Az egészségünkkel kapcsolatos információk bősége az interneten áldás és átok egyben. Bár a hozzáférhetőség segíti a tudatosság növekedését, a félreértelmezések és a téves diagnózisok komoly kockázatokat rejtenek magukban mind az öndiagnosztizálók, mind azok számára, akik nem ismerik fel tényleges egészségügyi állapotukat.
Ezt a veszélyt csak még tovább fokozzák a Tiktok népszerű tartalmai: az egyes mentális betegségekről készült rövid, olykor akár vicces videók megnyugvást és lelki társakat hozhatnak az adott betegséggel küzdőknek, brutálisan növelik viszont annak veszélyét, hogy valaki felszínes információk alapján érintettnek érzi magát, esetleg éppen emiatt elsikkad vagy háttérbe szorul és kezelés vagy megoldások nélkül marad problémáinak valódi oka.
Fotó: GettyImages
Veszélyben a kamaszok
Érthető, hogy sokszor megpróbáljuk az internetről összefésült magyarázatok közé elhelyezni tüneteinket. Mégis kiemelten fontos lenne, hogy valódi szakemberek valódi segítségét kérjük, ha ismétlődő nehézségekkel találkozunk. Mostanra már egyre kevesebb tabu és előítélet övezi a mentális betegségeket, mégis néha gátlásokat okoz szakértő támogatásért fordulni, pedig tényleges és használható megoldást személyre szabott kezelésekkel érhetünk el.
Az pedig különösen fontos lenne, hogy kamaszodásuk okán egyébként is rengeteg változással küzdő gyerekeink minél kevésbé címkézzék tévesen önmagukat, hiszen a hibás, de markáns öndefiníciók valódi feszültséget és zavarokat okozhatnak.
Depresszió vagy csak rossz napok?
A depresszió súlyos mentális betegség, mely jelentősen befolyásolja az életminőséget. Levertség, tartós szomorúság, a szokásos tevékenységekhez fűződő teljes érdektelenség, elszigetelődés, alvászavarok, fáradtság és energiavesztés kísérik, az értéktelenség érzése, koncentrációs nehézségek, valamint visszatérő öngyilkos gondolatok vagy cselekedetek is nagyon gyakran fordulnak elő a depressziós betegekkel.
Szó sincs arról, hogy depressziós volna az, akinek néhány rosszabb napja van, vagy aki egy nehéz időszakban 1-2 hétig fájdalommal, szomorúsággal küzd – ezek az érzések ugyanis mindannyiunkkal előfordulnak, az élet teljesen természetes állomásai és jelenségei. Nem úgy, mint a depresszió. Téves diagnózis esetén, ha valaki valójában csupán átmeneti lehangoltságot él meg, mégis depressziósnak diagnosztizálja önmagát tévesen, a betegségtudat megerősítése növelheti a szorongást, csökkentheti az önbizalmat és indokolatlan gyógyszeres kezelésekhez vezethet.
Szorongás, amikor a félelem veszi át a hatalmat
A szorongásos zavarok túlzott aggodalommal, feszültséggel és félelemmel járnak, amelyek akadályozzák a mindennapi működést. Jellemző, hogy ezek a félelmek gyakran kontrollálhatatlannak tűnnek, irracionálisak, szinte elhatalmasodnak az érintetteken. Sokszor kíséri gyors szívverés, izzadás, remegés, emésztőszervi panaszok, állandó stressz érzése, alvászavarok, és koncentrációs problémák. Természetesen jól ismerjük az érzést, milyen, amikor szorongással tölt el bennünket egy kellemetlen rokonnal való találkozás, aggódunk élete első táborába utazó gyerekünk miatt, stresszelünk a párkapcsolati problémáinkon. Ezek az érzések azonban egyedi, konkrét esetek, nem szorongásos zavart, csupán stresszel járó szituációt jelentenek.
Ha valaki tévesen diagnosztizálja egy-egy ilyen alkalmi érzés alapján önmagát, azzal éppen ahhoz járulhat hozzá, hogy növekedjen benne a szorongás, ördögi körbe érkezve ezáltal.
Fotó: GettyImages
OCD: több, mint szokás
Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) kényszergondolatokkal és kényszercselekvésekkel jár, átszőve az érintett személy mindennapi életét. Kimondottan slágerré vált az utóbbi időben ezt a címkét aggatni magunkra néhány furcsa szokás vagy beidegződés miatt. Pedig az OCD ennél sokkal több: folyamatos küzdelem a visszatérő, nem kívánt gondolatok, képek vagy impulzusok miatt, együtt élés olyan kényszeres, ismétlődő cselekvésekkel, mint például a túlzó kézmosás, a tárgyak számolgatása, rendezgetése vagy éppen az állandó ellenőrzés. Aki szereti a rendet vagy pedáns, még nem mondható, hogy ezzel a betegséggel küzdene, ahogyan az sem jelent mentális zavart, ha valaki olykor visszafordul a lépcsőházból, mert nem biztos benne, hogy kihúzta-e a vasalót. A téves öndiagnózis ugyanakkor komoly szorongást és stresszt generálhat, erős táptalajt adva egy folyamatos frusztrációnak.
ADHD: az állandó mozgás és figyelemzavar világa
Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) olyan fejlődési rendellenesség, amely a figyelem, az impulzuskontroll és a túlmozgás problémáit foglalja magában. Tipikus tünetek közé tartozik a figyelmetlenség, hiperaktivitás, impulzív viselkedés, szervezési problémák és gyakori figyelmetlenségből eredő hibák. Többről és másról van szó, mint impulzív személyiségről, arról nem is beszélve, hogy kialvatlanság vagy akár munkahelyi nyomás miatt mindenkivel megeshet, hogy több hibát ejt vagy átmenetileg kevésbé képes koncentrálni.
A belső feszültség, az önbecsülés csökkenése bőven következménye lehet egy téves diagnózisnak, az ADHD tüneteinek keresése pedig különösen kényes kérdés gyerekek és kamaszok esetén, hiszen a fiatalabb korosztályoknak természetes velejárói egyes, a hiperaktivitási zavarra jellemző viselkedési formák.
