 |
Egyszer már elújságoltam, itt lakik szemben, az utcánkban. És elárulom, hogy az ő házuk előtt a legszebb a fű, s van abban valami jellemző, hogy amikor kinyomta egy autó az egyik frissen ültetett facsemetéjüket, nem sokáig maradt ott a csonk. Másnap, szép csendben új fát ültettek. Látom kettejüket kertészkedni és járdát takarítani, és jó hozzájuk benézni a kerítésen, amelyre nem szereltek mindent rejtő deszkalapokat, s nincs takargató nádszövet se, mint ma már annyi helyen itt az utcában. Valami nyílt, sajátos otthonosság érződik az öreg ház ablakain kiszűrődő meleg fényekből.
Szerettek itt lakni
Nagyon. Pedig annak idején nem akartunk feltétlenül házat venni, csak nagyobb életteret kerestünk. Jó három év kemény munkája után találtam rá, és rögtön ráéreztem, ez az Egy öreg, érett ház, vastag falakkal, ölelő kerttel, a környék teli régi, kertes házakkal, mégis élő, friss. A zaja ugyan szerencsére nem ér hozzánk, de egy percnyire tőlünk a HÉV
Jársz vele?
Általában autózom, mert szinte mindig több helyre megyek: Színház, stúdiók, próbák, előadás, bevásárlás, anyám S ez napi ötven-hatvan kilométer. De nyáron HÉV-vel jártam. A Belvárosi Színházban próbáltam, föl volt túrva a város, több ezer forintért tudtam csak parkolni, állandóan késtem. Egyszer csak fölszálltam a HÉV-re. Huszonhét perc alatt voltam a színházban Csillaghegyről! És szabadon! Élveztem az autómentes élet szabadságát, amit eddig soha, sőt, az autót éreztem szabadságnak Egyszóval nagyon szeretek itt élni.
 |
Arra még nem jártunk. Hogy merre megyünk, azt nagyjából Bojtár, a kutyánk szabja meg. Ő domináns kan kutya, aki bármennyire is kedves és szelíd, ahogy kint van, egyszer csak átalakul Na, jöjjön már valaki ! Verekedjünk ! Kié a terep ?! Képes, mint egy rajzfilmben, húzni maga után. Ezért nem is kirándulunk vele annyit, mint kellene
Nekünk öreg kutyánk van. Mostanában érzem, különös viszonyokba keveredik az ember egy ilyen öreg kutyával
Én sokat tanulok Bojtártól. Magamat is tanulom. Azt az érzést, hogy az ember csak a kedve szerint törődik a világgal, mellette el kell felejteni. A kutyámra nem tartozik, hogy velem mi van, neki akkor is kell enni, inni, a simogatás is jár, és eszem ágában sincs levezetni rajta a feszültségemet soha. Ez nagyon jól old engem is. Aztán, amikor látom, hogy viszi a nagydarab marhamájat, akkor némi malíciával azt is látom, lehet, hogy hihetetlenül szeret bennünket, de talán a marhamáj azért az első. És ezt is szeretem. Hogy ez a helyén van. Mert nem akarom, hogy kiszolgáltatott legyen hogy a marhamájnál fontosabb legyek neki És nincs bennem rivalizálás. Örülök, ha látom, hogy Lacival milyen jóban vannak. És fordítva. Nem adunk leckét Bojtárnak, hogy kit szeressen jobban
 |
Sokat gondolok arra, hogy jó, ha van valakivel felelőssége az embernek, mielőtt életet ad. Bár akinek erre van csápja, az anélkül is tudja, akinek meg nincs, az úgysem tudja meg. Bojtár edzésnek nem rossz És örülök, hogy megtapasztaltam, Laci milyen hihetetlenül jó apukája lesz a mi gyerekünknek, és remélem, én is jó anyukája leszek
A teljes cikk a 49. heti, december 7-én megjelenő Nők Lapjában olvasható.
Megszólalt magánéletéről a Házasság első látásra Petije: „Harciaskodik, de szerintem ez a belső szorongásából fakad”
8 kertben nevelhető növény, ami a vázában is jól mutat
Tilos vasárnap füvet nyírni ezeken a településeken
Csillagjegyek, akik nem nagyon szeretnek dolgozni
Csillagjegyek, akik oda szúrnak, ahol a legjobban fáj
Ki nem állhatják a poloskák ezt az illóolajat
Csak most derült ki: Gesztesi Károly és utolsó párja, Mattesz Csilla külföldön akartak új életet kezdeni
