2012. Január 18.

Elmarad idén a tél?

Holle anyó idén csak lusta lányokra talált, eddig senki nem rázta meg rendesen a hópaplant. A Szeged környéki természetbarátok ráadásul még most is megcsodálhatják a vonuló darvak látványát, pedig ezeknek a madaraknak már rég Afrikában lenne a helyük. Megkérdeztük a hozzáértőket, vajon ezentúl már csak külföldön szánkózhatunk?

Kovács-Cohner Róbert, Vig György

– Valóban jóval tovább maradnak a darvak, mint korábban – ért egyet a megfigyeléssel dr. Molnár Gyula ornitológus.
A szegedi tudós, aki természetfotósként öregbíti városa hírnevét, maga is azt tapasztalta, hogy megváltoztak a madarak vonulási szokásai.

– A darvak többsége a balti államokban költ, a hideg téli hónapokat pedig Tunéziában töltik. Útközben „ugranak be” hozzánk – meséli. – Néhány évtizede október tájt érkeztek, és legföljebb novemberig időztek, most viszont már szeptember végén megérkeznek az első csapatok, és a jelek szerint még januárban is jól érzik magukat mifelénk. Ez betudható az enyhe időjárásnak is, bár ezek a madarak a hideget jól viselik. Fontos viszont, hogy nincs vastag, tartós hótakaró, mert az alatt nem találnak élelemre.

– Kedvenc helyük a Hortobágy környéke, de újabban Szeged felett is seregestül repkednek. Tavaly november közepe tájékán 20-25 ezer daru látványában gyönyörködhettek a helyi madárkedvelők, de még most is ott tanyázik 6-7 ezer madár – állítja az ornitológus.

Száz éve nem volt ekkora aszály

– Nem is a viszonylag enyhe tél, hanem a rendkívül kevés csapadék miatt különleges a mostani időjárás – szögezi le a Nők Lapja olvasóinak Kurunczi Rita, az idokep.hu internetes időjárásoldal meteorológusa. – 2011 az elmúlt 100 év legszárazabb éve volt, 1901 óta nem volt csapadékban szegényebb november a tavalyinál, de azóta sincs számottévő havazás. Az elmúlt ötven év adatai arról vallanak, hogy hazánkban többnyire már november közepe táján megérkezett az első hó. Ehhez képest az országban tavaly decemberben több helyen is mértek 15 °C-os csúcshőmérsékletet, és az idei év is szokatlanul enyhén indult. Bár többnyire január az esztendő leghidegebb hónapja, idén 2-án, hétfőn a főváros térségétől és az északkeleti megyéktől eltekintve szinte mindenütt 9 és 13 °C közé melegedett a levegő. Ez nem számít rekordnak, hiszen 1992-ben ezen a napon Szentgotthárdon 16,4 °C-ot mértek.

Kell-e az idén hótaposó?

– A meteorológiában általánosan elfogadott nézetek szerint 4-5 napra, de maximum 1-1,5 hétre lehet tudományos módszerekkel előre jelezni a várható időjárást – hangsúlyozza Kurunczi Rita. – Ennél hosszabb távon már csak a változások tendenciáját érdemes megfigyelni. Ilyen a mi 30 napos előrejelzésünk is, melyben az 1973 és 2000 közötti évek adatsorait vetjük össze a jelenlegivel, egy több szempontú, többfordulós kiválasztási eljárás során. Eszerint a mostani időszak az 1989. január 20-án kezdődő periódusra hasonlít leginkább. Akkor az év első hónapjának közepéig nagyjából az átlagosnak megfelelő hőmérsékletek uralkodtak, fagypont körüli értékekkel, majd január végén néhány fokos enyhülés volt tapasztalható.

Lazsálhatnak a gázórák?

Elmarad idén a tél? – Személy szerint úgy érzem, hogy enyhe télként kerül majd a meteorológiai évkönyvekbe az idei – fogalmaz meteorológusoktól szokatlan egyértelműséggel Németh Lajos (TV2). – Bár nem kizárt, hogy idén is megjelennek a kemény fagyok, de az eddigi zimankós hónapok időjárása alig nevezhető télnek. Mindjárt vége a januárnak, tehát már csak a 29 napos februárban pöröghetnek téli fordulaton a gázórák. Volt már ehhez hasonló időjárás: az 1974–75-ös télen például először január 28-án havazott a fővárosban, de utána mindössze 5 napig tartott a hideg.
Az évtizedes éghajlati modellek mindenesetre azt mutatják, hogy hozzá kell szoknunk az enyhe, kevésbé havas, kevésbé hideg téli időjáráshoz. Ez egyfelől jó, mert kevesebbe kerül a fűtés, de aki szereti-szerette a Kárpát-medence éghajlatában az itt évszázadok óta jellemző Vivaldi-féle négy, jól elkülöníthető évszakot, továbbá megszokta, hogy „a tél szele hóval, faggyal jő”, valamint szereti a fehér karácsonyt, az kicsit szomorú lehet. A jövőben valószínűleg egyre enyhébb, esős telekre számíthatunk.

Mackó, Katalin, Dorottya és a többiek

Elmarad idén a tél? Gaál Noémi (TV2) hangsúlyozza, hogy ő nem meteorológus, hanem időjárás-jelentő, tehát a telet illetően a népi megfigyelésekre hívná fel olvasóink figyelmét.
– A népi regulák érdekesebbek, mint a száraz adatok, és ha nem vesszük túl komolyan őket, kifejezetten szórakoztatóak is. A legismertebbek nyilvánvalóan azért maradtak fent, mert a sok száz éves átlag alapján többször „jönnek be”, mint sem.
Régi mondás, miszerint ha Katalin topog, karácsony locsog, azaz ha november 25-én fagy, akkor nem lesz fehér karácsony. Ez idén be is jött – szögezi le a csinos időmondó. – Arról, hogy mikor tehetjük el a meleg kabátot, a medvéktől kaphatunk útbaigazítást. Ha február 2-án, gyertyaszentelő napján a mackó kijön a barlangjából, meglátja a saját árnyékát, megijed, visszaszalad a barlangjába, és tovább alszik. Tehát, ha február másodikán süt a nap, hosszú lesz a tél. A tavaszvárással kapcsolatban a következő népi bölcsességeket is érdemes szem előtt tartani: ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja a fagyot (február 6. és 16.). Amennyiben Zsuzsanna (február 19-én) elviszi a havat, és még a pacsirták is megszólalnak, itt a kikelet.

Ne dobjuk el a télikabátot!

Elmarad idén a tél? Véber István, az RTL Klub meteorológusa szerint a 20. században majdnem egy fokkal nőtt a föld átlaghőmérséklete, Magyarország pedig a globális átlagnál kicsit jobban melegedett. Arról nem sokat tudunk, mennyire gyorsul a folyamat. Az egyik előrejelzés 1, míg a másik 6 fokos emelkedést jósol 2100-ra – ismerteti a tényeket a szakember. – Bár folyamatosan melegszik a légkör, néhány egymást követő enyhe télből nem vonhatunk le hosszú távú következtetéseket. Ráadásul a hőmérséklet-kilengések sokkal szélsőségesebbek a téli hónapokban, mint a nyáriakban. A leghidegebb és legmelegebb nyári hónapok középhőmérséklete között legfeljebb 6-8 fokos, míg a január és február esetében 13-15 fokos is lehet az eltérés.
Ez Magyarországra „lefordítva”: olyan hideg is lehet nálunk, mint egy átlagos télen Finnországban, de az is belefér, hogy már-már mediterrán téli középhőmérsékletet mérünk. Nyáron nincsenek ekkora eltérések. Bár melegedés a tendencia, sem az előző, sem a mostani tél nem zárja ki, hogy a következő pár évben csupa fehér karácsonyunk legyen. De ennek persze nagyon kicsi a valószínűsége.