Nem akarunk vészmadárkodni, de a januári nagy leárazások ronthatnak a helyzeten, ha amúgy is küzdesz a vásárlásfüggőséggel. Ilyenkor arra érezhetsz magadban kényszert, hogy olyan holmikat is megvásárolj, amelyekre semmi szükséged, de dopaminfröccsöt okoz a beszerzésük. Ne add meg magad idén a kényszernek, figyelj a függőség jeleire!
Többféle vásárlásfüggő létezik
Hogy ne legyen olyan egyszerű a dolgunk, egyből hatféle vásárló létezik, akit függőnek vagy kényszeresnek nevezhetünk:
- Kényszeres vásárlók, akik akkor vásárolnak, amikor érzelmi nyomást éreznek.
- Trófeavásárlók, akik mindig a következő tökéletes terméket keresik.
- Feltűnősködő vásárlók, akik vágynak a figyelemre és az imádatra, ami a szép, új dolgok birtoklásával jár.
- Akciós vásárlók, akik kuponok és leárazások miatt vásárolnak, még akkor is, ha ezekre a tárgyakra nincs szükségük vagy nem is tetszik nekik.
- „Bulimiás” vásárlók, akik egy ördögi körben rekedve vásárolnak és viszik vissza a termékeket újra meg újra.
- Gyűjtő vásárlók, akik érzelmi értéket és teljességet találnak abban, ha bármilyen holmiból a teljes készletet be tudják szeretni (például minden színben egy-egy ing).
Onománia definíció
A kényszeres vásárlást onomániának nevezik, a legkorábbi definíció 1992-ből így fogalmazza meg a lényegét: „A kényszeres vásárlás a vásárlás és költés olyan krónikus és abnormális formája, amely szélsőséges formában ellenállhatatlan, kontrollálhatatlan és ismétlődően megjelenő vásárlási vággyal jellemezhető, a következmények figyelembevétele nélkül. Egy másik munkacsoport – a jelenleg is egyik leggyakrabban alkalmazott kényszeres vásárlás kérdőív kidolgozói – a jelenséget a következőképpen foglalták össze: krónikus, ismétlődő vásárlás, amely a negatív eseményekre és érzelmekre való válaszként jelenik meg, […] amelyet nagyon nehéz leállítani, és amely végül káros következményekhez vezet.” Forrás: Demetrovics Zsolt: Viselkedési Addikciók – Spektrumszemléletű Kutatások
Végezd el a Nyírő Gyula Kórház Addiktológiai Osztályának kényszeres vásárlásról szóló online tesztjét ide kattinta!
Elfogadottabb a vásárlásfüggőség, mint más függőségek
Munkába menet valószínűleg plakátok, hirdetések és táblák tucatjai mellett haladsz el, amelyek arra buzdítanak, hogy költsd a pénzed a legújabb kütyükre, ruhákra vagy gyorsételekre. A vásárlás elkerülhetetlen, szükséged van ételre a boltból, kell ruha, hogy ne meztelenül mászkálj az utcán, és költened kell az utazásra is, akár kocsival, akár tömegközlekedéssel jársz az utakon. Lehet, hogy megpróbálod megfékezni a vásárlási kényszert azzal, hogy nem mész személyesen a boltokba, ám ez általában nem túl hatékony, mert az online világ sokkal veszélyesebb ebből a szempontból. Egy bankkártyával néhány mozdulattal szinte bármit megvásárolhatsz, ami csak eszedbe jut.
A terapeuták, pszichológusok és kutatók között vita folyik arról, hogy a vásárlásfüggőség „valódi” függőség-e vagy sem. „Nagyon ritkán – nyilatkozta a Big Think-nek Elizabeth Hartney pszichológus – a vásárlásfüggőséget ugyanolyan komolyan veszik, mint az olyan anyagoktól való függőséget, mint az alkohol és a drogok, vagy más viselkedési függőségeket, mint például a szerencsejáték-függőség.”
Vásárlók várakoznak az Apple boltja előtt, Kuala Lumpurban, az iPhone 16 megjelenése napján, 2024. szeptember 20-án (Fotó: Annice Lyn/Getty Images)
Hartney szerint a kényszeres vásárlás témájában a legtöbb kutatást marketingcégek végzik, ami azt jelenti, hogy ezekben csak ritkán vesznek részt a klinikai szakemberek, ami azért problémás, mert így a vásárlásfüggőséget vizsgáló kutatások mögött álló indítékok tisztán marketing és fogyasztói szempontok, és kihagyják azokat a pszichológiai viselkedési formákat, amelyekből felépül a függőség.
A zavart a vásárlásfüggőség körül, illetve hogy miért elfogadhatóbb függőség, mint mondjuk az alkoholizmus, valószínűleg az okozza, hogy nagyon vékony a határvonal a függőség és a kényszerbetegség között. A vásárlásfüggőséget nevezhetjük kényszeres vásárlásnak is, de fontos megjegyezni, hogy a kényszer egészen más, mint a függőség.
Függőség:
- Tág fogalom, amely egy egész folyamatot ír le: valaminek (egy anyagnak, például az alkoholnak vagy egy viselkedésnek, például a szerencsejátéknak) a kipróbálása, majd pszichológiai és fizikai függőséggé válása.
- A függőségeket mindenre kiterjedőnek írják le: pszichológiai, fizikai, érzelmi, biológiai is lehet.
- A függőséggel küzdő emberek eufórikusnak, boldognak, teljesnek és egésznek érzik magukat, amikor fogyasztják a függőségük tárgyát.
Kényszer:
- Szűkebb értelemben vett kifejezés, amely gyakran egy konkrét, intenzív késztetésre utal, hogy valamit megtegyünk.
- A kényszereket úgy írják le, mint „viszketést, amit nem tudsz megvakarni”, vagy mint egy gondolatmenetet, amelyet nem tudsz lerázni.
- A kényszerrel küzdő emberek hatalmas megkönnyebbülést és megnyugvást éreznek, ha olyan viselkedésformákat hajtanak végre, amelyekre kényszerítve érzik magukat.
A vásárlásfüggőség jellemzői általában összemosódnak azzal, amit kényszeres vásárlásnak tekinthetünk. Ez magyarázhatja, hogy miért nincs megegyezés abban, hogy ezt a jelenséget függőségnek, vagy kényszernek nyilvánítsák – mert lehet bármelyik, vagy egyszerre akár mindkettő, az egyes helyzetektől függően.
A kényszeres vásárlás jelei:
- Szükségtelen dolgok vásárlása, ami már a mindennapi feladatok – munka vagy otthoni – kárára megy.
- Az idő nagy részét vásárlással (az online vásárlás is számít), vagy intenzív kutatással töltöd a megvásárolni kívánt termékekkel kapcsolatban.
- Rendkívül nehezen állsz ellen a késztetésnek, hogy megvásárolj valamit, még akkor is, ha nincs rá szükség, sőt, nem is tetszik az adott tárgy.
- Önbecsülés vagy eufória érzése vásárlás közben.
- Titokban vásárolsz, hogy elkerüld mások ítélkezését.
- A vásárlás folytatása a negatív következmények, például az adósság vagy a pénzügyi gondok ellenére.
- Problémák a munkahelyen vagy a szeretteiddel a kontrollálhatatlan vásárlás miatt.
- Mély elégedettség és nyugodt állapot a vásárlás után.
- Szégyenkezel vagy bűntudatot érzel amiatt, hogy képtelen vagy leállni a vásárlással.
A kényszeres vásárlás közvetlenül összefüggésbe hozható olyan hangulatzavarokkal, mint a szorongás, a depresszió vagy a bipoláris zavar – ahol a vásárlás megküzdési mechanizmusként működik az érzelmek kezelésére, amelyekkel nem tudunk megbirkózni.
A dopamin a kulcs
Mint minden viselkedési függőség esetében, itt is vannak biológiai tényezők, amelyek növelik a függőség kialaukálásnak esélyeit. A tanulmányok szerint a probléma elsősorban a nőket érinti, közülük lényegesen többen szenvednek kényszeres vásárlásban – ám az is lehet, hogy ez az eredmény azért született, mert a nők kérnek inkább segítséget, ha a függőség jeleit észlelik magukon, ezért ők kerülnek inkább a pszichológusok radarjára. Bár a kényszeres vásárlás kialakulásának konkrét okai még nem ismertek, a vásárlás agyunkra gyakorolt pszichológiai hatásának mélyebb vizsgálata némi betekintést nyújthat ebbe az állapotba.
Az agy hormonális reakciója áll a vásárlásfüggőség mögött, mert amikor vásárlunk, akkor az agy jutalmat érzékel, a dopamin nevű neurotranszmitter (amely akkor is aktiválódik, amikor függőséget okozó anyagoknak vagy függőséget okozó viselkedésformáknak hódolunk) elárasztja a szervezetünket. Amint ez az érzés elmúlik, újra vágyunk rá. Így működik minden függőség, ám a vásárlásfüggőség esetében ennek a jutalomnak a gondolata egy mindent átfogó, függőséget kiváltó triggerré válik, ami a dopaminlöket iránti sóvárgásba taszít annak ellenére, hogy nincs elég pénzünk vagy időnk a szokás folytatására. Így már jobban érthető, miért vásárolunk azért, hogy jól érezzük magunkat.
Fotó: Getty Images
Mit lehet tenni ellene?
A közösségimédia-marketing, a célzott hirdetések és az influenszer-kultúra egyre több embert csábít arra, hogy vásároljanak, hogy egymást felülmúlják, ezért aztán a vásárlásfüggőség áldozatainak száma valószínűleg növekedni fog a jövőben. De ennek nem feltétlenül kell így lennie. Mark Travers pszichológus leírt három stratégiát, amely segíthet legyőzni a kényszeres vásárlást bizonyos fokig. Fontos azonban hozzátenni, hogy ezek a praktikák nem helyettesítik egy szakember segítségét, ha már a átvette az irányítást az életed felett a vásárlásfüggőség, keress fel egy pszichológust mindenképp!
1. Kövesd a 24 órás szabályt!
Tegyük fel, hogy már eldöntötted, hogy veszel egy drága, új cipőt, és már csak annyi van hátra, hogy kifizesd és hazavidd a szerzeményt a függőség szellemében. Ehelyett alkalmazd a 24 órás szabályt, azaz halaszd el a vásárlást pontosan huszonnégy órával. Ezzel arra kényszerülsz, hogy egy teljes nap kihívásait, örömeit, bánatait és kiadásait az új holmi nélkül éld át. Miután eltelt a 24 óra, eldöntheted, hogy valóban kell-e az a cipő, vagy csak a kényszer hajszolt volna a vásárlásba.
2. Ne vásárolj, csak nézelődj!
A dopamin az agyunkban olyan kellemes tevékenységek során szabadul fel, mint az evés, a szex, vagy épp a vásárlás. A Brain Research Reviews című szaklapban megjelent tanulmány szerint a dopamin inkább a jutalom kereséséhez, mintsem a jutalom miatti elégedettséghez kapcsolódik. Az agyunk tehát inkább a jutalomra való várakozástól kapja a dopamint, mint magától a jutalomtól. Ez magyarázatot adhat arra, hogy a kirakatvásárlás miért olyan nagyszerű érzés, és hogy a vágy tárgyának tényleges birtoklása miért veszíti el elég gyorsan a varázsát.
A pszichológus második stratégiája az, hogy minden héten szánj pár (előre meghatározott) órát arra, hogy a vágyott holmik között böngészel. Így az agyad élvezheti a vásárlás minden pozitív előnyét, miközben elkerülheted annak negatív következményeit.
3. Vásárolj minőségi holmit!
„Vásárláskor egy jó ökölszabály, amit érdemes követni: vásárolj kis mennyiségben és jó minőségben – írja a pszichológus. – A divatos dolgok megvásárlása szükségesnek tűnhet, hogy lépést tartsunk az influenszerekkel, de bölcsebb, ha olyan tárgyakat vásárolsz, amelyeket nem kell majd gyakran cserélned – vagy azért, mert mindig divatosak maradnak, vagy azért, mert személyes kötődést alakítasz ki hozzájuk.”
Az ilyen tárgyak (például egy minőségi karóra) általában tartósak, és sokkal jobban megőrzik az értéküket, mint az olcsóbb darabok. A Journal of Consumer Psychology című szaklapban 2014-ben megjelent tanulmány szerint, ha a vásárlásokat a személyiségünk alapján végezzük, azzal növelhetjük az életünk feletti kontroll érzését. Ez pedig csökkentheti a függőséget attól, hogy többet vásárolj ahhoz, hogy boldogabb legyél.
