Mostantól törvény írja elő, hogy a saját nyelvükön kell elmagyarázni a gyerekeknek, hogy mi történik velük, ha mondjuk a szüleik válnak. Az új szabályok szerint emellett a gyerek érdekében ki lehet zárni a nyilvánosságot a tárgyalásról, szigorúbban vonják felelősségre azt, aki öngyilkosságra vesz rá egy fiatalt, vagy segít neki ebben. Több bűncselekmény nem évül el a sértett 23 éves koráig, hogy akkor is megbüntethessék a tettest, ha az áldozat csak sokára mer beszélni a történtekről, valamint a pénzbüntetést mostantól le is dolgozhatják.
Az UNICEF gyerekjogi szakértője mégsem számít arra, hogy a most elfogadott gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvény elég volna a pozitív változáshoz.
„Miközben jogszabályi szinten Magyarország már eddig is sok mindent biztosított, a valóság ezzel köszönő viszonyban sincs – mondta el a Nők Lapja Cafénak Gyurkó Szilvia az UNICEF-től. – Egy súlyosan traumatizált tizennégy év alatti gyereket például egynél többször nem hallgathatnának meg. Ehhez képest egy szexuális gyermekbántalmazási ügy öt évig eltarthat, és ezalatt tíz-tizenkét alkalommal kell beszámolnia különböző idegenek előtt arról, mi történt vele.” A helyzeten csak rontott az, hogy 2011-ben megszüntették a fiatalkorúak bíróságát.
Nem értik, mi történik velük
A kutatások szerint a legnagyobb probléma az, hogy a magyar gyerekek kétharmada nem érti, amit mondanak neki, mert túl bonyolult szavakat használnak, túl hosszú mondatokban. Előfordul, hogy egy A4-es, sűrűn telegépelt lapot olvasnak fel nekik, vagy egyszerűen csak eléjük teszik, miközben iszonyatosan fontos információkat kellene átadni nekik például a vallomás megtagadásáról vagy az igazmondásról.
Hiába rendezi ezt látszólag a mostani jogszabály, a bajokat a gyerekjogi szakértő szerint nem az oldja majd meg, ha törvénybe foglalják a célokat. Ehelyett olyan szakmai, módszertani anyagokra volna szükség, amik elmagyarázzák, hogy a rendőrök, ügyészek, bírók és más szakemberek ezeket hogyan tudják átültetni a gyakorlatba és a képzési, továbbképzési programokba. Ha ezt vesszük alapul, akkor törvény önmagában csak annyit ér, mintha mától megszabnák, hogy egész évben strandidő legyen.
Jocika, milyen napszakban történt ez?
Jó dolog például, hogy folytatják a gyerekbarát meghallgatószobák kialakítását, bár nem új a dolog. A kilencvenes években már egyszer kudarcba fulladt egy ilyen kezdeményezés, ezért szakmai támogatás, módszertani segítség nélkül ez sem old meg mindent. „A gyerek kevésbé rémül meg, ha van poszter a falon és színesek a bútorok, de ezzel még nincs biztosítva, hogy aki ott van, az tudja, hogyan kell az ő nyelvén beszélni, és hogyan kell kérdezni tőle” – magyarázta Gyurkó Szilvia.
Egy nyolcéves gyerektől például nem úgy kell kérdezni, hogy milyen napszakban történt a dolog, mert nem érti ezt a szót. Egy hatévesnek pedig nem teszek fel olyan kérdést, hogy „ugye csíkos pólóban volt az elkövető?”, mivel a gyerekek szeretnek megfelelni, ezért rámondják, hogy igen, és máris rossz nyomon indul ez az ügy.
Apát vagy anyát szereted jobban?
„A gyerekek azt érzik, hogy nem velük, hanem a fejük felett hozzák a döntéseket, pedig más törvények is előírják, hogy figyelembe kell venni a véleményüket” – számolt be a gyerekek élményeiről Gyurkó Szilvia. Ők azt szeretnék elérni, hogy egy gyerekelhelyezési perben ne kérdezhessék meg azt, hogy anyát vagy apát szereti-e jobban, vagy hogy a pizzát vagy gulyáslevest szereti-e jobban, ha azt kell eldönteni, hogy a Magyarországon vagy az Olaszországban élő szülőnek adják.
A mostani törvénycsomag a szakértő szerint sajnos azt a hatást kelti, mintha csak szemezgettek volna a gyermekbarát igazságszolgáltatás alapelveiből, amiket az ENSZ és Európa Tanács által fektetett le. Nem tudjuk meg belőle, hogy valójában mitől is lesz gyermekbarát egy eljárás, vagy hogy maga a kifejezés mit is jelent.
Közben elzárással büntetik őket
„Nálunk a gyakorlat átalakítására van szükség, ami időt, energiát és természetesen pénzt igényel” – vonta le a tanulságot. Emellett elgondolkodtatónak tartja, hogy ezzel a jogszabállyal párhuzamosan 14-ről 12 évre szállították le a büntethetőség korhatárát, és lehetővé tették, hogy elzárással büntessék a fiatalkorúakat. „Úgy tűnik, hogy a nemzetközi rendelkezéseknek az az alapelve, amely szerint minden 18 éven aluli gyermek jogait és szükségleteit figyelembe kell venni, ma Magyarországon még nem nyerhet teret” – mondta.
A gyermekbarát igazságszolgáltatás ügyén az UNICEF is dolgozik. Az év eleje óta készülnek egy gyereknyelven megfogalmazott, színes tájékoztató füzettel, egy képzési programmal, és egy kutatást is végeznek. „A gyermekbarát tájékoztatás is ugyanúgy működik, mint egy látogatás a fogorvosnál. Ha előre tudjuk, mi fog történni, akkor kevésbé fáj” – jegyezte meg Gyurkó Szilvia.
| Gyermekbarát igazságszolgáltatás alapelvei: 1. A gyerek saját nyelvén kell elmagyarázni neki, mi történik vele. 2. Biztosítani kell, hogy legyen a gyerek mellett egy joghoz értő személy, hogy a jogai ne sérüljenek. 3. A gyerekek ügyeinek elsőbbséget kellene élvezniük a bíróságokon. 4. A gyermeket életkorának és belátási képességének megfelelően kell meghallgatni. 5. Figyelembe kell venni a gyerek akaratát, meg kell hallgatni a véleményét. |
