Kerültél már úgy helyzetbe, hogy úgy érezted, a másikkal teljesen ellentétes nyelvet beszéltek? Nem véletlen a dolog. Chantal Donnelly, a stressz témakörének elismert szakembere – akinek még könyve is jelent meg a témában – azt mondja, ahogyan szeretetnyelveket, úgy stressznyelveket is megkülönböztetünk egymástól, és ha két különböző stressznyelvű ember keveredik konfliktusba, az komoly kommunikációs nehézséget szülhet kettejük között.
A stressznyelv nem egy hivatalos, pszichológiában használt kifejezést, ugyanakkor Donelly a saját páciensein tesztelte a dolgot, és arra jutott, hogy a fogalom segíthet önmagunk és a szeretteink megismerésében. És ebből adódóan a jobb stresszkezelésben.
Te melyiket beszéled?
A szakértő öt különböző kategóriát állapított meg, és azt mondja, mindenki beleesik valamelyikbe, de az is előfordul, hogy átfedést érzünk akár kettő között is.
- A lefagyó: ő az, aki teljesen leblokkol, ha stresszes helyzetbe kerül. Reménytelennek, tehetetlennek, bénultnak érzi magát.
- A robbanó: az ő mottója a „harcolj vagy menekülj”. Ez a személy általában erősen reagál egy kényes helyzetre, ingerlékeny, frusztrált vagy dühös lesz tőle, főleg, ha nem tudja az adott szituációt kezelni.
- A megoldásra törekvő: tipikusan a nők stressznyelve. Donelly szerint ők hajlamosabbak people pleaserként viselkedve úgy kezelni a problémákat, hogy közben a másik kedvében járjanak, gyakorlatilag „anyáskodva” felette.
- A menekülő: nem bírja a stresszes szituációkat, szorongást okoz nála, ha a dolgok nem a megszokott mederben zajlanak. Az eszképizmusát gyakran fojtja valamilyen szenvedélybe – alkoholba vagy akár túledzésbe –, ez az ő megküzdési stratégiája.
- A tagadó: nem hajlandó elismerni, hogy kutyaszorítóba került, és sokszor toxikus pozitivitással kompenzál ezekben a helyzetekben. Magát optimistának hívja, de valójában sokkal inkább arról van szó, hogy nem hajlandó szembenézni a problémákkal.
Felismerésből ötös
Donelly szerint úgy lehet megállapítani, melyik kategóriába tartozunk, hogy megnézzük, milyen válaszokat adunk stresszhelyzetben, van-e valami minta, ami gyakrabban kirajzolódik. Ugyanakkor a szakértő szerint attól is függhet a válaszunk, hogy kivel állunk szemben, ugyanis másképp reagál az ember a szüleire, a partnerére, és megint másképp a főnökére.
„Ezek a kifejezések címkéknek tűnhetnek, ám nem az a célom, hogy felcímkézzük az embereket. Valójában csak egy keretet vagy egy népnyelvet kell létrehozni, hogy legyen mód mások megértésére az életünkben.”
Donelly elmondta, lehetetlen megváltoztatni egy viselkedést, ha nem vesszük észre, hogy mit csinálunk. Annak megértésével viszont, hogy miképp reagálunk a stresszre, segíthetünk saját magunknak a konfliktusoldásban. Például, ha valaki robban, akkor tudni fogja, hogy a jövőben érdemes elszámolnia háromig egy helyzetben, ellenben ha tagadó, akkor adott számára a lehetőség, hogy szembenézzen a problémákkal és kezelje őket.
Stresszoldási tippek
A stressz a mentális és fizikai egészségre is hatással van, és olyan tüneteket okozhat, mint a fejfájás, a mellkasi fájdalom, az alvászavar és a fáradtság, olyan érzelmi állapotok mellett, mint a szomorúság, harag, túlterheltség és még sok más. Sőt, a jelenlegi álláspont szerint valószínűsíthető, hogy a szorongásos és depressziós rendellenességek kialakulásában is szerepet játszik.
Ezek a kockázatok világossá teszik, hogy miért kell a lehető legjobban kezelni a stresszt, akár a stressznyelvek megértésével, akár életmódbeli változtatásokkal, például az egészséges rutin betartásával, ami segít megőrizni a hidegvéred. Ehhez a szakértők szerint jó, ha minden nap ugyanabban az időpontban étkezel, kialakítasz egy alvási rutint, és emellett rendszeres testmozgást végzel.