
Amikor eljutott hozzánk a szmájli, először gyanakodva szemléltük a terjeszkedését. Magunkban azt gondoltuk, csak azok fejezik ki magukat hangulatjelekkel, akik képtelenek írásban árnyaltan fogalmazni. Azóta viszont rég megadtuk magunkat, és sms-ben, cseten, de még komoly, munkahelyi e-mailekben is használjuk, ha úgy adódik.
Az őrületet 1982 szeptemberében, a tanévkezdés után szabadította a világra egy amerikai professzor, aki csak egy fizikáról szóló fórumra írta be javaslatként, hogy egy kettősponttal, egy kötőjellel és egy fél zárójellel jelezzék, ha valaki csak viccel. Így:
Csak vicc volt
Az „emotikonok” először csak az amerikai egyetemeken terjedtek el, bár pont az ott megforduló emberekről nem mondható el, hogy nehezen fejeznék ki magukat írásban. Aztán néhány hónappal később világszerte küldözgették egymásnak a mosolygós jeleket azok, akik egyáltalán hozzáfértek egy internetre kötött számítógéphez 82-ben. ;p
Evolúció: a mosolytól Elvis Presley-ig
Azóta nagy fejlődésen ment át a szmájli, orrot ritkán visel, és nemcsak mosolyogni és szomorkodni, hanem teli szájjal nevetni
Akkor mi volt az a sárga arc a pólókon?
A sárga mosolygós arc a netes és telefonos üzenetek előtt is létezett, csak ez még nem azért készült, hogy a szöveges üzenetekben pótolja az emberi arckifejezéseket. A legismertebb verzióját az ötvenes években készítette el egy grafikus egy biztosítási cégnek: ezzel akarták feldobni a dolgozók szürke hétköznapjait, és később annyira rákapott a világ, hogy több mint 50 millió kitűzőt nyomtattak vele. Ez jelenik meg azon a pólón is, amiben Forrest Gump megtörli a sárral befröcskölt arcát a nagy futása alatt, és tavaly David Hasselhoff alsónadrágján tért vissza; szép karrier. XD
Bár néha van kísértés, újságcikkben soha nem írnánk le egyetlen szmájlit sem, de most ezen az ünnepi alkalmon kitomboltuk magunkat. Könyvben sem igen látnánk a tolakodó kis lényeket, kivéve, ha egy csetbeszélgetést idéznek éppen. Azon is meglepődnénk, ha a moziban egy feliratos filmben váratlanul megjelenne egy emotikon – persze mindenkinél más a határ.
A szavazók többségének véleménye szerint:
Igen.