Nem használják erotikus tőkéjüket a nők

Dr. Catherine Hakim, a női munkaerő-foglalkoztatás és a nők társadalmi szerepvállalásának szakértője, a Londoni Közgazdasági Iskola szociológusa egy külön könyvet szentelt a női bájerőnek, amit szerinte nemcsak a munkában, de otthon is használni kellene. A Honey Money: The power of Erotic Capital című könyvében (magyarul: Az erotikus tőke ereje) kifejti, hogy a gazdasági, szociális (kapcsolati, baráti), humán (intelligencia, képzettség) tőke mellé az erotikus tőkét is fel kellene venni, ami a szakértő szerint nem más, mint a szépség, a vonzerő, szociális érzékenység és a szexuális kisugárzás keveréke.

Aki ezen adottságaival jól manipulál, nagyot lendíthet karrierjén. A szerző szerint ugyanis a legtöbb munkahelyen létezik az úgynevezett szépségprémium (beauty premium), ami annyit jelent, hogy a jobb megjelenésű munkatárs könnyebben boldogul, előbb kap fizetésemelést és hamarabb léptetik elő. Nagyon sok nőben azonban erősen él a tévhit, hogy az erotikus kisugárzás csorbát ejt az intelligencián, hiszik, hogy aki csinos, szexuális, az szükségszerűen ostoba is. Hakim ellenpéldaként a francia nőket hozza fel, akiknél a csinos megjelenés, a szexuális kisugárzás magától értetődik, számukra nemcsak a műveltség, de a megjelenés is ugyanolyan fontos. 

Az erotikus tőke persze nemcsak a munkahelyen, de otthon is bevethető, Hakim szerint azok a házasságok sokkal kiegyensúlyozottabbak, ahol a nő magabiztosan használja erotikus adottságait.