A nők több mint fele érezte már úgy, hogy nem hisznek neki
Az 5000 brit felnőtt bevonásával készült kutatás szerint a nők 53 százaléka élte már át, hogy az egészségügyi problémáit vagy fájdalmát nem vették komolyan. A fiatalabb nőknél ez az arány még magasabb: a Z generációban már 73 százalék.
A válaszadók jelentős része azt mondta, az ilyen tapasztalatok után máshol kezdett segítséget keresni. Barátoknál, családtagoknál, fórumokon, TikTok-videókban vagy éppen mesterséges intelligencia alapú chatbotoknál.
A kutatás szerint a nők 21 százaléka már használt olyan AI-eszközt, mint a ChatGPT, hogy egészségügyi információkat kérjen.
A ChatGPT sokaknak gyorsabb és empatikusabbnak is tűnik
A jelenség mögött nem feltétlenül az áll, hogy az emberek jobban bíznának a mesterséges intelligenciában, mint az orvosokban. Inkább az, hogy az AI azonnal válaszol, nem szakítja félbe a kérdezőt, és sok nő szerint legalább „meghallgatja” őket.
Ez különösen azoknál jelenik meg, akik évekig próbálták elmagyarázni a tüneteiket anélkül, hogy komolyan vették volna őket.
A kutatásban szereplő 28 éves Charlotte Baker például azt mondta, közel húsz éven át söpörték félre a fájdalmát, mire végül sürgősségi műtét során negyedik stádiumú endometriózist diagnosztizáltak nála.
„Azt mondták, csak alacsony a fájdalomtűrésem, biztos csak menstruációs görcs, vagy az egész a fejemben van”
– idézte fel.
A női fájdalmat sokan ma is normálisnak tekintik
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nők kétszer akkora arányban gondolják úgy, mint a férfiak, hogy a társadalom természetesnek veszi a női szenvedést.
A válaszadók 60 százaléka szerint a gender pain gap, vagyis a nők fájdalmának rendszerszintű alulkezelése részben abból fakad, hogy a nőktől elvárják: bírják a fájdalmat.
Ez különösen igaz olyan állapotokra, mint az endometriózis, a krónikus menstruációs fájdalom vagy bizonyos autoimmun betegségek, amelyek diagnózisa sok esetben évekig húzódik.
A jelentés szerint a nők 17 százaléka több mint egy évet várt a diagnózisára, míg a férfiaknál ez az arány 10 százalék volt.
Az AI nem helyettesíti az orvost, de sokan mégis kapaszkodnak bele
A szakértők közben arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligencia egészségügyi tanácsai nem mindig pontosak.
A British Medical Journal egyik friss elemzése szerint a népszerű chatbotok gyakran hiányos vagy pontatlan válaszokat adnak egészségügyi kérdésekre. Az AI nem diagnosztikai eszköz, és különösen veszélyes lehet, ha valaki kizárólag erre támaszkodik komoly tünetek esetén.
Mégis sok nő számára az AI legalább kiindulópontot jelent: segít szavakba önteni a tüneteiket, rendszerezni az érzéseiket vagy felkészülni egy orvosi konzultációra.
A valódi probléma az, hogy sok nő nem érzi úgy, hogy meghallgatják
A kutatás szerint a fájdalom bagatellizálása nemcsak az egészségügyben jelenik meg. A nők 28 százaléka mondta azt, hogy családtagjai sem vették komolyan a panaszait, 25 százalék pedig a partnerétől tapasztalt hasonlót.
A szakértők szerint a probléma túlmutat az egyéni rossz tapasztalatokon: társadalmi mintázatról van szó.
Penny East, a női egyenjogúságért kampányoló Fawcett Society vezetője szerint a nők fájdalmának elbagatellizálása nemcsak az egészségi állapotukra hat, hanem az önértékelésükre és a mentális jóllétükre is.
Egy mondat sokszor mindent megváltoztatna
A kutatás egyik legszomorúbb tanulsága talán az, hogy rengeteg nő nem feltétlenül csodát vár az orvostól – csak azt, hogy valaki végre komolyan vegye azt, amit mond.
Mert sokszor már az is óriási különbséget jelentene, ha nem az lenne az első reakció: „á, semmiség, biztos csak a stressz”…
Fotó: illusztráció, Getty Images
A videó AI alapú programmal készült.
