Sokáig a neurológusok úgy gondolták, hogy a felnőtt agy fejlődése egy ponton lényegében lezárul. Ez a nézet azonban az 1990-es évektől kezdve fokozatosan megdőlt. Sőt, az egyik legismertebb ilyen jellegű kutatás szerint, amelyben Eleanor Maguire londoni taxisofőrökkel végzett vizsgálatot nagyon érdekes eredményre jutott. Kimutatta ugyanis, hogy azoknak az embereknek, akik éveken át memorizálták London bonyolult utcahálózatát, mérhetően megváltozott a hippokampuszuk szerkezete. A hippokampusz nem más, mint a térbeli memória és a tájékozódás egyik központi területe, és a kutatás egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy a tartós, erőfeszítést igénylő tanulás fizikailag is átformálja az agyat. Vagyis nem pusztán információt tárolunk el: új idegi kapcsolatokat építünk.
Az olvasással lassíthatod az agyad öregedését. (Fotó: Pexels)
És neked hogy áll a „kognitív tartalékod”?
A neurológusok ma már gyakran használják a „kognitív tartalék” fogalmát, amely az agy ellenállóképességét jelenti az öregedéssel és a károsodásokkal szemben. Azok az emberek, akik életük során folyamatosan tanultak, problémákat oldottak meg és új kihívásokkal találkoztak, általában nagyobb kognitív tartalékkal rendelkeznek.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy náluk nem alakulhat ki például Alzheimer-kór. Inkább azt, hogy az agyuk hosszabb ideig képes kompenzálni a károsodásokat, mert több „alternatív útvonallal” és erősebb idegi hálózattal rendelkezik. Mint kiderült tehát a mentális fittség nem egy adottság, hanem egy élethosszig épülő képesség.
Az is kiderült, hogy minden új készség, nyelv vagy tudásterület új szinapatikus kapcsolatokat hoz létre az agyban, sőt bizonyos esetekben új idegsejtek képződését is elősegítheti – különösen a hippokampusz egyik régiójában. A Worldhealth szerint a hosszú távú vizsgálatok arra is rámutattak, hogy azok az emberek, akik középkorúként szellemileg aktívabb életet éltek, idősebb korban lassabb kognitív hanyatlást mutattak.
Az agy a kihívásokat jutalmazza
Egy 2014-es kutatásban idősebb felnőtteket kértek arra, hogy három hónapon keresztül heti 15 órában tanuljanak valami újat – például digitális fotózást vagy foltvarrást. Azok, akik valóban új és nehéz készségeket sajátítottak el, jelentősen jobb memóriaeredményeket mutattak, mint azok, akik csak társas programokon vettek részt vagy ismerős tevékenységeket végeztek.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy nem a puszta elfoglaltság számít, hanem a kihívás. Az agy nem a kényelmet jutalmazza, hanem azt a tartós – gyakran frusztráló – erőfeszítést, amely valódi tanulással jár.
A különböző típusú tanulás más-más agyi területeket aktivál, de szinte mindegyik hozzájárul a hosszú távú agyi egészséghez. Ilyen lehet a nyelvtanulás, a hangszeren való játék, a komolyabb nonfiction könyvek olvasása, vagy különféle kurzusok, képzések. Ezekhez a tevékenységekhez nincs szükség kivételes intelligenciára, és ideje elengedni azt a tévhitet is, hogy az új dolgokat megtanulása fiatalok kiváltsága.
A tanulás nem csak a fiatalok kiváltsága. (Fotó: Pexesl)
Ne válaszd mindig a könnyebb utat!
Az agyunk ugyan szereti a kihívásokat, mi mégis ösztönösen hajlamosak vagyunk a könnyebb utat választani. Ennek biológiai oka van: az agy energiát próbál megtakarítani, ezért gyakran a legkevesebb erőfeszítést igénylő megoldásokat keresi. A BBC azt írja, hogy a technológia ezt tovább erősítette, pedig a kutatások szerint a rendszeres mentális kihívások fontos szerepet játszanak abban, hogy az agyunk hosszabb ideig egészséges maradjon. A cikk szakértői szerint, ahhoz hogy a kognitív tartalékainkat erősítsük, érdemes kisebb, de fokozatos változtatásokat behozni az életünkbe.
„Bármilyen életkorban vagyunk is, vannak dolgok, amelyeket többé vagy kevésbé végezhetünk, és amelyek egy kis lendületet adhatnak a gondolkodási képességeinknek” – mondja Alan Gow pszichológus, a skóciai Edinburgh-ban található Heriot-Watt Egyetem kutatója a BBC cikkében.
A jó hír pedig az nem kell gyökeresen felforgatnunk a mindennapi életünket. Elég apró, fokozatos változtatásokat bevezetni a fizikai, társas és mentális területeken ahhoz, hogy védjük az agyunkat. Íme három különösen élvezetes módszer kezdésnek:
1. Térbeli tájékozódás
Segíthet, ha nem használjuk állandóan a telefonos térképet az útvonaltervezéshez, mivel a GPS-használatot összefüggésbe hozták a gyengébb térbeli memóriával. Bizonyos, gondosan megtervezett számítógépes játékok is segíthetnek. Egy kisebb vizsgálatban például az idősebb résztvevők, akik virtuális valóság alapú térbeli navigációs játékot játszottak, javulást mutattak a memóriában. Ez azonban egy kutatók által fejlesztett játék volt, tehát nem jelenti azt, hogy bármelyik kedvenc videojáték automatikusan javítja a memóriát.
2. Maradj társaságban aktív
Számos kutatás bizonyítja, hogy a társas aktivitás véd a szellemi hanyatlással szemben. Azok a százéves emberek például, akik aktívabb társas életet élnek, jobb mentális egészséggel rendelkeznek, és a középkori társas aktivitást összefüggésbe hozták az időskori jobb kognitív képességekkel is. Egy nagy megfigyeléses kutatás szerint azoknál, akik középkorban és időskorban is aktív társas életet éltek, 30–50%-kal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata, mivel ez növeli a kognitív tartalékot. Hogy miért? „A védőfaktor a beszélgetés, a vita, az ötletek megosztásának képessége. Ezek a beszélgetések édhetik az agyat” – mondja Pamela Almeida-Meza epidemiológus, a londoni King’s College kutatója a BBC cikkében.
3. Tanulj egész életen át
A korai oktatás kapcsolatban áll a hosszú távú agyi egészséggel, de az egész életen át tartó tanulás is lendületet ad az agynak. Sőt, az utóbbi az egyik legfontosabb tényező az agy egészségének megőrzésében. Kutatások szerint azoknál, akik hosszabb ideig tanulnak vagy idősebb korban is rendszeresen új dolgokat sajátítanak el, alacsonyabb lehet a demencia kockázata, mivel a mentális kihívások erősítik az agy alkalmazkodóképességét és új idegi kapcsolatokat hoznak létre.
Nem kell egyből nagy dolgokra gondolni, a szakértők szerint az olyan tevékenységek, mint a kertészkedés, az olvasás, egy könyvklubhoz való csatlakozás vagy akár egy új útvonal kipróbálása séta közben is segíthetnek lassítani a szellemi hanyatlást és ellenállóbbá tenni az agyat az öregedéssel szemben.
