Fizetni még a friss levegőért is?!

A hír: Kínában bedobozolt friss levegőt hoztak forgalomba mintegy kétszáz forintért, hogy felhívják a figyelmet a légszennyezettségre – Pekingben ez hússzorosan haladja meg az egészségügyi határértéket. „Ha nem vigyázunk, gyermekeink pár évtized múlva oxigéntartállyal járnak majd” – nyilatkozta az ötletgazda.

Winkler Nóra véleménye: Nem bagatellizálnám a tényt, hogy Peking lakossága immár hetek óta kritikus szmogban tölti mindennapjait, de amikor meghallottam, hogy dobozos levegőt árulnak, azon kezdtem gondolkodni, hogyan lehet majd ezt fogyasztani, vagyis hogyan lehetséges levegőt úgy kinyerni egy dobozból, hogy az ne keveredjen a károssal. Felködlött előttem a kilencvenes évek hazai formatervezésének egy-két félresikerültebb darabja, például a tejkiöntést segítő kis műszer, aminek tejcsap volt a neve. Ezzel a zacskós tejet lehetett úgy kiönteni a pohárba, hogy az ital a pohárba menjen, ne szanaszét (legalábbis ez volt a termékfejlesztés célja), ám amikor a tejcsapot beszúrtad a zacskóba és elkezdted kitölteni a tejet, akkor az minden érintkezési ponton minden irányba kifolyt. Ha nem használtad a tejcsapot, akkor csak az volt nehéz, hogy a zacskó sarkán vágott lyuk működjön, és irányítani lehessen a processzust, a tejcsappal viszont sokkal több rés keletkezett, ahol a tej végre szabadon jöhetett-mehetett. És mivel ez izgatni kezdett, megnéztem a dobozt, hogy mégis miből jutnak majd levegőhöz a pekingiek.

Olyan, mint a dobozos kóla, tetején nyitható. Chen Guangbiao, Kína egyik leggazdagabb üzletembere gyártja, a kereslet óriási, a bevételt jótékony célra fordítja. Közben Peking a fotókon úgy néz ki, mintha szürke ködben állna, a nagyobb utakon a sűrű szmogtól alig látni a közlekedő motorosokat. Meghatóak azok a képek, ahol a tereken reggeli tajcsiedzésüket végzik az emberek, állnak a mérgező levegőben, de csinálják, hiszen minden reggel szokták, ettől nem térnek el. Guangbiao azt ígéri, felfrissül, aki beleszippant a levegős dobozba, és hogy ne legyen ez a termék nagyon más, mint a többi a piacon, nem úgy van ám, hogy van a szmog és helyette a tiszta levegő, hanem választékból (Posztindusztriális Tajvan, Forradalmi Yan’an, Hajdani Tibet) lehet a legtetszetősebbet kihúzni. Ezek a rendelkezésre álló frisslevegő-típusok. Tehát lehet válogatni és töltekezni.

A dobozokat olyan chippel szerelték fel, amely méri a negatív oxigénionok koncentrációját, és ha ez elér egy szintet a levegőben, lezárja a dobozt. Nagyon szürreálisan hangzik, de az még inkább, hogy a pekingiek nagy része ha teheti, otthon ül a lakásában, nem nyit ablakot, és vár, hogy tisztuljon a levegő, ami egyelőre nem tisztul. Aki kimerészkedik, az maszkot húz vagy vásárol egy kis friss levegőt. A termék bevezetését maga Chen Guangbiao végezte: a negyvenes évei közepén járó vállalkozó az utcán állt és kiabált, hogy vegyen csak nyugodtan bárki a dobozokból, most ingyenes, ki lehet próbálni. Az arra járók pedig nemcsak boldogan vettek, de mindenki fotózkodni kezdett az úrral, aki nemcsak vagyona, de adományai és furcsa környezetvédő akciói révén is ismert. Sokan kritizálják, de a sajtóhoz tényleg ért. Sárga-zöld dobozainak köszönhetően egyre nagyobb nyomás nehezedik a kínai hatóságokra, találjanak már valami megoldást a termelésből származó extrém káros légszennyezés elkerülésére.