Ezért fontos óvatosan és ésszel szednünk a vitaminokat

Az egészséges táplálkozás mellett is szükség lehet olykor arra, hogy vitaminkészítményeket szedjünk. Fontos viszont, hogy körültekintően válasszuk ki a megfelelő mennyiséget!

Sokan még a tavaszi fáradtság nyomait érzik magukon, mások egyszerűen csak szeretnének egészségesebbek vagy éppen energikusabbak lenni – akármelyik is legyen a cél, ma már teljesen általános döntés vitaminokhoz és étrend-kiegészítőkhöz nyúlni annak érdekében, hogy még jobban legyünk. Ha azonban nem kellő körültekintéssel és óvatossággal döntünk, akkor ennek éppen ellenkezője valósulhat meg: vannak vitaminok, melyek túladagolása nagyon is valós veszély.

Könnyen kideríthető a hiány

Ideális esetben a szervezet az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozással megkap minden szükséges vitamint és ásványi anyagot. Csakhogy van, amikor ezt teljesíteni igenis kihívás, például ha valamilyen okból korlátozott az étrendünk, esetleg egészségügyi állapotunk miatt jól jönne némi vitaminpótlás.

Sokszor ezt érzések és megérzések alapján döntjük el, pedig ha tényleg jót szeretnénk magunknak, akkor van mód arra, hogy alaposabban vágjunk neki egy-egy kúrának. Már egy egyszerű vérvizsgálattal is megállapítható, hogy van-e valamilyen hiány a szervezetünkben, a tünetek megfigyelése és étkezési napló vezetése szintén segítséget adhat a tudatos döntésben, nem utolsósorban pedig hasznos és személyre szabott tanácsokkal láthat el bennünket akár dietetikus, akár a háziorvosunk.

Veszélyes lehet marokszámra szedni

Amennyiben ezekhez nincs időnk, kedvünk vagy türelmünk, akkor legjobb azt az aranyszabályt követni, mely szerint a vízben oldódó vitaminokból a felesleg alapvetően a vizelettel együtt távozik, a zsírban oldódókból a fölösleg akár még árthat is. Íme a legfontosabb tudnivalók az utóbbi csoport főbb típusairól, csokorba szedtük, melyikre miért van szükségünk, ugyanakkor mit okoz, ha túlságosan sokat veszünk be belőlük.

Vitaminok a boltban

Fotó: profimedia

A-vitamin

  • Feladata: fontos szerepet tölt be látásunkban, immunrendszerünk működésében, szöveteink épségének megőrzésében.
  • Forrásai: máj, tojássárgája, tejtermékek, valamint béta-karotin formájában sárga és narancssárga gyümölcsökben és zöldségekben, mint például a sárgarépa, édesburgonya és sütőtök.
  • Hiánytünetei: farkasvakság, szemszárazság, gyakoribb fertőzések, bőrproblémák.
  • Napi szükséglet: férfiaknak körülbelül 1000 NE (nemzetközi egység), nőknek 800 NE.
  • Kisebb túladagolás tünetei: fejfájás, hányinger, fáradtság, étvágytalanság.
  • Komolyabb túladagolás tünetei: májkárosodás, csontfájdalom, bőrproblémák, fejlődési rendellenességek terhesség alatt.

D-vitamin

  • Feladata: segíti a kalcium és a foszfát felszívódását, amelyek nélkülözhetetlenek a csontok egészségéhez.
  • Forrásai: napfény, zsíros halak, máj, tojássárgája.
  • Hiánytünetei: csontritkulás, gyakori csonttörések, fogak romlása, gyermekkorban angolkór.
  • Napi szükséglet: 2000 NE.
  • Kisebb túladagolás tünetei: hányás, hányinger, hasmenés étvágytalanság, szomjúság, gyakori vizelés.
  • Komolyabb túladagolás tünetei: kalcium lerakódása az érrendszerben és szervekben, vesekő képződés, meszesedés.

E-vitamin

  • Feladata: antioxidáns, védi a szív ereit, gátolja a vérrögök képződését, védi az idegsejteket, erősíti az immunrendszert.
  • Forrásai: növényi olajok, magvak, diófélék, zöld leveles zöldségek, húsok, más, tojás.
  • Hiánytünetei: ritkán előfordulhatnak idegrendszeri problémák, férfiaknál terméketlenséget okozhat, nőknél a terhességet kockázatait növelheti.
  • Napi szükséglet: megelőzéshez 20-30 NE, hiány esetén 100-300 NE.
  • Kisebb túladagolás tünetei: fáradtság, fejfájás, szédülés, kettős látás.
  • Komolyabb túladagolás tünetei: nincs kimondottan kockázata, nagy dózisban is csak kevéssé toxikus.

K-vitamin

  • Feladata: segít a véralvadás szabályozásában, a csontok egészségének megőrzésében, a máj méregtelenítésében.
  • Forrásai: zöld leveles zöldségek, máj, tejtermékek, ezeken felül pedig bélflóránk is termel K-vitamint.
  • Hiánytünetei: vérzési rendellenességek, könnyen kialakuló véraláfutások és vérzések, véralvadási zavarok.
  • Napi szükséglet: 60-80 NE
  • Kisebb túladagolás tünetei: általában ritka, mert a K-vitamin túladagolása kevésbé gyakori, de véralvadásgátlókkal kezelt embereknél problémát okozhat. Terhesség utolsó heteiben pedig kerülni kell szedését.

Gyerekeknél felejtsük el a multivitamint

Számtalan gyerekeknek szánt készítményt is lehet kapni az üzletekben. Kérdés persze, hogy van-e értelme megvásárolni ezeket. dr. Novák Hunor gyermekorvos szerint a multivitaminokra értelmetlen költenünk.

Tudományos vita folyik a nagy gyermekgyógyász szakmai szervezetek között a multivitaminokról. Egyik részük azt mondja, hogy ezeknek semmi értelme, feleslegesek és még károkat is okozhatnak, mint például túladagolást vagy gyógyszerinterakciót. A másik csapat szerint szintén nincs értelme és pénzkidobás, de összességében csak ritkák a súlyos mellékhatások, úgyhogy akár még szedni is lehet placebo hatás miatt, ha ez a szülőnek annyira fontos” – osztja meg a szakértői vélekedést.

Mint mondja, esetleg nagyon ritkán, súlyos felszívódási zavaroknál vagy extrém egyoldalú és tápanyaghiányos étkezésnél jöhet egyedül szóba, hogy hasznos lehet ilyesmi, de ekkor is jól tesszük, ha orvossal egyeztetünk inkább róla, mert valójában csupán 2 vitamin és 1 ásványi anyag van, amelyet érdemes, sőt szükséges is lehet gyermekünknek adni: ez a D-vitamin, a K-vitamin és a vas. 

Természetes vitaminforrás

Fotó: Profimedia

D-vitamin nyáron gyermekkorban csak a babáknak szükséges

D-vitamin csecsemőknek egész évben javasolt, nagyobb gyerekeknél viszont elég csak az őszi-téli hónapokban, mert átlagos ruházatban, ha csupán nagyjából 20 percet éri a nap a fedetlen végtagokat és arcot, azzal már elegendő D-vitamint termel a szervezet.

400-1000NE az a mennyiség, melyet naponta adhatunk, érdemes azonban a tápszert is megnézni, ha a baba azt fogyaszt, mert sokszor az is tartalmazhat már belőle, tartós túladagolása pedig veszélyes lehet: volt már olyan édesanya, aki félreértette a gyereknek szánt D-vitamin adagolását, ezzel pedig maradandó vesekárosodást okozott a babának.

Meglepő, de ezt nem tartalmazza az anyatej…

Újszülött kortól fél éves korig nagyon fontos a K-vitamin. „Azt szoktuk mondani, hogy az anyatej tartalmaz mindent, ami szükséges egy gyerek számára. Itt mégis az a furcsa helyzet, hogy K-vitaminból nincs benne elég, az anyatejes babáknál kiemelten fontos a K-vitamin, melyet a háziorvos ír fel a szoptatás időszakára – hívja fel a figyelmet dr. Novák Hunor. Ennek hiányában vérzés alakulhat ki, volt is sajnos példa arra, hogy agyvérzésben elhunyt emiatt csecsemő. Tápszerhez ugyanakkor nem szükséges a pótlás, mert a tápszerek tartalmazzák ezt a vitamint.”

Vaspótlás laborkontrollal

Amit pedig még fontos kiegészítésként említ, az nem más, mint a vas, amelynek pótlására sokszor már kisebb babáknál is szükség van, önállóan azonban semmiképp nem szabad belevágnunk.

„Amerikában javasolják az egy év körülieknek a vérvizsgálatot, és Magyarországon is gyakori ez. Laborkontroll nélkül nem szabad vas pótlásába kezdeni, mert a hasfájástól és székrekedéstől kezdve súlyosabb mellékhatásokat is okozhat, orvossal konzultálva viszont megállapítható, hogy szükséges-e ilyen pótlás, alacsony-e esetleg a hemoglobinszint is” – magyarázza a gyermekorvos.

Összességében pedig megerősíti, hogy bármiféle vitamin pótlásához kiemelten hasznos a megfelelő szakemberrel egyeztetni, volt már olyan várandós vitamin is a piacon ugyanis, mely az egyik zsírban oldódó vitaminnak akkora mennyiségét tartalmazta, hogy az már egyaránt káros volt az anyára és a magzatra is.