„Az internetes agresszió visszaszorításáról” címmel nyújtottak be törvényjavaslatot az országgyűlés igazságügyi bizottságához. Ha a bizottság hivatalos törvényjavaslatként tovább küldi az országgyűlésnek, akkor a honatyák arról szavazhatnak, hogy kiszabható legyen-e egyéves szabadságvesztés azért, ha valaki kommentelés során
más halálát, kínzását helyezi kilátásba.
A javaslat szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő annak vétsége, ha aki nagy nyilvánosság előtt kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki. Az indoklás szerint ez
nemcsak személyek, hanem embercsoportok, közösségek ellen
irányuló agresszív megnyilvánulásokra is vonatkozik. Nem lenne büntethető az, ha ezt valaki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás miatt követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas – idézi a javaslatot a Telex.
Az indoklás szerint ezzel a jogalkotó egyértelműen állást foglal amellett, hogy a gyűlölködő, más személy erőszakos halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás során megengedhető közlési formák közé. Ha valaki csak lájkol egy ilyen durva kommentet, az önmagában nem lenne büntetendő. Az viszont már igen, ha a
sértő hozzászólást a nagy nyilvánossággal is megosztja.
A javaslat szövege szerint ha egy internetes sajtótermék kommentelési lehetőséget ad az olvasóknak, úgy köteles szabályzatot alkotni és hatékony megoldást alkalmazni a jogellenes vagy káros, különösen a gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő hozzászólásokkal szembeni fellépésről.
A Médiatanács ajánlást tesz közzé
megfelelő és hatékony szabályzatokról, ezeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala hatósági hatáskörében eljárva ellenőrzi. A javaslat szerint a törvény egyes részei az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz kétharmados többség szükséges. A törvény 2025. január 1-én lépne hatályba.
