Habár a végeláthatatlan szürke hétköznapokban könnyen elfelejtjük, hogy nincsenek lehetetlenek, aztán egy-egy inspiráló történet kapcsán rájövünk, hogy tényleg nincsenek. Ilyen volt például a 40 éves Deanna Stellato-Dudek műkorcsolyázó története is, aki 16 év kihagyás után tért vissza a jégre, majd világbajnokságot nyert. De ne feledkezzünk meg Okszana Csusovitina üzbegisztáni tornásznőről se, aki az évek során elképesztő teljesítményt hajtott végre. A 48 éves tornász idén a 9. olimpiájára készült. Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk Csusovitina a sportág elnyűhetetlen klasszisának számít. A sportoló a 2021-es tokióival együtt eddig 8. nyári olimpián indult, ami a részvételt illetően sportági világrekordnak számít. Csusovitina már évek óta a 2024-es párizsi ötkarikás játékokra készült, azonban sérülése miatt most olimpiai álma és ezzel együtt pályafutása is véget érni látszik. A tornász Instagram-oldalán osztotta meg követőivel a hírt, hogy az Ázsiai Torna Bajnokságon talajgyakorlat közben megsérült. A sérülés következtében másnap már nem tudott részt venni a bajnokságon. Az olimpiai kvalifikációhoz összetettben a legmagasabb pontszámot kellett volna elérnie ahhoz, hogy kvótát szerezhessen az idei párizsi olimpiára és megdöntse saját rekordját. A tornásznő elmondása alapján csalódott, hogy megtöri az immár 30 éves hagyományát.
„Nem fogok tudni részt venni a versenyen. Nagyon bánt, mert már régóta készültem erre a versenyre. Elkezdtem a többpróbázást, és szerettem volna a hazánkban, a saját szurkolóink előtt fellépni. De sajnos holnap nem láthattok a résztvevők között” – írta Instagram-posztjában, majd így folytatta: „Szeretném kifejezni köszönetemet mindenkinek. Gyertek el és szurkoljatok a lányainknak. Én is ezt fogom tenni holnap!”
Okszana Csusovitina, a torna first ladyje
Csusovitinat a torna first ladyjeként is emlegetik, ami nem olyan meglepő, ha tudjuk, hogy 1992 és 2020 között minden nyári olimpián részt vett. Ő az egyetlen tornász, aki pályafutása alatt 8 alkalommal is elindult az ötkarikás játékokon. Csusovitina 16 világbajnokságon, 4 Ázsiai Játékon és három Goodwill Játékon – nemzetközi sport- és kulturális rendezvénysorozaton – is részt vett. Olimpiai versenyein mindössze két alkalommal ért el dobogós helyezést. Egy arany- és egy bronzéremmel büszkélkedhet. A közel 50 éves tornásznő pályafutása során három különböző országot is képviselt.
Nemcsak a sportteljesítménye, hanem az elit tornászként eltöltött ideje is egészen rendkívüli. A sportág kemény testi és mentális követelményeket, megpróbáltatásokat támaszt a versenyzők elé, így tornászok gyakran már a húszas éveik elején “nyugdíjba” vonulnak, a húszas éveik végén lévő sportolók pedig már-már veteránnak számítanak. Csusovitina azt mondja, hogy kezdetben nagyban visszavetette önbizalmát, hogy nála jóval fiatalabb tehetségekkel kell szőnyegre lépnie, azonban az idő előrehaladtával ez az érzés inkább büszkeséggé alakult át.
„El tudod képzelni milyen klassz? Még csak nem is vagyok zavarban. 48 éves vagyok, kimegyek a szőnyegre 16 éves gyerekekkel, akiknek még annyi energiájuk és erejük van, de mégis nyerek ellenük” – részletezte, majd így folytatta: „Még a gyerekem is idősebb a versenytársaimnál. Számomra ez még több motivációt jelent, hiszen látom, hogy még mindig meg tudom csinálni.”
Nemcsak a pályafutása, hanem az élete is regénybe illő
Amikor egy tornaversenyen felvillannak a fények, megcsillannak a dresszek és szőnyegre lép egy versenyző, hiába figyeli árgus szemekkel a közönség, kizárja a külvilágot. Arra törekszik, hogy a lehető legpontosabb és legtökéletesebb formáját nyújtsa. Így történik ez Csusovitina esetében is, akit a szőnyegen a kiegyensúlyozottság, a fegyelem jellemez a legjobban, ám ez nem mindig volt így. A tornásznő az olympics.com-nak elmondta, hogy gyerekként nagyon nyughatatlan volt. Négy testvére volt, közülük pedig ő volt a legfiatalabb.
„Mindent megtehettem, amit csak akartam, és ez természetesen sok problémát is okozott a családomnak. Felmásztam a tetőkre, lementem a pincékbe, és folyamatosan hoztam haza, egyszerre vagy hat kölyökkutyát. Mindent felszedtem az utcáról, ami élt, és mindet hazavittem” – mesélte.
Csínytevései ellenére szülei és testvérei is imádták. Egyszer azonban az iskolai gondozók jelezték, hogy nem szívesen fogadják a hihetetlenül energikus kislányt, így családja kénytelen volt más elfoglaltságot keresni számára. Ezt követően bátyja tornaórákra vitte, hogy ne maradjon egyedül a lakásban. Az ekkor nyolc éves Csusovitina már az első edzés alkalmával teljesen beleszeretett a sportágba. Korábban még senki sem volt sportoló a családban, így édesanyja szerint ez pusztán “szórakozás” volt. Ennek értelmében ahhoz, hogy eljárjon az edzésekre, jó jegyeket kellett hazavinnie az iskolából.
Keményen próbálkozol az edzőteremben, és keményen kell próbálkoznod az iskolában is, mert ha rosszak a jegyeid, akkor a sportban sem fogsz jó eredményeket elérni
– mondta.
17 évesen mutatkozott be először az olimpián
Csusovitina 13 évesen már országos bajnokságos nyert – ekkor még szovjet színekben – majd 1992-ben élete első olimpiáján megmutatta tehetségét a világnak, csapatával pedig megnyerte élete első olimpiai aranyérmét. A vasfüggöny leomlása után természetes volt, hogy hazájáért, Üzbegisztánért fog versenyezni. A fiatal sportoló nem sokkal később pedig nemcsak a tornában, hanem párja oldalán is boldogságra lelt. 1997 végén ment hozzá a szintén üzbég Bakhodir Kurbanov olimpiai birkózóhoz. Két évvel később pedig megszületett kisfiuk, Alisher.
Kisfia súlyos betegsége miatt Németországba költöztek
Csusovitina kisfia alig volt kétéves, amikor akut limfocitás leukémiát (ALL) diagnosztizáltak nála. Annak érdekében, hogy a fiuk korszerű orvosi ellátást kapjon a házaspár elfogadta a német tornaedzők ajánlatát, így Németországba költöztek. A versenyeken szerzett pénzdíjjal, valamint a nemzetközi tornaközösség tagjai által adományozott összegekkel a sportoló biztosítani tudta Alisher kezelését. Miközben fia kezeléseken esett át, addig Csusovitina a német csapattal kezdett versenyezni, amiért megmentették fia életét. Miután 2006-ban felvette a német állampolgárságot, olimpiai érmet szerzett fogadott hazájának: ezüstöt a 2008-as pekingi olimpián.
Többször abba szerette volna hagyni, de nem volt rá képes
A tornásznő még 2012-ben világossá tette, hogy a londoni olimpiája – ami ekkor már a hatodik ötkarikás szereplése volt – után visszavonul, de végül mégsem így történt.
„Négy éve mondtam ilyet, de ilyenek a nők! Egyet mondanak, aztán meggondolják magukat” – mesélte pár évvel később, amikor megváltotta jegyét Rióba, majd így folytatta:
Miért hagyjam ott a sportot, ha örömet okoz?
„Egy nap úgy éreztem, hogy még mindig többet kell adnom, vagy legalábbis meg kell próbálnom, hogy a jövőben ne bánjam meg. Ezért döntöttem úgy, hogy folytatom.”
Csusovitina ezt követően még jópár versenyen csillogtatta meg tehetségét, így a legutóbbi tokiói után elhatározta, hogy nem indul több versenyen. Vélhetően ez a fellángolás sem tartott túl sokáig, hiszen nem sokkal később folytatta a 2024-es párizsi ötkarikás játékokra a felkészülést. A 48 éves tornásznőnek az idei lett volna a 9. olimpiai szereplése, azonban sérülése miatt sajnos nem szerzett kvalifikációt.