Egy újfajta tanulmány végre felfedte, miért is lehet az, hogy a férfiak többsége sokkal jobb tájékozódó, mint a nők. Míg a korábbi elméletek azt sugallták, hogy mindennek evolúciós oka van, egy illinoisi egyetem kutatása szerint az igazság a különböző nemek nevelési módjában rejlik.
Minden gyerekkorban kezdődik
Amióta világ a világ, a gyermekek imádnak iskola vagy óvoda után kint a szabadban játszani. Bár a digitalizáció térhódításával sajnos egyre kevesebben vágynak erre, szerencsére még mindig vannak olyan fiatalok, akik az idejüket kint a szabad ég alatt szeretik eltölteni. Ha visszagondolunk a saját gyermekkorunkra, felidézhetjük azokat a kedves pillanatokat, amikor minden délután összegyűlt a környék apraja-nagyja, hogy hosszú órákon keresztül kiadják magukból a felesleges energiákat egy izgalmas focimeccs, biciklizés, bújócska vagy fogócska keretében. Bár sok esetben a lányok is szerettek részt venni ezekben a tevékenységekben, sokuk egy idő után megunta az állandó rohangálást. Inkább lepihentek egy fa árnyékában, majd babázásba, rajzolásba vagy gyöngyfűzésbe kezdtek. Ahogy egyre idősödtünk, észrevehettük, hogy a lányok végül már egyre ritkábban jártak ki a szabadba futkorászni, és inkább a konyhában vagy valamilyen kreatív tevékenységben fejlesztették tovább magukat. A fiúknál azonban egészen más maradt a helyzet. A legtöbbjüket ugyanis egészen felnőtt korukig arra ösztönözték a szüleik, hogy ne hagyjanak fel a szabadban való kikapcsolódással, sportolással. A csapat kutatása szerint pedig ez a séma a mai napig fent maradt.
Meghatároz a múlt?
Azok, akik az evolúciós okokra tették a voksukat ebben a kérdésben, arra alapozták az okfejtésüket, hogy a történelem során a férfiaknak sokkal nagyobb szükségük volt a helyes navigációra, mint a nőknek. Például, ha az ősemberekre gondolunk, egy mamut üldözése során sokkal messzebbre elkeveredhettek a férfiak otthonaiktól, mint a gyűjtögető, gyermeknevelő és tüzet őrző nők. A kutatók azonban rávilágítottak arra a bukkanóra, ha tényleg ez lenne a helyzet, akkor a férfiak a tájékozódási képességeiket át kellett volna, hogy örökítsék lánygyermekeikre.
„Mindezek után eléggé nyilvánvaló számomra, hogy az emberi nemek közti különbség a kultúra, nem pedig az evolúció következménye” – nyilatkozta a témában Justin Rhodes, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem professzora.
Egy friss kutatás rávilágított arra, hogy miért is tájékozódnak jobban a férfiak (Fotó: Getty Images)
Nem evolúciós kérdés
Ha ez még nem lenne elég bizonyíték az evolúciós elmélet elvetésére, Rhodes és csapata 21 fajt vizsgált meg kutatásukban abból a szempontból, hogy az egyes fajok mennyire messze vándoroltak el lakhelyüktől. A vizsgált fajokat egy éven át követték, hogy pontosan össze tudják vetni a mozgásukat. Mikor az embereket vizsgálták, virtuális és valós útkereső teszteket adtak nekik. A feladatok között volt térképolvasás, szóbeli utasítások alapján történő navigálás és térkép segítségével városon át való közlekedés. A kutatók végül arra a következtetésre jutottak, hogy bár a nőstény fajok – köztük az emberek is –, hajlamosabbak messzebbre utazni otthonaiktól, a hímek mégis hatékonyabban tájékozódtak. Azt is érdemes megemlíteni, hogy azokban a kultúrákban, ahol a nők és a férfiak nemi megosztottság nélkül nevelkednek, nem volt különbség a navigációs készségek között. Ez a felfedezés nagymértékben alátámasztja azt az elméletet, hogy a viselkedésben vagy a teljesítményben mutatkozó nemi különbségek olyan biológiai vagy kulturális folyamatokból eredhetnek, amelyeknek nem sok köze van az evolúcióhoz.
Még csak a felszínt kapargatjuk
Bár rendkívül biztatóak Rhodes és csapatának eredményei, még rengeteg vizsgálat lenne szükséges ahhoz, hogy megértsük a teljes képet a navigációs készségekkel kapcsolatban. Szükség lenne az agyműködés alapos vizsgálatára, illetve bővíteni is lehetne a vizsgált fajok listáját, hogy még pontosabb képet kapjunk. Az a tény azonban, hogy az emberekben rejlő tulajdonságok attól függenek, hogy hogyan nevelkednek választ adnak arra a kérdésre, hogy a nők hogyan tudják legyőzni ezt a szakadékot.
