A Translational Psychiatry folyóiratban jelent meg egy cikk egy kutatásról, ahol a pókoktól és a magasságtól félő embereket kezelték, és arra jutottak, hogy az arachnofóbia csökkenésével a magasságtól való félelem is 15 százalékkal csökkent.
„Régóta azt feltételezték, hogy ha egy személynek több félelme van, akkor többszörös expozíciós terápiára lesz szüksége a saját félelmére szabottan” – mondta Iris Kodzaga, a tanulmány vezető szerzője és a Ruhr Egyetem pszichoterápiás kutatója.
Az expozíciós terápia úgy működik, hogy biztonságos környezetben teszik ki az embert a fóbiájának oly módon, hogy fokozatosan csökkentik az elkerülés lehetőségét, és lassan érik el a betegnél, hogy legyőzze félelmét.
Fotó: Depositphotos
Korábbi tanulmányok azt találták, hogy ha valakinek hasonló kategóriájú félelmei vannak, mint például a pókok és a csótányok, azoknál az egyik félelemre épülő expozíciós terápia enyhítheti a másik félelmet is, aminek Kodzaga szerint az az oka, hogy a szorongás ritkán jár egyedül. „Az egyik félelemtől szenvedő betegnél gyakran alakul ki egy másik.” Ez a tanulmány azonban rámutatott, hogy a teljesen különböző kategóriákba tartozó félelmek is kezelhetők ugyanazokkal az expozíciós terápiákkal.
„Az a felfedezés, hogy a pókoknak való kitettség csökkenti a magasságtól való félelmet is, új távlatokat nyit a fóbiák hatékony kezelésében” – mondta Kodzaga. Hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy új szemszögből vizsgálhatják újra a terápiás megközelítéseket, és univerzálisabb megoldásokat is fejleszthetnek rájuk. Az persze még nem világos a szakértők számára sem, hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz elméleti síkon, ezért további kutatásokat terveznek a terület feltárására.
