Furcsa megelőzési módját választotta a mexikói futballválogatott annak, hogy doppingvétség miatt eltiltsák őket a június 12-én kezdődő labdarúgó-világbajnokságtól: nem esznek marhahúst. A szövetségi kapitányuk azt mondta, tanultak a 2011-es Arany Kupán történtekből, amikor öt futballistájuk szennyezett húst fogyasztott, és a tiltólistán szereplő klenbuterolt mutatták ki náluk. A szakvezető közölte, az edzőtáborban remek a konyha, kapnak húst is, de nem marhából készültet.
Mi tudjuk, mit eszünk, amikor húst veszünk? Engem személy szerint eléggé idegesítenek ezek a hírek. A nyers hús valahogy eleve érzékenyebb dolog, mint bármilyen tartós élelmiszer, plusz látványra nem mindig könnyű megállapítani a minőséget. Sokáig vakon bíztunk az élelmiszeriparban, de ma ez már nem megy. Nem állítom, hogy valaki emiatt lett vega, de azt el tudom képzelni, hogy “bárhol” már nem vásárol ilyesmit. Kérdés, hogy van-e száz százalékosan megbízható forrás? Szerintem az én piaci hentesem az, de mérget nem vennék rá persze…
A legnagyobb botrány a marhahús körül 2008-ban tört ki, amikor Írországból került hozzánk dioxinnal szennyezett marha, amiből akkor 57 tonnát hívtak vissza. Azóta maximum kisebb szabálytalanságokat kapott fel a sajtó. Persze a Japánban történtek nem ebbe a kategóriába tartoznak. 2011-ben a fukusimai katasztrófát követően négyezer kiló “sugárzó hús” került a polcokra. Ennek óriási egészségügyi kockázata volt, a japán kormány minden erejével igyekezett kivonni a szennyezett húsokat a forgalomból.
Folyamatosan figyelik
Persze, a húsokkal sincs mindig baj, de mi a helyzet mostanában? Nálunk az élelmiszerek biztonságát a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal, a Nébih ellenőrzi, országszerte tizennégy laboratóriumban monitorozzák többek között azt is, hogy jó hús kerül-e az asztalra. A mintákat egy állatorvosokból, élelmiszermérnökökből és élelmiszer-biztonsági felügyelőkből álló csapat ellenőrzi, nézik például azt is, hogy mikrobiológiailag, toxikológiailag és radiológiailag rendben vannak-e a húsok.
Az ezekből készült termékeket is folyamatosan vizsgálják, akárcsak a tejet, a tejterméket, a tojást. Idén 1183 vizsgálatot végeztek szarvasmarhából, mindegyik mintát rendben lévőnek találták. A baromfikból 2617 vizsgálatból 30-nál találtak “mikrobiológiai eltérést” – inkább tudni sem akarjuk, ez mit jelent…
Erre a Nébihnél azt mondták: a vizsgálatok a nyers és az előkészített húsokra vonatkoznak. Ebbe a kategóriába tartoznak a különböző ízesítésű páchúsok, amelyeknél többféle kórokozónál nézik, hogy mennyisége meghaladja-e az uniós határértéket az adott termékben. Ha itt valami nincs rendben, akkor a vágási technológián kell változtatni – mint a fenti esetek nagy részében –, míg az élelmiszer-biztonsági kritérium megsértése miatt már ember is megbetegedhet. Ha például az előkészített hús szalmonellával fertőzött, akkor nemcsak a higiéniai feltételeket kell szigorítani, hanem a vállalkozót bírsággal is sújtják. Idén erre háromszor került sor.
Még az antibiotikum a legjobb?
A húsokkal nagyon kell vigyázni, ezt Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Intézet munkatársa is megerősíti. “A húsok hormonokkal, antibiotikummal és úgynevezett mikotoxinnal is szennyezve lehetnek.” A mikotoxin akkor kerülhet a húsba, ha például a takarmány, amivel az állatot etetik, penészes. Ez Dömölki Lívia szerint azért veszélyes, mert nem ürül ki az emberi szervezetből, nagy mennyiség esetén pedig rákos megbetegedést okozhat.
Az antibiotikumnak “csupán” olyan hatása lehet, hogy a fogyasztó nagy mennyiség után rezisztenssé válik, “de ha az állatot antibiotikummal kezelik, akkor a vágás előtt meg kell várni, míg kiürül a szervezetéből”. A hormonok sem tesznek túl jót: ezek túlnyomórészt növekedési hormonok, a gyerekek fejlődését befolyásolhatják károsan. Kezdjük érteni a vegákat…
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján viszont az ételfertőzések közel 60 százaléka háztartásokban fordul elő, ezért ha otthon körültekintőek vagyunk, már megtettük azt, amit laikusként megtehetünk. Nyáron ráadásul különösen megugrik az életmérgezések, ételfertőzések száma, ezért még fontosabb, hogy a nagy melegben megfelelően tároljuk a romlandó ételeket. Oké, ezt tudjuk, tesszük. A félelmeink nem is abból származnak, amit kontrollálni tudunk…
