A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció – hangzott el a HungaroMet Nonprofit Zrt. által szervezett, budapesti konferencián, amelyen – mint az MTI írja – a szakértők beszámoltak az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratóriumban végzett kutatási eredményeikről.
Alkalmazkodni kell
Szanka Gábor Gyula, a HungaroMet Zrt. vezérigazgatója leszögezte, nem kérdés, hogy megváltozott a klíma, a korábbi „ökölszabályok” – például, hogy a Balatonnál a Bakony felől érkeznek a viharok – már nem érvényesek. Hozzátette: a projektben számszerűsíthetően, előrejelzés formájában be tudják mutatni, milyen klímára lehet számítani a Kárpát-medencében 2100-ig, ami megalapozhatja az adaptációs döntéseket. Fontos megérteni a folyamatokat, hogy felkészüljünk és alkalmazkodjunk hozzájuk – fogalmazott.
Bordi Sára, a klímamodellező csoport munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző modellek egyeznek abban, hogy az évszázad végére nőni fog a középhőmérséklet Magyarországon, akár a 3 Celsius-fokkal is emelkedhet. Az előrejelzések szerint több csapadékra van esély, de ez inkább a téli időszakban fog megjelenni, a nyarak viszont egyre szárazabbak lesznek.
Jóval több nyári nap
Budapest és Szeged esetében várhatóan nőni fog az átlaghőmérséklet, Budapesten 1,7-3,9 fokkal, Szegeden 1,6-3,5 fokkal – hangsúlyozta Duics-Korosecz Lilla, a Klímamodellező Csoport munkatársa. A nyári napok – amikor a hőmérséklet csúcsértéke meghaladja a 25 fokot – száma is nőni fog mindkét városban, de Szegeden a 2041-2070 közötti időszakban tízzel több, körülbelül 90-100 ilyen nap várható, mint Budapesten.
A kutatók a klímaváltozásnak a levegőminőségre gyakorolt hatását is vizsgálták. A modellek szerint a legtöbb szennyezőanyag esetében javulás várható, többek között csökkenni fog a nitrogén-dioxid mennyisége. Az ózon azonban továbbra is kihívást jelent: a modellek szerint a koncentrációja a talajközeli rétegben emelkedni fog, elsősorban augusztusban. Az ózonterhelés növekedése pedig hatással lesz a növényzetre, elsősorban a fákra, de a haszonnövényeknél is terméskiesést okozhat.
Kiemelt fotó: MTI/Mohai Balázs
Olvass még a klímaváltozás hatásairól!
- Eltűnhet a világ legnagyobb tava: már közel a fordulópont
- „Tíz év múlva Athén már sem a lakóknak, sem a turistáknak nem lesz élhető”
- A tudósok egy több mint 80 kilométeres falat építtetnének, hogy megakadályozzák a Végítélet-gleccser olvadását
