Tudtad, hogy már erotikus csetet is lehet folytatni 3D-ben? |
Egyre több dizájner rukkol elő saját tervezésű 3D szemüveggel. Ez vajon azt jelenti, hogy pár év múlva a saját, übertrendi szemüvegünkben nézzük majd a filmeket a moziban? Lehet, hogy nem, de ettől még nézelődhetsz képgalériánkban, és kitalálhatod, melyikben mutatnál a legjobban a sötét teremben. (Illetve hogy melyik lenne a legkényelmesebb.)
Az egyik legelterjedtebb módszer az anaglif képalkotás, ehhez szokott járni a kétszínű, többnyire piros és kék lencsével felszerelt szemüveg. Az ilyen technológiával készült képek és filmek tartalmazzák mindazt az információt, amit a két szemnek szánnak, a szemüveg lencséjében elhelyezett különféle színszűrők pedig kiszűrik azokat az információkat, amelyek csak az adott szemünknek szánnak. Így áll össze a háromdimenziós kép.
Anaglif 3D szemüvegek |
Polarizációval is elérhető hasonló hatás, ilyenkor az a lényeg, hogy a két lencse eltérő polaritású fényt enged át. Ezt a típust onnan ismered meg, hogy egyforma színű a két lencse, és nincs áramforrás a szemüvegen.
Polarizációs 3D szemüveg |
Aktív 3D szemüvegek |
Mivel tudjuk, hogy te már a trendi szemüvegeket szeretnéd nézegetni, nem is untatunk további technológiákkal és egyéb részletekkel. A lényeg, hogy többféle módszer létezik, és nem mindegy, milyen technológiával készült a film, amit éppen meg akarsz nézni.
És a higiénia? Sokan idegenkednek attól, hogy egy 3D moziban olyan szemüveget tegyenek fel, amit már mások is használtak. Az olasz Egészségügyi Minisztérium például az Avatar bemutatója környékén 7000 darab 3D szemüveget foglalt le egészségügyi problémák miatt. Az aggály itthon fölösleges, ugyanis mint azt Buda Andreától, a Cinema City képviselőjétől megtudtuk, minden egyes vetítés után fertőtlenítik a moziban a szemüvegeket: külön terem és külön mosórendszer áll rendelkezésre erre a célra. |
Inkább az anaglif technikához szükséges, tehát kétszínű szemüvegeket vásárolják náluk az emberek. 2009–2010 elején még a papírkeretes szemüvegek voltak a kelendőek, mára azonban ezeket már lecserélik az emberek műanyagkeretes modellekre. „Dizájnos 3D szemüvegekre minimális az igény. Az LG passzív 3D tévéihez árulunk dizájnosabb szemüveget, de kevesebbet vesznek belőle, mint az aktív szemüvegekből” – mutatott rá Kovárczi András.
A szakember szerint az az oka a szemüvegek lassú terjedésének, hogy 3D tévét sem vásárolnak sokan egyelőre, illetve kevés film jelenik meg hozzá, a 3D mozi pedig drága. „Természetesen mindig meglesz a 3D szemüvegek helye, ez folyamatosan változik. Mostanában inkább a nyomtatott sajtó kedvencei a papírszemüvegek, illetve a 3D mesekönyvek a népszerűek. Az aktív technológiát használó tévék eladásai külföldön jól alakulnak, de nálunk lassan indul be ez a dolog, ahogyan más technológiák is lassabban terjednek el. Tíz év múlva viszont már azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a szemüveg nélküli 3D tévék veszik át az uralmat” – jósolta Kovárczi András.