Az igézõ mosoly – II. oldal

Lézeres fehérítés és héjkerámia
A legkorszerűbb eljárás – amelyet Balogh doktor tapasztalatai szerint még csak egy-két fogászati rendelőben ismernek – a lézeres fogfehérítés. Ehhez sajnos, igen drága, nagy teljesítményű diódalézerre van szükség. A fogorvos balzsammal bevonja az ínyt, annak védelme érdekében, majd vékonyan zselét tesz minden, fehéríteni kívánt fogra, ezután speciális védőszemüveggel látja el a beteget, s a lézerrel fogról fogra elvégzi a fehérítést. Ha kész, lemossa a zselét, és ha a páciens úgy látja, még fehérebb fogakat szeretne, megismétli a műveletet. Ezzel a modern módszerrel nagyon intenzív fogfehérítés érhető el. Az eljárás akkor is elvégezhető, ha valakinek csak egy-egy elszíneződött folt van a fogán, amelyet különben csak fúrással és fogszínű töméssel lehetne megszüntetni.

Akkor is van megoldás, ha egy-egy fog már annyira elszíneződött, hogy nem érhető el a páciens által várt eredmény a fehérítő műveletekkel. Ilyenkor alkalmazható a héjkerámia vagy porcelánhéj (többféle elnevezés is lehetséges), amelynek lényege, hogy az orvos az eredeti, vagy a még ép fogaknak megfelelő színű kis héjat helyez a fog külső, látható felszínére. Hasonlóan kell ezt elképzelni, mint amikor a manikűrös felragasztja az eredeti körömre a műkörmöt, csakhogy itt a fog külső részét a fogorvos egy kicsit megcsiszolja az ínyig és a szomszédos fogak találkozásáig, az íny felett kis bemélyedést, úgynevezett „vállat” készít, (azon támaszkodik majd a héjkerámia), s a lecsiszolt részre ragasztja fel a porcelánhéjat.
Ez a módszer repedezett fogak esetén is nagyon jó megoldást jelenthet, hiszen ezzel kiváltható az, hogy koronát kelljen helyezni rájuk. A kerámiahéj nem alkalmazható akkor, ha a páciens fogai nagyon töredezettek, vagy már nagyon sokszor fúrták, tömték az adott fogat.

Kusza, szabálytalan
Szakértőnk úgy látja, egyre gyakoribb, hogy húsz-huszonöt év fölöttiek mennek el fogszabályozó szakrendelésekre, és általában náluk is nagyon szép eredményeket lehet elérni. A pácienseket többnyire csak az zavarja, hogy nagyon feltűnő a fogukon a szabályozó készülék. Ez a probléma kiküszöbölhető, ha a fogakra felragasztott kis tartók nem fémből, hanem kemény, átlátszó, vagy a foghoz hasonló színű anyagból készülnek. A fémszalag természetesen látszik, de így a szabályozás időszakában is esztétikusabb a fogsor.

Ma már néhány helyen hazánkban is alkalmazzák azt az új eljárást, amelynek lényege, hogy a készüléket nem a fogak külső felszínére helyezik, hanem a belsőre, tehát a nyelv felőli oldalra. Így a beszélgetőpartnerek egyáltalán nem látják, hogy az illető fogszabályozót hord. Belső fogszabályozás esetén a készülék belülről húzza be (vagy szükség szerint tágítja) a fogsor ívét. Ez nagyon esztétikus megoldás, ám a páciensnek evés közben kellemetlen érzése lehet. A módszer drágább, mint a hagyományos fogszabályozás, és általában nehezebben szokják meg a betegek.

A szabályozás meglehetősen igénybe veszi a fogak koronai részét, ezért minden esetben fokozott fogápolás javasolt. Nagyon fontos, hogy aki beragasztott fogszabályozót visel, használjon ínyzuhanyt, és erre a célra kifejlesztett fogtisztító eszközöket. A fogszabályozás időtartama – a rendellenességtől, valamint a páciens életkorától, csontozatától függően – egytől két és fél évig tarthat, ám ezután is kell fenntartó kezelésre, kontrollra járni. Az egészségbiztosító tizennyolc éves korig támogatja a megkezdett fogszabályozást, azután a fogszabályozásért az állami rendelőkben is teljes árat kell fizetni.

Szünetmentesítés és optikai nagyobbítás
Ha valaki nem szereti, amikor kedvesen megjegyzik neki, hogy két perc „szünet” van az első fogai között, tehát zavarja ez a hézag, a korábban már említett héjkerámiától várhat eredményt, mert ezzel a fogak szélessége is növelhető, a rések pedig eltűnnek. Azok is megoldást találhatnak, akik túl kicsiknek tartják fogaikat, és ez esetleg komoly lelki problémát okoz nekik. Ugyanis a fogorvos szikével vagy lézerrel a fognyaknál egy pici részt eltávolíthat az ínyből, és ettől nagyobbnak látszanak a fogak. Túlságosan nagy rész nem távolítható el, mert akkor kilátszódnának a fognyakak, megváltozna a terhelés, ráadásul fognyaki érzékenység alakulna ki – ami nagyon kellemetlen, de a korszerű diódalézerrel ez is megszüntethető.

Brill a szájban
Ízlés kérdése, ki találja szépnek, és ki hőköl vissza ijedten, ha valakinek az első fogában kis briliáns csillog. Az biztos, hogy a külföldi popsztárok megteremtették ezt a fogászati „divatirányzatot”, és ma már hazánkban is lehetőség nyílik arra, hogy drágakővel, illetve bizsuval díszítsék a fogakat. Két módszer ismeretes: egyik, amikor nagy értékű briliánst tesznek fel, amelyhez az orvos megfúrja a fogat, és az így kialakított „lukba” ragasztja be a követ. Balogh doktor szerint humánusabb megoldás, ha az olcsóbb, színes köveket speciális ragasztóval, fúrás nélkül ragasztják a fogra. Ennek előnye, hogy mindig az alkalomhoz, kontaktlencséhez, ruhához, fülbevalóhoz megfelelő színű és nagyságú követ lehet felragasztatni a fogra az orvossal. Az így felhelyezett ékszert egy-két nap múlva a páciens a saját körmével le tudja szedni a fogáról, ezért nagyon értékes kő esetén a korábban ismertetett eljárás a biztonságosabb – legalábbis a kő szempontjából.