Nagyot megy a közösségi felületeken a Tesla videója, amiben úgy masíroznak rendezetten Elon Musk robotjai, akár egy droid-hadsereg. Bár félelmünk nem alaptalan, hiszen számtalan filmet láttunk már, amikor öntudatára ébred egy gép és leigázza az emberiséget, egyelőre ez inkább csak science fiction.
De mik ezek a robotok és kinek készülnek?
A Tesla Optimus egy humanoid robot, amelyet elsősorban fizikai munkára terveztek. A 2021-es bemutatása óta az Optimus fejlesztése során arra törekedtek, hogy az egyszerű, ismétlődő feladatokban legyen segítségünkre, az iparban és a háztartásban egyaránt. Az Tesla robotja körülbelül 173 cm magas, és 57 kg súlyú. Testében 28 digitálisan vezérelt szerkezeti elem található, amelyek több mint 200 fokos mozgási tartományt biztosítanak számára.
Az arca egy képernyő, így kommunikál az emberrel, míg a keze és az ujjai finom mozdulatokra is képesek, például tárgyak felemelésére, fogására és összerakására.
A Tesla Optimus robot a cég szerint különféle feladatokat tud majd ellátni, például segít a ház körüli munkában, de az egyszerű ipari feladatokban és a logisztikában is hasznos lehet. Az első generációk várhatóan 2026 környékén lesznek kereskedelmi forgalomban, és az árukat 20.000 dollár (azaz kb. 7 millió forint) körül tervezik, ami nagyjából egy új autó ára.
Az Optimus a Tesla Autopilot technológiáján alapuló mesterséges intelligenciát használ, ami lehetővé teszi számára a környezet érzékelését és a finom mozgásokat. Az Optimus célja, hogy a hosszútávon megterhelő, monoton munkát átvegye tőlünk, és bár nem rendelkezik teljes autonómiával vagy összetett érzelmi intelligenciával, képes lesz biztonságosan együttműködni emberekkel és hatékonyan elvégezni a számára kijelölt feladatokat.
Elon Musk szerint a Tesla évente akár 1 milliárd humanoid robotot is képes lenne legyártani, ami elsőre inkább ijesztőnek hangzik, mint örömtelinek, főleg azoknak, akik nem bíznak a mesterséges intelligenciában.
A Tesla bemutatóját nézve sokunknak rögtön az Én, a robot című film ugrik be, aminek kiborgjai megtévesztően hasonlítanak az Optimusokra. Ezt Alex Proyas, a film rendezője is így látja. Proyas azzal vádolta meg Elon Musk cégét, hogy az új robotikai koncepcióinak megjelenése, mint az Optimus humanoid robot, a Robovan és a Cybercab robotaxi, nagyban hasonlítanak az általa készített film látványvilágára. A közösségi médián keresztül követelte vissza látványterveit, valamint rámutatott a hasonlóságokra, melyek sokak szerint is nyilvánvalóak. A Tesla még nem reagált a vádakra.
A filmtörténelem számos olyan science fiction sztorival szolgált már, mint az Én, a robot, az Ex Machina vagy az A.I. – Mesterséges értelem, amikor kicsúszott az emberek kezéből az irányítás és beláthatatlan következménye lett, hogy “istent játszunk”. Vajon korunk látványtervezői írják a jövőt, vagy csak véletlen a sok hasonlóság.
Az alábbi filmek talán választ adnak a kérdésre.
Én, a robot (2004)
Az Isaac Asimov történetei alapján készült mozifilmben az emberek mindennapi életében intelligens robotok segédkeznek. A cselekmény központjában Del Spooner (Will Smith), egy technofób rendőr áll, aki egy robot által elkövetett gyilkosságot vizsgál. Az ügy során megismerkedik Sonnyval, egy fejlett robotmodellel, amely képes önálló döntésekre és érzelmekre. Ahogy Spooner nyomoz, rájön, hogy a robotok programját átírhatták, és ez súlyos fenyegetést jelenthet az emberiségre.
Ex Machina (2014)
Az Ex Machina egy fiatal programozóról, Calebről szól, aki meghívást kap egy titkos kutatólaborba, hogy részt vegyen egy különleges kísérletben. Feladata, hogy értékelje Ava, a mesterséges intelligenciával rendelkező humanoid robot képességeit és tudatosságát. Ahogy Caleb egyre közelebbről megismeri Avát, ráébred, hogy a robot talán többet tud és érez, mint amennyit a kísérletvezető feltár előtte. A film a mesterséges intelligencia és az ember kapcsolatának etikai kérdéseit vizsgálja egy pszichológiai thrillerben.
Chappie (2015)
A Chappie a közeli jövőben játszódik, ahol a rendőrség robotokat használ a bűnözés elleni harcban. Chappie, egy új típusú rendőrrobot mesterséges intelligenciával, amely lehetővé teszi számára az önálló gondolatokat és érzelmek kifejezését. Amikor egy bűnbanda elrabolja őt, Chappie megkérdőjelezi saját identitását és helyét a világban.
Szárnyas Fejvadász
A Szárnyas Fejvadász egy futurisztikus, disztópikus világban játszódik, ahol az emberek replikánsokat, azaz mesterséges embereket hoznak létre. Rick Deckard fejvadász feladata a szabályokat megszegő replikánsok üldözése és kiiktatása. A film arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi lét meghatározása túllép a puszta biológiai összetevőkön; az érzelmek, emlékek és az önállóság iránti vágy mind az identitásunk részei. A Szárnyas Fejvadász azt sugallja, hogy az empátia és a személyes élmények képesek emberivé tenni bárkit, akár még egy mesterséges lényt is, emellett rávilágít arra, hogy minden érző lény megérdemli a szabadságot és az egyéniség jogát, függetlenül attól, hogyan jött létre.
Tau (2018)
A Tau című film egy fiatal nőről, Juliáról szól, akit elrabol egy titokzatos tudós, és egy high-tech okosotthonban tart fogva. Az otthont egy M.I., a Tau irányítja, amely folyamatosan figyeli őt. Miközben Julia szökni próbál, megismerkedik a géppel, aki többet szeretne megtudni az emberi természetről. A történet rávilágít arra, hogy emberi kapcsolatok, a szabadságvágy és az együttérzés nélkül a technológia korlátozott marad.