Megkétszereződött a táplálékallergiával élő gyerekek száma 2000 és 2018 között az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai szerint. Az ételallergia előfordulása egyre növekszik a világban, a gyerek 5-8 százaléka érintett. Szerencsére a többségük kinövi, és a felnőtteknél már csak 1-2 százalék az ételallergiások aránya.
Közben folyamatosan növekszik az anafilaxiás esetek száma is, nemcsak az Egyesült Államokban, de Ausztráliában és Európában is. A mérések szerint az ételallergiás gyermekek 40 százaléka és a felnőttek több mint fele tapasztalt súlyos allergiás reakciókat, beleértve az anafilaxiát is. A legtöbb esetben a földimogyoró válthat ki allergiás reakciót, azonban ide tartozik még a tej-, tojás-, szója-, hal-, illetve tengerihal-allergia is.
Mi az anafilaxiás sokk?
Az anafilaxiás sokk a szervezet túlérzékenységi reakciója, amely akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Ez az állapot olyan tünetekkel jár, mint például zihálás, szédülés és hányás. A pulzus lelassulhat, a vérnyomás leeshet, és akár a légutak is elzáródhatnak.
Eltérő reakciók jelenhetnek meg a fiúknál és a lányoknál
A nemek tekintetében szinte ugyanakkora esélye van annak, hogy valakinél táplálékallergia lépjen fel, azonban a pubertáskor befejeztével a nőknél sokkal nagyobb számban jelenhet meg. Az Allergia Világszervezet (WAO) folyóiratának 2017-es elemzése szerint ezt a nemek közötti különbséget az egész világon megfigyelték, továbbá hangsúlyozták, miszerint a nők körében elterjedtebb a bogyós gyümölcsökre kiváltott allergiás reakció, míg a férfiaknál a mogyoróallergia a jellemzőbb.
Fotó: Profimedia
Mi lehet az oka a növekedésnek?
Egyes feltételezések szerint az ételallergiások számának növekedése azzal is magyarázható, hogy ma már jóval többet tudunk ezekről az allergiákról. Ezt Antal Emese dietetikus, szociológus is megerősítette.
„Az egyik oka, hogy maga az allergia és az ételintolerancia kimutatása rengeteget fejlődött az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy több típust is ismernek fel. Régebben, ha például egy gyereknek fájt a hasa, a szülők nem is sejtették, hogy ez lehet a háttérben. Ma már a gyermekorvosoknak egyéb egészségügyi szakembereknek alapvető, hogy hangsúlyozzák a kivizsgálás fontosságát” – meséli a szakember, majd hozzáteszi azt is, miszerint a másik kiváltó ok lehet, hogy olyan új tápanyagok és élelmiszerek jelentek meg az étrendünkben, amelyekhez nem szoktunk hozzá. De persze nemcsak az új allergének, hanem olyan külső hatások is közrejátszhatnak, mint például a környezetszennyezés.
„Közrejátszhatnak még az E-számok, vagyis az élelmiszer-adalékanyagok. Ezeket folyamatosan felülvizsgálja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, de azért nem minden esetben tudjuk, hogy ezek milyen kölcsönhatással vannak egymással, illetve az is nagyban befolyásolni tudja, hogy milyen gyakran fogyasztunk valamit.”
Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?
A dietetikus szerint a hétköznapokban gyakran összemosódhat a táplálékallergia az ételintoleranciával, éppen ezért a kettőt fontos elkülöníteni egymástól. Az ételallergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amely az átlagembernél egyébként nem váltana ki semmilyen reakciót. Ezzel szemben az intolerancia esetében emésztőrendszeri problémák állnak. A dietetikus hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha valaki a tejfehérjére allergiás, akkor a zéró tolerancia lép életbe. Ezzel szemben a tejcukor-érzékenységnél vannak olyanok, akiknél nem okoz gondot egy pohár tej elfogyasztása.
A túlzott higiénia árt vagy használ?
Az allergiás reakciók növekedésének ezeken kívül még számos oka lehet. Néhány szaklap például az egyre szélesebb termékválaszték mellett a „túlzott higiéniát” is megemlíti. Ma már jóval több fertőtlenítőszert használunk, illetve többféle gyógyszerrel is óvjuk magunkat a különböző betegségektől, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A testünk jelenleg nincs kitéve annyi szennyeződésnek, mint korábban, így viszont az immunrendszerünk működése is jelentősen megváltozik. Néhány elmélet szerint a külső tényezők között szerepelhet még a vitaminhiány. Napjainkban a gyerekek egyre kevesebb időt töltenek a szabadban, éppen ezért a szervezetük nem jut elég D-vitaminhoz. A D-vitamin hiányát pedig összefüggésbe hozták az ételallergia kialakulásával.
Az allergiás reakciók kialakulása többnyire genetikai eredetűek
A táplálékallergia oka elsősorban a genetikában keresendő. Abban az esetben, ha az egyik szülő bármiféle allergiával, túlérzékenységgel rendelkezik, megnöveli az esélyét annak, hogy mindez a gyermeknél is megjelenik. A probléma összetettségét jól ábrázolják azok a tanulmányok is, amelyek kimutatták, miszerint azok a csecsemők, akik idősebb testvéreikkel, illetve különböző háziállatokkal – általában kutyával, vagy macskával – érintkeznek, kisebb valószínűséggel lesznek túlérzékenyek.
Tejallergia tünetei a baba karján (Fotó: Getty Images)
A BBC egyik cikkében azonban talán még egy ennél is érdekesebb összefüggést említ, ugyanis már a császármetszés, illetve az ételallergia között is felfedeztek némi összefüggést. Mivel abban az esetben, ha baba nem jön végig a szülőcsatornán, nem kapja meg az ott található hasznos baktériumokat, amelyek segíthetnék a prevencióban.
A korai kockázati tényezők között szerepelhet még az ekcéma is. Egy tanulmány kimutatta, hogy az ekcémás csecsemőknél hatszor nagyobb a valószínűsége a tojásallergiának és 11-szer nagyobb a földimogyoró-allergiának.
A genetika mellett a hozzátáplálás mikéntje is kulcsfontosságú
Miközben a különböző érzékenységek és allergiák többnyire genetikai eredetűek, a hozzátáplálásnak is hatalmas szerepe van a táplálékallergia kialakulásában. Emellett más külső tényezők is nagyban befolyásolhatják az allergia kialakulását.
„Régebben az volt a felfogás, hogy a gyerek minél később találkozzon az allergizáló dolgokkal. Most már az lenne az ideális, ha egyéves korig bezáróan találkoznának ezekkel az ételekkel, persze az anyatejes szoptatás mellett. Ez azt jelenti, hogy féléves korig csak anyatejes táplálásról beszélünk, majd ezután elkezdődhet a hozzátáplálás. Korábban azt mondták, hogy glutént is csak egyéves kor után lehet adni, azonban hamarabb meg kell ismertetni a csecsemővel, pontosan azért, hogy megismerje a szervezet és ne alakuljon ki allergia.”
De vajon szülőként lehet-e egyáltalán tenni bármit annak érdekében, hogy az ételallergia kialakulásának esélyét a lehető legkisebbre csökkentsük?
A szakember szerint a hozzátáplálás során a különböző tápanyagok sorrendje, fokozatossága sem utolsó szempont. Tejtermékek esetében például először célszerű túrót, sajtot és joghurtot adni gyermekünknek, vagyis olyan termékeket, amelyeknek alacsonyabb a tejcukortartalma, viszont könnyebben megemészthető.
