Több mint 32 ezren várnak térd- vagy csípőprotézis-műtétre az állami ellátásban, az átlagos várakozási idő több mint fél év. A kormány a várólisták csökkentése mellett a műtétek szakmai protokollját is felülvizsgálná. Hegedűs Zsolt az RTL Híradónak azt mondta, a magas testtömegindex miatt önmagában nem kellene elutasítani egy beavatkozást, a döntést az orvosra bíznák.
A tárcavezető hétfőn az Országgyűlésben is beszélt arról, milyen változások jönnek az ortopédiai műtétre váró betegek ellátásában. „Egy-két héten belül megváltozik az elhízott betegek ortopédiai ellátási protokollja, amely 2025 áprilisa óta bizonyos testtömegindex (BMI) feletti betegeket inaktív állapotba helyezett a várólistán” – idézte Hegedűst az MTI.
A szakminiszter Trompler Ildikó (Tisza) interpellációjára válaszolva „dilettánsnak” és „unortodoxnak” nevezte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tavaly áprilisban, az akkori egészségügyi államtitkárság felügyelete mellett megjelent várólista-protokollját, amely szerinte a szakmai kollégium megkerülésével született.
Ezentúl a súlyosan elhízottakat sem zárják ki
Hegedűs Zsolt hangsúlyozta: a BMI bármilyen értékét megjelölni az elektív csípő- és térdízületi protézis műtét várólistájához való hozzáféréshez „abszolút kontraproduktív és diszkriminatív”, magasabb BMI-s betegek műtétének huzamosabb idejű halasztása gyakran súlyos következményekkel jár.
Azt ígérte: ebben változás lesz, „nagyon rövidesen”, egy-két héten belül.
A tárcavezető azt szorgalmazza, hogy a sebész, illetve az operatív team és a kórház kezébe kell adni a döntést, és ha van olyan hely vidéken, ahol nem merik felvállalni a magas testtömegindexű beteg műtétjét, akkor a beteget el kell küldeni egy centrumkórházba.
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
