| A sugárzást sievert egységekben mérik, amely az emberi szövetek által elnyelt sugárzás mennyiségét adja meg. Egy sievert (Sv) 1000 millisievert (mSv). |
Néhány adat a nagyobb sugárdózisok egészségügyi veszélyeiről:
A bejelentések szerint a japán atomerőműben történt robbanás után a partoknál 400 millisievert volt óránként a sugárzás mértéke. Ez a szám 20-szorosa annak a sugármennyiségnek, amely az atomerőművi dolgozókat és uránbányászokat egy év alatt éri.
A természetes háttérsugárzás, amelynek az emberek ki vannak téve, átlagosan 2-3 millisievert évente. Egy komputertomográfos (CT) felvétel során jellemzően 15 millisievert sugárdózist kap egy felnőtt, a gyerekek ennél többet. Egy szokványos mellkasröntgen 0,02 millisievert, míg egy fogröntgen 0,01 millisievert sugárterhelést jelent.
 Földrengés és szökőár Japánban – rettegnek a kínaiak is |
Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők. Ha 1000 millisievert (1 sievert) halmozódik (kumulálódik), az vélhetően évekkel később rákot okoz 100 érintett közül 5-nél.
A dokumentálható adatok alapján két vagy három CT-felvételből származó 90 millisievert akkumulálódott sugárdózis a rákkockázat emelkedésével jár, különösen a gyerekek esetében.
A nagy dózisú sugárzás vagy az akut sugárterhelés rombolja az idegrendszert, tönkreteszi a vörösvértesteket és fehérvérsejteket, veszélyezteti az immunrendszert, ezáltal az áldozat képtelen megküzdeni a fertőzésekkel. Például az egyszeri 1 sievert (1000 millisievert) dózis sugárbetegséget okoz – émelygéssel, hányással, vérzéssel –, de nem okoz halált. Egyszeri 5 sievert dózis az érintett sugárfertőzöttek felét ölné meg egy hónapon belül.
A csernobili balesetnél a Nukleáris Világszervezet szerint 350 millisievert terhelés volt az emberek kitelepítésének határértéke.
(Forrás: MTI)
