írja, ha csak Streptococcus pyogenest nézzük, évente akár félmillió haláleset is történhet a földön ezen baktérium miatt, és itthon évente pár tízen fertőződhetnek meg. A kórokozók általában a sérült bőrön keresztül jutnak be a szervezetbe, akár egy kisebb vágás, horzsolás, rovarcsípés, szúrt sebek (beleértve az intravénás tű okozta sebeket is) is elég lehet. A jó hír az, ha fogalmazhatunk így, hogy ritkán terjed emberről emberre.
Viszont sajnos azoknak, akik állapotuk, alapbetegségeik miatt fogékonyabbak a betegségre, a kockázati tényezők közé tartozik a gyenge immunrendszer, a cukorbetegség, a rák, az elhízás, az alultápláltság, az alkoholizmus, az intravénás kábítószer-használat vagy éppen perifériás artériás betegség. A húsevő baktériummal való fertőzés korai tünetei általában a fertőzést követő első 24 órában jelentkeznek, a szövetelhalás pedig a test bármely részén előfordulhat, de gyakrabban jelentkezik például végtagokon vagy nemi szerveken.
Az Egészségvonal tájékoztatója szerint a nekrotizáló fasciitis korai tünetei általában a vörös-lilás, meleg vagy duzzadt bőrfelület, a súlyos fájdalom, ami az érintett bőrterületen kívül is megjelenhet, valamint a láz, ami pedig a későbbi tüneteket illeti, ezek a következők lehetnek:
- fekélyek, hólyagok vagy fekete foltok a bőrön,
- a bőr színének megváltozása,
- genny vagy váladék szivárgása a fertőzött területről,
- szédülés,
- fáradtság,
- zavartság, eszméletvesztés,
- magas pulzusszám,
- hasmenés vagy hányinger.
Amennyiben sérülést vagy műtétet követően jelentkeznek a fenti tünetek, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ami a diagnózist illeti, sok fertőzés a korai szakaszában hasonlít a nekrotizáló fasciitishez, ami megnehezítheti a kórmeghatározást, de késlekedni nincs idő. A szakembernek nyilvánvalóan meg kell vizsgálnia az érintett területet, de emellett segít a diagnózis felállításában a biopszia, a vérvizsgálat, valamint a különböző képalkotó vizsgáltok elvégzése, ha pedig az orvos úgy gondolja, itt szövetelhalásról van szó, akkor még az eredmények megérkezése előtt el kell kezdenie a kezelést.
Tony Jorge megigazítja felesége gyűrűit, amelyeket most egy láncon visel. Monica Jorge minden végtagját elvesztette a húsevő baktérium miatt, alig néhány nappal azután, hogy megszülte a lányát (Fotó: Suzanne Kreiter/The Boston Globe via Getty Images)
Mivel baktériumokról van szó, ezért kézenfekvő megoldásnak tűnik az antibiotikumok használata, de sajnos van, amikor ez nem elég a fertőzés megállításához, és műtéti úton kell eltávolítani az elhalt szöveteket. Sajnos az is előfordulhat, hogy amputációra lesz szükség, súlyos esetekben – mint például a cikk elején említett édesapa esetében is – vérátömlesztésre is szükség lehet.
Természetesen van módja annak, hogy megelőzzük a bajt, a legfontosabb, hogy figyeljünk oda a megfelelő higiéniára, vagyis gyakran mossunk kezet szappannal és vízzel, illetve használjunk alkoholos kézfertőtlenítőt, tartsuk tisztán a kisebb és nagyobb sérüléseket, azokat fedjük le valamilyen kötszerrel, és amíg a seb vagy bőrfertőzésünk meg nem gyógyul, addig kerüljük a fürdőket, strandokat, úszómedencéket.
Vibrio vulnificus baktérium (Fotó: Callista Images/Getty Images)
Forrósodik a helyzet
A Scientific Reports című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, ami szerint a következő 20 évben megduplázódhat a Vibrio vulnificus baktérium okozta fertőzések száma, aminek az az oka, hogy a part menti tengervizek egyre jobban felmelegednek, így ideális környezetet kínálnak a baktériumnak, és minden korábbinál északabbra tud eljutni.
Az Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention (CDC), vagyis a Népegészségügyi Központ néhány hónappal ezelőtt ki is adott egy figyelmeztetést a lakosság és az orvosok számára, hogy vigyázzanak a vizekben élő, terjedő húsevő baktériumok által okozott életveszélyes fertőzésekre. Mint a Gizmodo írja, évente 150-200 Vibrio vulnificus okozta fertőzésről érkezik jelentés hozzájuk, és a betegség sajnos ötből egy ember számára végzetessé vált.
