Igazságos, hogy ledolgozza diplomája árát az egyetemista?

Valóban csökkenteni szeretnék a felsőoktatásban az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát – vagyis az úgynevezett keretszámokat –, de szó sincs bújtatott tandíjról – jelentette ki Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a TV2 Mokka című pénteki műsorában a készülő felsőoktatási törvényről. Az államtitkár szerint akik nem jutnak majd be államilag finanszírozott helyre, azok számára még mindig nyitva áll a lehetőség, hogy ösztöndíjhitelt vegyenek fel, vagy a családjuk segítségével mégis továbbtanulhassanak.

A hallgatói szervezetek azonban tiltakoznak a felsőoktatási törvény megváltoztatása ellen, mert szerintük a koncepció figyelmen kívül hagyja a diákok szociális helyzetét, és az államilag finanszírozott helyek számának csökkentését „az átlagos magyar családoknak kell megfizetniük vagy most, vagy úgy, hogy eladósodnak”.

Hoffmann Rózsa azonban a péntek reggeli tévéinterjúban állította: a legjobb eredményt felmutató 30-40 ezer diáknak így nem kell majd fizetnie, míg a kicsit gyengébben teljesítők önköltségi alapon szintén bekerülhetnek egyetemre, főiskolára.

A készülő felsőoktatási koncepcióban az is szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatónak a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalnia kell, hogy az állami támogatás fejében meghatározott ideig Magyarországon dolgozik, miután elvégezte az egyetemet. Az elmúlt napokban több városban demonstráló hallgatók szerint ez röghöz kötés, ami az oktatási államtitkár szerint szintén alaptalan. Hiszen „mindenki szabadon eldöntheti, akar-e tanulni”, és ennek költségeit hogyan teremti elő – jelentette ki.

Ha az állam fizeti, ne menjen Norvégiába dolgozni

Hoffmann Rózsa Fotó: MTI

Hoffmann arra hivatkozott: azoknak, akik az adófizetők pénzén járhatnak egyetemre, kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy ezt hogyan viszonozzák. Nem igazságos, hogy 15 millió forintot költ az állam valakinek a képzésére, ő pedig elmegy Norvégiába dolgozni, miközben az adófizetők itt maradnak orvos nélkül – mondta az államtitkár, aki azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy ezekben a szerződésekben hány évi munkára köteleznék a hallgatókat. Azt viszont elárulta, hogy ez a kötelező idő a diák képzésére fordított összeggel lenne arányos, és más időtartamot határoznának meg az egyes szakoknál, „más lenne a helyzet egy orvosnál, mint egy tanárnál”.

Szerinte ez az intézkedés megfelel a társadalom igazságérzetének, aki pedig nem akar elköteleződni, az még mindig megteheti, hogy saját költségén tanul. Hoffmann Rózsa ezt az alapkoncepciót ahhoz hasonlította, mint amikor vállalatok tanulmányi szerződést kötnek egy diákkal, akinek oktatásáért cserébe azt kérik, hogy adott ideig dolgozzon is nekik.

Azt viszont cáfolta, hogy intézményeket zárnának be, úgy  fogalmazott, hogy nem az egyetemekre, hanem „szakokra koncentrálnak”, vagyis a szakokat szeretnék szűkíteni annak érdekében, hogy ne képezzenek feleslegesen hallgatókat olyan területeken, amelyre nincs is igény.

Folytatódnak a tiltakozó akciók

A felsőoktatási törvény átalakításáról várhatóan tovább zajlik majd a vita, a hallgatók október 27-én tiltakozó demonstrációt szerveznek a fővárosban. A diákok a Szalay utcában, az oktatási államtitkárság épülete előtt tüntetnek majd.

Arról, hogy egészen pontosan hogyan alakul majd át az oktatás rendszere, hamarosan részletes elemzést olvashatsz itt, a Nők Lapja Cafén.