Angolul már tudok. Mi legyen a következő?

Ha csupán egyetlen idegen nyelvet akarsz megtanulni, 2014-ben nincs vita arról, hogy ez az angol legyen (az angol anyanyelvűek 61százaléka egyáltalán nem beszél más idegen nyelvet, és ők elég sokan vannak), de ha ezen már túl vagy, jön a nagy dilemma: mi legyen a következő? Ehhez a nyelvet tanulók általában két szempontot szoktak figyelembe venni. Az egyik leginkább a lustább nyelvtanulóké: mi az, amit a lehető leggyorsabban meg lehet tanulni használható szinten? A második szempont szerencsére ennél sokkal józanabb: melyik nyelv megtanulásának láthatom a legnagyobb hasznát manapság? Senkit nem hagyunk az út szélén, itt a segítség.

A leggyorsabban megtanulható nyelvek

A nyelvtanulásnál a könnyűségi/nehézségi fokra a legnagyobb hatással a tanuló anyanyelve van. Egy rokon nyelvvel nyilván könnyebben boldogulunk, mint egy olyannal, amivel nem sűrűn találkozhatunk. Sajnos mi, magyarok ilyen szempontból eléggé meg vagyunk lőve a finnugor nyelvcsaláddal, így mivel cikkünk főképp azoknak íródott, akik angolul már tudnak, ez a nyelvtudás már bőven elég segítséget jelent egy következő nyelvnél. Mivel az angol a germán és az újlatin nyelvcsaládokkal mutat rokonságot, ezért szakértők szerint némi angoltudással az alábbi nyelvekkel viszonylag könnyen boldogulhatunk: afrikaan, holland, francia, spanyol, norvég, portugál, svéd, olasz, eszperantó és a fríz. Az, hogy melyik miért lenne relatíve könnyű választás, már egy másik – erősen nyelvészeti – cikk témája lenne, úgyhogy most elégedjünk meg a listával, főként mivel amúgy is jobban támogatjuk a második nyelvválasztási szempontot.

Tényleg a kínai a legmenőbb?

Nyelvet tanulni persze lehet – és érdemes – olyan unalomig elcsépelt, de igaz dolgok miatt is, minthogy az irodalom mindig eredetiben az igazi, vagy hogy a nyelvek által ismerjük meg igazán mások kultúráját, de mi most szigorúan üzleti szempontokhoz tartjuk magunkat. A haszon persze így is relatív, mert sok függ attól, milyen terveket szövögetünk a jövőnkre nézve, netán ki szeretnénk-e költözni egy időre külföldre, ahogy arra is figyelnünk kell, hogy milyen szakmában szeretnénk elhelyezkedni. Nem egyszerű kiválasztani, mely nyelvek segítenek ma a legjobban karrierépítéskor. Az üzleti világban mindig előnyt élvez az, aki ismeri a másik nyelvét, tehát azt biztosan állíthatjuk, hogy nem árt figyelemmel kísérni a világ gazdasági súlypontjainak alakulását, de nem ez az egyetlen szempont. Ha csak ezt vennénk alapul, akkor rögtön a kínai nyelvet javasolnánk, hiszen Kína gazdasági súlya jelenleg elvitathatatlan (a világ második legnagyobb gazdasága az USA után), a lakosság számában is nagyon menők (több mint egymilliárdan vannak), viszont ha azt hisszük, hogy a kínai valaha is annyira népszerű lesz, mint az angol, valószínűleg tévedünk. Amikor ez a gazdasági pozíció sok éven át még Japáné volt, sokan elkezdtek azon morfondírozni, hogy érdemes japánul tanulni, csakhogy a csillagászati mennyiségű (több ezer) írásjel miatt a japán hazáján kívül vélhetően ugyanúgy képtelen lesz tömegnyelvvé válni, ahogy a kínai. Ettől függetlenül egy Kínával üzletelő cégnél egy kínai nyelvet jól beszélő európai számára mindig lesz álláslehetőség, bár arra készüljünk fel, hogy a tanulási folyamat nem lesz habos torta.

Az univerzális: francia

Nem, a franciát nem csak Franciaországban és Kanadában beszélik, bár már önmagában ez a két ország is komoly fegyvertényt jelentene. Ha a választásnál az a fő szempontunk, hogy a világ minél több pontján értsék meg, amit hablatyolunk, jelenleg a francia tűnik a legtutibb választásnak, ugyanis odaát az elmúlt évszázadok egy részét lelkes gyarmatosítással töltötték, és ennek nyomai a világ 56 országában megtalálhatók. Az olyan frankofón területek, mint Belgium és Svájc mellett ide tartozik még körülbelül Afrika fele, és akkor az olyan távoli helyeket még nem is említettük, mint Kambodzsa vagy Vietnam. Az pedig már csak bónusz, hogy az irodalomban, a gasztronómiában vagy a történelemben a franciák milyen súllyal szerepelnek.

Feljövőben: arab

Jelenleg a világon mintegy 300 millió ember beszél arabul, és ha valaki az olaj-, netán a gázbizniszbe szeretne betörni, az arab világ gyakorlatilag megkerülhetetlen. Mivel ez a legtöbb Magyarországról elérhető vállalkozás számára nem igazán reális eshetőség, így mifelénk az arab főképp a diplomáciában hasznosítható. Az arab nyelv egyáltalán nem egyszerű, és hiába beszélik sokan, az arab területeken elég sokan értenek angolul vagy franciául is, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a befektetett idő megtérül. Persze nyelvet tanulni szép és jó, és ha már tanulunk, miért ne tanulnánk éppen arabul?

Könnyű és sokan beszélik: spanyol

Amerikában egy ideje már a második legnépszerűbb nyelvnek számít, ami persze a mexikói határ túloldalán érthető, de Magyarországról nézve sem elhanyagolható. Jelenleg a világ körülbelül húsz országában a spanyol a hivatalos nyelv, és ezek többsége Dél-Amerikában található, de persze maga Spanyolország és Afrika egy kis része is ide tartozik. A nyelvtanárok az újlatin nyelveket előszeretettel sorolják a könnyebben tanulhatók közé, így még csak megfeszülnünk sem kell, ráadásul amennyiben a két amerikai kontinens felé kacsingatunk, a választás elég egyértelműnek tűnik. A világon jelenleg 350 millióan beszélik.

Atomhoz nyelv is jár: orosz

A világon 185 millióan beszélnek oroszul, és ők jobbára Oroszországban és a volt szovjet tagállamokban élnek (bár hivatalos nyelvként csak négy országban szerepel). Az orosz már csak azért sem rossz választás, mert ideális belépőt jelent a szláv nyelvek területére a sok hasonlóság miatt. Ugyan nehezebb például az újlatin nyelveknél, de a profik szerint messze nem annyira embert próbáló, mint a japán, az arab vagy a kínai, az ábécéjüket pedig pár hétnyi intenzív tanulással el lehet sajátítani. A szocializmusban oroszul tanulók tudása mára eléggé megkopott, utánpótlás pedig nem nagyon akad, pedig Oroszország sok szempontból fontos üzleti partnere Magyarországnak, és ez alatt nem csak Paksot értjük.

Európa királya: német

Bár a nyelvet beszélők számában nem rúghat labdába a spanyolhoz vagy a franciához képest, Európában akkor is a német a király. Ezt nemcsak a 83 millió németországi lakos miatt mondjuk, hanem azért is, mert Ausztriában, Svájcban, Luxemburgban és Liechtensteinben is hivatalos nyelv, de Csehország egy részén, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Kelet-Franciaországban és Lengyelország egyes részein is egész jól elboldogulhatunk vele. Ráadásul Németország jelenti ma Európa gazdasági motorját. Európában és Japánban a német a második legtöbbet tanult idegen nyelv az angol után (nagyjából egálban a franciával), a világon pedig a harmadik helyezés az övé. És azt tudtad, hogy a világon minden tíz kiadott könyv közül egyet biztosan német nyelven írtak?