A repülésfóbia oka és kezelése

Ugyan az adatokat tekintve a repülés a legbiztonságosabb közlekedési mód, sokan félnek attól, hogy levegőbe emelkedjenek. Ez valahol persze érthető is, hiszen több ezer méter magasban utazunk egy fémszerkezetbe bezárva, aminek működését nem biztos, hogy pontról pontra értjük. Azoknak, akik szeretnék leküzdeni vagy legalábbis csökkenteni a repülésfóbiájukat, egy új szolgáltatás indult, ez a Dial A Pilot.

A szorongó utasnak nincs más teendője, mint a szolgáltatás honlapján lefoglalni egy időpontot, és negyedóránként 50 dollárért (közel 17 ezer forintért) beszélhet egy hivatásos pilótával, aki készségesen válaszol minden kérdésére, amit szeretne feltenni. Az ötletgazda maga is pilótaként dolgozik, de személyazonosságát nem akarja felfedni, mert nem szeretné, ha lebukna a repülőtársaságnál, ahol dolgozik. Csak annyit tudni róla, hogy Kyle a keresztneve. (Itt merül fel a kérdés, hogy vajon ki az, aki a TikTok-videóiban szerepel…)

Kyle elárulta, egy-egy repülőút előtt sógornőjét többször is hosszasan kellett nyugtatni, majd mikor kiderült, hogy kollégáinak is vannak hasonló tapasztalatai, meglátták az üzleti lehetőséget egy ilyen szolgáltatás elindításában. 

– nyilatkozta. Hozzátette,  leggyakrabban a turbulenciáról kérdezik őket, illetve arról, hogy mi történik a repülőgéppel, ha meghibásodik a hajtómű. 

Egy stresszesebb élethelyzet is előhozhatja a rettegést 

A kutatók általában több táborra osztják az aviofóbiásokat. Vannak, akik attól tartanak, hogy milyen szörnyű halált halnak majd, ha baleset történik. Vannak, akik a bezártságtól félnek, és vannak, akik ugyan nem klausztrofóbiások, de rettegnek attól, hogy a repülőgépbe zárva pánikrohamot kapnak. És sajnos könnyű belépni a félelem ördögi körébe, amikor már attól rettegünk, hogy félni fogunk, aláhúzva ezzel azt, hogy micsoda veszélyes dolog ez a repülés.

Persze az alapján is különbséget lehet tenni, hogy kik azok, akiknek voltak rossz tapasztalataik, és emiatt kezdtek el félni a repüléstől, és kik azok, akik – vagy a szorongás vagy bármilyen más ok miatt – még nem mertek repülőre ülni, és nem is tervezik, hogy kipróbálják a légi közlekedést. 

Szakértők hozzáteszik, külső faktorok – például a  repülőgép-balesetek, terrorcselekmények vagy akár a világjárványok – is ráerősíthetnek már meglévő félelmeinkre, és egyes források szerint a repülésfóbiával küzdők mintegy 60 százalékánál van jelen valamilyen más jellegű szorongásos zavar. Robert Bor, pszichológus, a Királyi Légierő tanácsadója szerint pedig egy stresszesebb élethelyzet – például munkahelyi, párkapcsolati, családi probléma – is ahhoz vezethet, hogy eluralkodik rajtunk a szorongás. 

Külön csavar az, hogy sokszor pont a repülés, az utasok biztonságát szolgáló intézkedések azok, amik rossz érzéseket keltenek az emberekben, ilyen például a fokozott reptéri ellenőrzés vagy a felszállás előtti fedélzeti biztonsági bemutató. 

Az oxigénmaszk használatát mutatja egy légiutaskísérő (Fotó: Getty Images)

Hogy pontosan hány embert érint a repülésfóbia, nehéz megmondani. Az előfordulása 2,5 és 40 százalék között mozog, a nagy különbségre pedig az lehet a magyarázat, hogy jóval kevesebben vannak azok, akiknél szakember diagnosztizálja ezt a problémát, és jóval többen azok, akik magukról állapították meg, hogy aviofóbiások. És persze az, hogy valaki fél vagy tart a repüléstől, az nem jelenti azt, hogy repülésfóbiával küzd; utóbbinak érezhető fizikai tünetei is vannak, amelyek az utazás közeledtével felerősödhetnek, az illető pedig inkább próbál valamilyen másik közlekedési módot választani, ha van erre lehetőség. 

Így küzdd le a félelmedet!

A hírességek között is jó páran akadnak, akiknek a repülés nem a szíve csücske. Lars von Trier mindig autóval utazik dániai otthonából a cannes-i filmfesztiválra, és mivel nem hajlandó repülni, minden filmjét – még azokat is, amelyek látszólag Amerikában játszódnak – Dániában vagy Svédországban forgatja. Egy másik ismert rendező, Wes Anderson filmrendező pedig, ha teheti hajóval utazik Európába. David Bowie-nak a hetvenes években volt egy rossz élménye, ezért utána jó ideig kerülte a repülést, majd később ismét inkább a szárazföldi közlekedést választotta, és Isaac Asimov, a híres sci-fi szerző képzeletében hiába járta be a világűrt, mindössze kétszer ült repülőgépen. 

Természetesen lehet tenni az ellen, hogy a repülésfóbiát leküzdjük. „Az emberek túlnyomó többsége megbirkózik vele. Igen, ez egy nagyon gyakori félelem, de a legtöbbünknek van valamilyen megoldása arra, hogyan kezelje ezt a helyzetet. És ez lehet bármi, egy kis alkohol, valamilyen gyógyszer, esetleg zenehallgatás vagy légzőgyakorlatok végzése” – nyilatkozta Bor.  

Persze vannak egyéb tippek is:

• Segíthet, ha először nem egy tengerentúli útra vállalkozunk, inkább valamilyen közelebbi célpontot választunk.
• Ahogyan az is, ha olyasvalakivel utazunk, aki segíthet megnyugtatni minket, akiben megbízunk.
• Ha van rá lehetőség, olyan ülőhelyet választunk, ahol nem érezzük magunkat annyira beszorítva, ahonnan könnyen fel tudunk állni, hogy sétáljunk egy kicsit.
• Repülés előtt és közben érdemes odafigyelni arra, hogy mit eszünk és iszunk, érdemes például kerülni a koffeintartalmú italokat és mindent, ami szapora szívverést okozhat, illetve azokat az ételeket is, amik puffasztanak. 
• Próbáljunk magunkkal vinni olyan olvasni-, hallgatni- és néznivalót vagy egyebet, amivel le tudjuk kötni a figyelmünket, el tudjuk terelni a gondolatainkat. 
• Érdemes elsajátítani pár relaxációs technikát is, és nyugodtan kérjünk segítséget a légiutas-kísérőktől, ők elég gyakorlottak abban, hogy segítsenek azoknak az utasoknak, akik valamilyen okból nem érzik jól magukat, valószínűleg már korábban is találkoztak olyan emberrel, aki rettegett a repüléstől. 

Jelenet az Airport című filmből. Helen Hayes hisztérikus kitörése (Fotó: Hulton Archive/Getty Images)

Tanfolyamok, terápiák, állatok…

Persze időközben egy egész iparág alakult ki a repülőfóbia tüneteinek enyhítésére, és a Dial A Pilot pedig nemcsak az egyedüli – fogalmazzunk úgy, hogy a szakmához köthető kezdeményezés. Vannak repülőtársaságok, amelyek kifejezetten repülésfóbiásoknak tartanak tanfolyamokat, és nem szabad lebecsülni a terápiás állatokban rejlő lehetőségeket, vegyük csak a San Franciscó-i Nemzetközi Repülőtér Wag Brigade nevű egységét, amiben csupa olyan állat szolgál, amelyek feladata nem más, minthogy segítsen oldani az utazás vagy egyebek miatt érzett stresszt.

Nyilván fontos kideríteni, hogy pontosan mi okozza a szorongást, mitől rettegünk, és lehet, hogy ebben szakember segítségére lesz szükségünk, és lehet, hogy ő lesz az, aki megfelelő módszert tud javasolni. Az aviofóbia kezelésére alkalmazzák például az ún. expozíciós terápiát, vagyis amikor az emberek fokozatosan és biztonságos térben szembesülnek a félelmeikkel. És ehhez ma már nem is kell valós környezet, a virtuális valóság is tökéletesen megfelel a célnak. Magyarországon évekkel ezelőtt kipróbálták ezt a fajta terápiát, mégpedig a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján.

A hazai kísérletek során alkalmazott módszer lényege: a páciens egy szoba közepén ül, fején egy virtuális szemüveggel, a terem két fala mozivászonként funkcionál, a gömbkamerás felvételnek köszönhetően pedig megjelenik egy realisztikus világ, ahol 360 fokban látunk mindent. A heti rendszerességgel tartott terápia során minden ülés egy relaxációs helyzettel indul, ezután az illetőt közelebb hozzák azokhoz a helyzetekhez, amelyek a valóságban rossz érzéssel tölthetik el, miközben folyamatosan monitorozzák a stressz-szintet.

„Nem is azon van a hangsúly, hogy mitől félünk. Inkább arról van szó, hogy tartunk a kontrollvesztéstől, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, és ez a rossz érzés összekapcsolódik például a repüléssel. A relaxáción alapuló és a félelmet okozó helyzethez fokozatosan közelebb vivő módszerrel azonban felülírhatjuk ezt a hibás tanulást, és megtanulhatjuk, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem tudjuk befolyásolni a történéseket. A fóbiás páciensek a hasonló, általánosan alkalmazott kognitív viselkedésterápiára is jól reagálnak, a virtuális viselkedés terápia tulajdonképpen annak a high-tech változata” – nyilatkozta dr. Simon Lajos pszichiáter és pszichoterapeuta, a SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi docense.

Egyes források szerint az ún. expozíciós terápia akkor a leghatékonyabb, amikor azt kognitív viselkedésterápiával kombinálják.