Egy québeci férfi gyermekkora óta olyan traumatizáló gondolatokat élt át, hogy bal kezének utolsó két ujja nem tartozik a testéhez. Egész életében alig várta, hogy megszabadulhasson a negyedik és ötödik ujjától. A testi integritás identitás zavarban szenvedő férfi többször megpróbálta már megcsonkítani saját magát. Például a fűrészmalomban dolgozva az fontolgatta, hogy épít egy mini guillotine-t, hogy levágja azokat. Tisztában volt vele, hogy ez nem éppen a legbiztonságosabb megoldás, de nem tudta elképzelni, hogy ezekkel az ujjakkal éljen a hátralévő életében.
A páciensről Dr. Nadia Nadeau, a Laval Egyetem Pszichiátriai Tanszékének munkatársa írt nemrég egy esettanulmányt, abból kiderül, hogy mindenféle, műtét nélkül kezelési lehetőséget is ajánlottak az illetőnek (mint például kognitív viselkedésterápia, antidepresszánsok, az antipszichotikumok és az expozíciós terápia), de egyik sem bizonyult sikeresnek. A pszichiátriai értékelést követően végül engedélyezték számára az önkéntes amputáció kérését, és beutalták az ortopédiai osztályra. Az orvosok végül úgy döntöttek, hogy a két ujj eltávolítása a legjobb módja annak, hogy segítsenek a betegen, az amputáció után 6 hónappal végzett értékelés megerősítette ezt.
“A műtét után egyből megszűntek a rémálmok és az érzelmi szorongások. Enyhült a dühe, sokat javult a családi és munkahelyi életminősége. Egyáltalán nem bánta meg a történteket. Most olyan életet élhet, amikor is már nem kell szorongania az ujjai miatt, és a testi integritás identitás zavar összes tünetet megszűnt. Az amputáció végre lehetővé tette számára, hogy újra összhangba kerülhessen a testével” – magyarázta az orvos.
Korábban már előfordult egy hasonló eset, akkor egy teljesen egészséges nő arra vágyott, hogy deréktól lefelé lebénuljon és tolószékben élhessen. Ennek érdekében hosszú, fémmerevítőket tett a lábára, hogy „lebénítsa” azokat.
(via)
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
