Aktuális

Megérkezett Harry Potter!

<?kep(1,left)?>Az a szerencsénk, hogy tizenegy évvel ezelõtt nagyon sokat késett a Manchesterbõl Londonba tartó vonat. A lassan döcögõ szerelvényen ült ugyanis egy fiatal titkárnõ, aki már végzett az összes olvasnivalójával, és unalom ellen saját fantáziavilágába menekült. Lehunyta a szemét, és megjelent elõtte egy sötét hajú, szemüveges kisfiú, amint seprûnyélen repül a sötét erdõ felett... Igen, ekkor született meg Harry Potter alakja Joanne Kathlene Rowling képzeletében.

Sőt, azóta már meg is elevenedett a kis varázsló: a brit gyerekszínész, Daniel Radcliffe keltette életre a Harry Potter és a bölcsek köve című mozifilmben, és egy csapásra világhírű lett.

A vonat ugyan késett, ám az események felpörögtek Joanne K. Rowling életében, aki eleinte csak vázlatosan tudta papírra vetni a kis varázslótanonc meséjét. Joanne 1991. novemberében az esős Nagy-Britanniából a portugáliai Oportóba költözött, ahol angoltanári állást kapott. Üres estéin már Harry Potter alakjának tökéletesítésén, a regény első fejezetein dolgozott – ha éppen nem randevúzott újdonsült szerelmével, egy portugál televízióssal. A következő évben már ki is mondták a boldogító igent, de mire 1993-ban megszületett a kislányuk, teljesen elhidegültek egymástól, és nem sokkal később el is váltak. Joanne még abban az évben a skóciai Edinburgh-be költözött. Sajnos (vagy inkább szerencsére?!), nem talált állást, és annak ellenére, hogy húga a közelben élt, nagyon magányos volt. Ráadásul szembe kellett néznie a szegénységgel is, hiszen a munkanélküli segélyből igen nehezen tudott csak megélni. Ekkor hívta elő képzeletéből ismét Harry Potter alakját: nappal beült egy meleg kávéházba, – természetesen kislányát is magával vitte, hiszen otthon csak dideregtek volna a hideg lakásban –, rendelt egy kávét, és sorra írta a fiatal varázslótanoncról szóló történeteket.

Joanne 1995-ben küldte el Harry Potter és a bölcsek köve című regényét egy könyvkiadónak és két ügynöknek. Az egyik ügynököt, Christopher Little-t lázba hozta a történet, és addig házalt a kézirattal, amíg 1996-ban rátalált a Bloomsbury Kiadóra, amely hamarosan megjelentette az első Harry Potter-regényt Nagy-Britanniában. Igaz, hogy a szerző keresztnevét nem írták ki, mert a “szakértők” azt gondolták, jobb, ha a leendő vásárlók nem tudják biztosan, hogy nő írta-e a könyvet; arra is gondolhatnak, hogy a J. K. Rowling név mögött férfi rejtőzik… A regény azonban elnyerte Angliában Az év gyerekkönyve-díjat, s hamarosan az amerikai és az európai gyermekekhez is eljutott. A kötetet eddig negyvenhat nyelvre fordították le, s világszerte több mint százmillió példányban adták el. Rowling állítólag összesen hét Potter-könyvet írt, s azokat “adagolják” fokozatosan az olvasóknak.

A kis varázsló a szerény körülmények között élő írónőt elképesztően gazdaggá tette, s meghozta számára a világhírt is. Rowling harminckét éves koráig csak olyasmit vásárolt az üzletekben, amire igazán nagy szüksége volt, ám amikor megérkezett az első komoly összeg a bankszámlájára, vett egy hatalmas féldrágakövet, amelyre már régóta vágyott – s amelynek ezúttal nem nézte meg az árát.

A főszereplő is rajongó

Az elmúlt év júliusában egyszerre jelent meg a negyedik kötet Angliában és Amerikában. A szülők és gyerekek egész éjjel a könyvesboltok előtt álltak sorba, hogy az elsők között juthassanak hozzá a várva várt folytatáshoz.

Így nem meglepő, hogy a hisztériáig fokozódó érdeklődés kísérte a film előkészületeit is. David Heyman producer már az első könyv megjelenése után nekilátott, hogy megszerezze a megfilmesítési jogokat. Az írónőnek pedig ígéretet tett, hogy a mozi hűen tükrözi majd a regény világát. A rendezés jogát – némi közjáték után, hiszen többek között Steven Spielbergnek is fájt a foga a produkcióra – Chris Columbus kapta meg, aki természetesen angliai forgatási helyszíneket képzelt el, s brit színészek pályáztatott a szerepekre. A forgatókönyvet Steven Kloves, az Azok a csodálatos Baker-fiúk című film szerzője vetette papírra. “Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem remegtek a lábaim, amikor megtudtam, hogy a világ legsikeresebb gyerekkönyvét kell filmre átdolgoznom”, vallotta be később.

A legnehezebb feladat a címszereplő megtalálása volt. Harry Potter kiválasztása közel egy évig tartott. Columbusék több ezer jelentkezőt hallgattak meg, mégsem találták az igazit. Végül a rendező felvetette, hogy a BBC sorozatának főszereplője, a Copperfield Davidot alakító Daniel Radcliffe talán nem okozna csalódást, de azt válaszolták neki, hogy Radcliffe édesapja nem engedi szerepelni Danielt a filmben. Pedig a tizenegy éves fiú világéletében színész akart lenni, csakhogy a szülei nem nagyon örültek az efféle terveknek. Ám amikor a Copperfield Davidhoz kerestek szereplőt, mégis elengedték Danielt a válogatásra. Ettől kezdve Radcliffe sorra kapta a kisebb-nagyobb szerepeket, például a hazánkban nemrégiben bemutatott, A panamai szabó című moziban is játszott.

Daniel már az első Harry Potter-könyvet lázas izgalommal olvasta, s alig várta a következő regények megjelenését. Titokban arra gondolt, milyen jó lenne játszani a filmben, mégsem jelentkezett, mert úgy vélte, biztosan millió tehetséges gyerek adja be a jelentkezést, így ő esélytelen…

Ám a véletlen közbeszólt: a kisfiú szüleivel színházban volt, amikor összefutottak David Heymannel. A producer rögtön Harry Pottert látta meg a fiúban, és elkezdte győzködni a szülőket, hogy engedjék legalább próbafelvételre a gyereket. Végül – Daniel hosszas könyörgésére – igent mondtak, és a srác részt vehetett a meghallgatáson és a próbafelvételeken.

A kisfiú éppen a fürdőkádban ült, amikor megszólalt a telefon, és közölték a filmesek, hogy övé a szerep: “Annyira ujjongtam örömömben, hogy alig bírtam elaludni. Aztán éjjel többször is felébredtem, kiugrottam az ágyból, és felkeltettem a szüleimet, hogy megkérdezzem tőlük: tényleg én leszek Harry Potter, vagy csak álmodtam?” – mesélte később.

Daniel Radcliffe: “Talán színész leszek, talán eltűnök”



Immár tizenkét éves, a forgatás óta megnőtt a haja, és letette a kerek, “harrypotteres” szemüveget. A bemutatón alig ismertek rá, ő pedig szerényen ácsorgott a londoni Odeon mozi halljában. Amikor a közönség rádöbbent, hogy ő Dan Radcliffe, vagyis Harry Potter alakítója, hirtelen mindenki rávetette magát. Danielt fárasztotta a nagy felhajtás, az ünneplés, de keményen állta a rajongók rohamát, és szerényen válaszolt az újságírók kérdéseire.

Mikor érezted úgy, hogy tiéd lehet a szerep?

– Ilyet nem éreztem, szinte biztos voltam benne, hogy más kapja meg. Amikor behívtak az első meghallgatásra, kérték, azt a jelenetet próbáljuk el, amelyikben az óriás Hagridot azon kapjuk mi, gyerekek, hogy sárkánytojást akar kikelteni. Szörnyen izgultam, mert csupa híres ember ült körülöttem, és icipicinek éreztem magam. Ezután még háromszor kellett meghallgatáson részt vennem, és egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy én leszek a befutó. Végül, amikor kiválasztottak, azzal a kérdéssel hívtak fel, hogy akarnám-e én játszani a főszerepet? Örömömben és meghatottságomban csak suttogva tudtam válaszolni…

Milyen volt az első forgatási nap?

– Szédelegtem az idegességtől, de aztán lassan elmúlt, s végül egészen laza lettem. Ebben sokat segítettek a felnőttek.

Melyik jelenet volt számodra a legemlékezetesebb?

– A tükörjelenet, amely talán egyben a legnehezebb is volt. Ez a film csúcspontja, mindenkitől maximális koncentrálást igényelt. A kedvencem az is, amikor magasan, a föld felett lebegek. Ez nem trükk, nem montázs, valóban ott lebegek, de azt nem árulhatom el, miként valósult ez meg. De az biztos, hogy nagyon élveztem…

Részt vettél különleges felkészítésen?

– Igen. Rengeteg önálló jelenetem van a filmben, ezért keményen kellett edzenem. Nagyon sok gimnasztikai és erőfejlesztő gyakorlatot végeztem, egy szakedző irányításával.

Ha valós személy lenne, barátkoznál Harry-vel?

– Szerintem ő lenne a legjobb barátom. Szeretem a különlegességét és az emberségét, s természetesen a mágikus erejét. Néha komoly, néha pedig olyan játékos és idétlen, mint én… Egyébként ugyanazon a napon, július 31-én születtünk, s ugyanekkor ünnepli születésnapját az írónő, J. K. Rowling is.

Mi volt a legjobb dolog az életedben?



– Nem kérdés: ez a film.

Mi leszel, ha nagy leszel?

– Talán színész, talán eltűnök a süllyesztőben… Erre is fel kell készülnöm, nem én lennék az első gyerekszínész, akivel ez megtörténne. Nemrég Macaulay Culkin óvott attól, hogy “elszálljak”. Megüzente, hogy annak idején, amikor a Reszkessetek, betörők! című filmet és folytatásait sikerre vitték, őt is körülajnározták, és annyira elhitte, hogy sztár lesz belőle, hogy inni, cigizni kezdett, nagyfiúsnak akart látszani. Remélem, nekem nem száll a fejembe a siker. Egyébként az is lehet, hogy felnőttként író vagy zenész leszek. Nagyon sok érdekes dolog van a világon a színészeten kívül. De egyelőre ezt élvezem, amíg csak lehet.

Számítasz a film folytatására?

– Igen. Harry minden regényben egy évvel idősebb. Én pedig együtt öregszem vele…

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top