A Világgazdasági Fórum idén 135 országban mérte fel, hol milyen jogaik, mennyi befolyásuk van a nőknek. Arra voltak kíváncsiak, mennyire egyenjogúak a nők az adott országban.
Megvizsgálták például azt, hány nő dolgozik a gazdaságban és a politikában, és milyen magas pozíciókban, az egyetemisták között a nemek arányát, hogy a nők szabadon járhatnak-e iskolába. Beleszámították azt is, hogy mekkora a nők várható élettartama az adott országban, és mekkora a férfiaké. Osztottak, szoroztak, átlagoltak, és az jött ki, hogy a lista élén Izland, Finnország és Norvégia áll.
Talán ezen még annyira nem lepődünk meg, de hogy a 135-ös listán Nicaragua a kilencedik, már ennél meglepőbb. Magyarország a 81. helyezett, nagyjából a középmezőnyben vagyunk, az olaszok előznek meg eggyel, utánunk pedig a görögök következnek.
De nem mindenben vagyunk közepes ország: ha az egészségügyi körülményeket és a várható élettartamot számítjuk, akkor a 135 ország közül a 34. helyen végzünk. Amiben viszont majdnem a lista végén kullogunk a 117. helyünkkel, az a politika. Vagyis nálunk van a legkevesebb politikus nő a férfilétszámhoz viszonyítva. Azért jobb a helyzet, ha a gazdasági életben részt vevő nők arányát és a magyar egyetemista lányok arányát nézzük, mindkét esetben a 68. helyen végeztünk a képzeletbeli versenyben.
Egyébként ahol pedig a legrosszabb a nőknek, vagyis a legkevésbé egyenlők, az Szaúd-Arábia, Szíria, Csád, Pakisztán és Jemen.
Ha a teljes listára vagy kíváncsi, és sok apró részletre, a Világgazdasági Fórum honlapján megnézheted a teljes tanulmányt. A tavalyi listát pedig nálunk, a Nők Lapja Cafén elolvashatod.
