Aktuális

Miért nem vettem feleségül Marilynt?

Nevadában találkoztam a Csillaggal. A forgatáson, ahol Arthur Miller és Clark Gable mellett ott állt fehér vászonblúzban, farmerban, lapos, kitaposott cipõben a filmtörténelem legfényesebb csillaga, maga Monroe.

Éppen a forgatás kellős közepébe csöppenek. Arrébb egy asztalnál papírköteggel a kezében magas, csontos, szemüveges férfi ül egykedvűen. Ő Arthur Miller, a modern idők egyik legnagyobb drámaírója, Marilyn Monroe férje, a most forgatott Kallódó emberek szerzője. Szemben velem a rendezői széken fehér kalapban John Houston, a nagy hollywoodi varázsló, a film rendezője. Előttem féloldalt széles karimájú kalapban Clark Gable áll jellegzetes kis bajszával. Az amerikai nők bálványa. A Király. Hatvanévesen is peckes, férfias, elbűvölő. A minap, forgatás közben jött a hír, hogy felesége állapotos, néhány hónap múlva fia születik. Vele szemben pedig fehér vászonblúzban, farmerban, lapos, kitaposott cipőben a filmtörténelem legfényesebb csillaga, maga Monroe.





Egy jelenetnek ugranak neki, a jelek szerint többedszer. Rögtön érezni, hogy torokszorító a feszültség. Miller zavartan másfelé bámul, Gable nyájas mosollyal figyel, Huston vérvörös fejjel, de érezhető nagy önuralommal kérleli Marilynt: „Nem kell kiabálnod, csak kicsit hangosabban beszélj! Szóval ne kiabálj, csak kicsit hangosabban! Érted? Akkor kezdjük megint!” Elkezdik, és Marilyn az első szónál bakizik. Újból kezdenek, de most egy hang sem jön ki a torkán. Aztán megint, de ismét belesül. „Ennyi!” – préseli ki magából fojtott hangon, és elfogja a sírás. Gable odamegy hozzá, egy fejjel nagyobb nála, és szeretettel átöleli. Huston nyel egy nagyot, aztán halkan megszólal: „Menj, pihenj egy kicsit, Marylin, majd, ha jól leszel, folytatjuk!” Marilyn futásnak indul a távolabb álló lakókocsija felé, de inkább csak vonszolja magát a sivatagi homokban, két hölgy – talán a sminkese és a fodrásza – követi, a stáb a büfé irányába szétszéled. Alacsony, csontos arcú, középkorú férfi lép hozzám. Bemutatkozik, a nevét nem értem, csak azt, hogy ő Marilyn titkára. Udvariasan megkérdezi, hogy most alkalmas lenne-e az interjúra az időpont.

– Most??? – kérdezek vissza döbbenten. – Részemről persze, bármikor, de a művésznő… hogy is mondjam?

– Igen, igen – bólint a titkár. – Sajnálatos, hogy most így alakult, de ilyenkor jobb, ha valaki van vele… mostanában hajlamos arra, hogy szétessen, így viszont talán jobban összeszedi magát… Próbáljuk meg! – mondja nógatóan, és a lakókocsihoz kísér. Bekopog, és mielőtt válasz jönne, már nyitja is az ajtót.

Ahogy belépek, balra két karosszék odavetett ruhákkal, az asztalon üres pezsgős üvegek és egy Shakespeare-kötet, néhány tubus gyógyszer, a tükör előtt összevisszaságban sminkek, zajos ventilátor, és az elmaradhatatlan Chanel 5 üveg. Meg is ijedek: vajon hol lehet ő?





– Csukd be az ajtót! – hallom szinte elhaló hangon jobbfelől. Odakapom a fejem, és ott fekszik hanyatt, két kezét a nyakánál összefonva, szemén nedves kendővel a szexistennő, minden férfi vágyainak netovábbja, a testet öltött erotika, meg még ezernyi hasonló jelzővel illetett Marilyn Monroe. Tétova mozdulattal behúzom az ajtót. Nagyot sóhajt, aztán kicsit érdesebb hangon folytatja. – Most így jó, csak, tudod, ömlött be a hőség, és már nem bírom. Meg elegem van ebből a forgatásból… Nagyon megkínoz… Féltem is tőle… Arthur a mi történetünket írta meg. A mi értelmetlen, reménytelen, keserű kallódásunkat ebben a rohadt világban… Rettenetes dolog a saját szavaimat filmszerepként mondani, legbensőmet kiteregetni. De ő, a nagy író, a nagy intellektus ezt megteheti! Mondtam neki már előtte, hogy nagyon veszélyes, amit művel, hogy rámehet az amúgy is romokban heverő házasságunk… Mondd, ugye nem baj, hogy itt van ez a pakolás a szememen? Éjjel semmit nem aludtam, és most vörös, mint valami nyuszikáé…

– Nem, dehogy baj…– mormogom, ő meg hirtelen lekapja a kendőt, felül, és rám mered.

– Mondd, őszintén, szerinted normális vagyok?

– Nagyon is…

A teljes képzelt interjút a Nők Lapja május 9-én megjelenő számában olvashatjátok!





Még több az e heti Nők Lapjából:





• Színek, illatok, Provance »
• Rúzsa Magdolna és Novák Péter duettje »
• Nővérke voltam egy napig »
• Nicsak mit beszél? »
• 9 kérdés, 9 tanács a makacs női hólyaghurutról »
• Sir Antony Hopkins üzenete egy cukrászdából »
• Olasz tészta hússal, zöldségekkel »
• 4 szerelmes korosztály » 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top