Valószínűleg a telefonunk többet tud rólunk, mint a saját barátaink. Tudja, mikor ébredünk, mikor unatkozunk, és azt is, mikor nem tudunk elaludni. De az éveken át tartó görgetés, csetelés, videónézés és mobilozás közben nemcsak a szokásainkat ismeri meg, hanem a testünket is szépen lassan átformálja.
Előreeső vállak. Merev nyak. Fáradt szemek. És az a furcsa érzés, hogy akkor is lefelé nézünk, amikor nincs is telefon a kezünkben. Üdv a phone body, vagyis a „telefon-test” világában. Ez ugyan nem hivatalos orvosi diagnózis, inkább egy gyűjtőfogalom, amellyel azokat a fokozatos fizikai elváltozásokat írják le, amelyek a képernyők előtt töltött hosszú évek során alakulhatnak ki.
Az orvosok szerint a jelenség egyre gyakoribb, és egyre több olyan páciens fordul hozzájuk, akiknél a hosszan tartó okostelefon- és képernyőhasználat következtében testtartással összefüggő izom- és ízületi panaszok alakultak ki. A legfrissebb kutatások szerint a telefonok és más digitális eszközök megváltoztathatják a nyak formáját, ronthatják a látást, befolyásolhatják a finommotoros készségeket, és csökkenthetik az izomerőt. Egyes szakértők szerint a technológia által uralt életmód még a ráncok kialakulásához is hozzájárulhat. Ráadásul ezek a testi elváltozások hosszú távon akár kognitív hanyatlással vagy más komolyabb egészségügyi problémákkal is összefügghetnek.
Torzuló gerinc
Aki ezt a cikket éppen a telefonon olvassa, jó eséllyel lehajtott fejjel nézi a kijelzőt.
Ez az úgynevezett előretolt fejtartás akár 27 kilogrammnyi plusz terhelést is róhat a nyakra, és hosszú távon károsíthatja a gerinc porckorongjait, felgyorsíthatja az ízületek és az izmok kopását, sőt még a tüdő kapacitását is csökkentheti. A jelenségnek már külön neve is van: tech neck, vagyis „tech nyak”.
A tartósan rossz testtartás ráadásul idővel a test megjelenését is megváltoztathatja. A problémán speciális gyógytorna is segíthet – természetesen orvosi javaslatra –, de már néhány egyszerű szokás megváltoztatásával is sokat tehetünk. Az egyik legfontosabb, hogy emeljük magasabbra a telefont. Ideális esetben a kijelző szemmagasságban legyen, nagyjából karnyújtásnyi távolságra az arctól. Ugyanez igaz a számítógép monitorára is. Egyes szakértők azt is javasolják, hogy rendszeresen tartsunk szünetet: minden félórányi képernyőhasználat után körülbelül 20 perc pihenő segíthet csökkenteni a terhelést.
Fotó: Getty Images
Irritált bőr és ráncos nyak
Az utóbbi időben egy újabb aggodalom is felmerült: vajon a „tech neck” valóban nyaki ráncokat okozhat? Elméletben a bőr ismétlődő gyűrődése hozzájárulhat a ráncok kialakulásához, így ha valaki folyamatosan előrehajtja a fejét, az valóban kedvezhet ennek a folyamatnak. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezt egyelőre nem támasztják alá meggyőző tudományos vizsgálatok, ezért nem érdemes bedőlni az interneten egyre gyakrabban felbukkanó, kifejezetten „tech neck” ellen reklámozott kozmetikumoknak.
Van azonban egy másik, sokkal valósabb bőrprobléma, amely főként az okosórát viselőket érintheti, különösen azokat, akik szinte soha nem veszik le. Az óra alatti sötét, nedves környezet ideális a gombák számára, ezért könnyen kialakulhat bőrirritáció vagy akár ekcéma is. A sérült bőr védőrétege ráadásul érzékenyebbé válhat bizonyos anyagokra, amelyek az okoseszközökben is előfordulnak, például nikkelre, gumira, latexre vagy az úgynevezett akrilátokra. A megoldás szerencsére egyszerű: érdemes időnként levenni az okosórát, rendszeresen megtisztítani a bőrt, és ha egész nap viseljük, védőkrémet használni az irritáció megelőzésére.
Romló látás
A rövidlátás (myopia) előfordulása évtizedek óta meredeken emelkedik világszerte. Könnyű lenne azt gondolni, hogy ezért elsősorban a telefonok és más digitális eszközök okolhatók.
Az amerikai Ohio Állami Egyetem kutatócsoportja több mint húsz éven át követte nyomon gyerekek szemének fejlődését, hogy feltárják, milyen tényezők növelik a rövidlátás kialakulásának és romlásának kockázatát. A kutatók azt is vizsgálták, hogy összefügg-e a rövidlátás az úgynevezett „közelre fókuszáló tevékenységekkel”, például a telefonhasználattal vagy más, az arc közelében végzett feladatokkal. Ám a válasz az volt, hogy igazából nem.
A kutatás azonban egy másik fontos összefüggésre is rávilágított: a szabadban töltött idő láthatóan védi a szemet. Az egyik feltételezés szerint ugyanis a kültéri, erős természetes fény dopamin felszabadulását serkenti a retinában, ami befolyásolhatja a szem fejlődését. A technológia így közvetve mégis szerepet játszhat a problémában, hiszen életmódunk egyre inkább a zárt terekhez kötődik.
Egyre több időt töltünk bent, képernyők előtt, és egyre kevesebbet a szabadban, ezért éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy egyre több a rövidlátó.
A megoldás szerencsére egyszerű: érdemes minél több időt a szabad levegőn tölteni. Ez nemcsak a szem egészségének tesz jót, hanem az alvás minőségét is javíthatja. A szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a napsütés káros hatásai ellen mindig védekezni kell: használjunk fényvédőt, és erős napsütésben viseljünk UV-szűrős napszemüveget.
Gyengülő kezek
A kéz szorító erejét ma már egyre több kutató az általános egészségi állapot egyik fontos mutatójának tartja. Egy vizsgálat szerint a markolóerő még a vérnyomásnál is pontosabban jelezheti előre a korai halálozás kockázatát. Az aggasztó pedig az, hogy a kéz ereje számos országban csökkenő tendenciát mutat, különösen a fiatalabb generációk körében.
Fotó: AFP
A generációs szintű visszaesés nemcsak azt jelenti, hogy gyengébb lett a kezünk. Akár korai figyelmeztető jel is lehet arra, hogy a fiatalabb nemzedékek egészségi állapota romlik. Valószínű, hogy a számítógép előtt, ülve végzett munka térnyerése is hozzájárul a fizikai erőnlét általános csökkenéséhez, ami a markolóerő romlásában is megmutatkozhat.
A megoldás azonban nem pusztán a kéz erősítése. Bár léteznek speciális csukló- és alkarerősítő gyakorlatok, a szakértők szerint a legfontosabb az általános fizikai állóképesség fejlesztése, vagyis a rendszeres erősítő edzés és az aktív életmód.
Romló kéz-szem koordináció
Úgy tűnik, a digitális eszközök a finommozgásokat is befolyásolhatják, vagyis azokat a képességeket, amelyek az agy és a test összehangolt működését igénylik. Elképzelhető, hogy bizonyos mozdulatokban, például a kattintásban vagy a képernyő görgetésében ügyesebbé válunk, ha azonban az általános mozgásfejlődést, különösen a finommotoros készségeket vizsgáljuk, a kutatások inkább kedvezőtlen hatást mutatnak. Erről egyelőre főként gyermekekkel kapcsolatban áll rendelkezésre elegendő bizonyíték. A kutatások szerint azoknál a gyerekeknél, akik több időt töltenek képernyő előtt, gyakrabban figyelhetők meg gyengébb finommotoros készségek.
Ez azért különösen fontos, mert a kutatások összefüggést találtak a mozgásos készségek, valamint a gyermekek és serdülők kognitív fejlődése, illetve iskolai teljesítménye között. A szakemberek ugyanakkor nem azt javasolják, hogy teljesen száműzzük a képernyőket. Sokkal inkább azt, hogy tudatosan építsünk be a mindennapokba olyan tevékenységeket, amelyek kézzel végezhető, valós mozgást igényelnek, például rajzolást, barkácsolást, kertészkedést, kézműveskedést vagy sportot.
