1. Mezítláb a pesti korzón
A város és a folyó összetartozik. Valaha őseink azért telepedtek le a tó- és folyópartokon, mert a vizek az élet és az élmények forrásai. A VÁros és a foLYÓ ölelkezik a Valyo csoport működésében – olyan fiatalok alapították, akik imádják a Dunát, és mint életteret szeretnék jobbá tenni. Egyik első ténykedésükként létrehozták a Duna-tanösvényt a pesti Duna-parton. Minden évben megrendezik a kacsakődobó bajnokságot. Tavaly megvettek és felújítottak egy régi reptéri buszt, építettek bele szaunát, hogy télen is izgalmas legyen – négy helyen állt meg a pesti Duna-parton, és telt házzal működött egész télen. Még az is felmerült viccből, hogy legyen rajta csúszda és kolbászfüstölő. Idén a Valyo-parti fesztivál lesz a fő attrakció: a Lánchídtól északra, a pesti oldalon különböző tematikákhoz kapcsolódó programokkal azt szeretnék megmutatni, hogyan lehet megújítani egy vízpartot pénz nélkül, szponzorok, lelkes aktivisták, közösségek segítségével. A Valyo-part meglepő módon homokos, így nagyon jól lehet ott mezítlábazni, bulizni, koncerteket tartani. Az első fesztivál idén május 30-tól tíz napon át tart, témája az irodalom és az elektronikus zene – folyó-, vízpart-, várostematikájú felolvasásokkal, sok zenével, a Lánchíd oldalára vetített szövegekkel csábítják a városlakókat. Az első napon fölavatják a Műegyetem csapata által felállított ivókutat.
2. Lehet-e Magyarországon vízhiány?
A vízkészlet Magyarországon is a nemzeti vagyon része, tehát nem eladó. A kommunális vízellátás 90 százalékban a felszín alatti vizekből történik – ide számítva a parti szűrésű kutakat is. A vízbázis védelme szigorú EU-irányelvek szerint történik. A föld alatti vízkészletek nem kifogyhatatlanok, így hát lényeges, hogy a készlettel hogyan gazdálkodunk – tekintettel a gyakoribbá váló, áradásokkal, aszályokkal jelentkező klímaváltozásra, a nálunk is kialakult vízhiányos területekre és arra, hogy Magyarország ugyan vizekben gazdag ország, de a megújuló vizeink többsége átfolyik a területén. Országon belül nagyon különböző a vízhez való hozzájutás: vannak vízstresszes területek is az átlagosnál szárazabb években, például a Duna–Tisza közti hátsági homokterületek, az Alföld középső része, a Körösök alsó folyása, a Nagykunság területe.
3. Mi a “vízlábnyom”?
Köbméterben kifejezve azt az egy főre eső vízmennyiséget mutatja, amennyit valamely termék előállításához és/vagy szolgáltatás igénybevételéhez évente felhasználunk. Ennek a globális átlaga: 1240 m3/ fő. Magyarországon ennek kicsit alatta vagyunk, de például az USA lakossága a világátlag kétszeresét használja el. Érdemes összehasonlítani néhány kedvenc élelmiszerünket abból a szempontból, hogy kilónként mennyi vizet igényel az előállításuk: 1 kg marhahús előállításához 16 ezer, 1 kg csirkehúshoz 4 ezer liter vízre van szükség, 1 kg búza 1500, ugyanennyi rizs 3000 liter vizet “fogyaszt”, egy csésze kávé 150 literből jön ki, egy bögre teához 40 liter víz kell.
4. Vízpótlás – egyelőre megoldják
Ciprus, Madrid, Barcelona ivóvizet importál, Szingapúr Malajziában működtet vízművet és csövön pumpálja át a vizet. A másfél milliós Quito, Ecuador fővárosa nem rendelkezik saját ivóvízbázissal, évi 250 millió liter vizet hozat az Andokból – ameddig el nem fogynak ott a gleccserek az éghajlatváltozás miatt. Izraelben a túlzott kitermelés miatt a talajvízbe tengervíz tört be, így kénytelenek sótalanítási technológiákkal kezelni az ivóvizet. Az Izrael és Palesztina közötti feszültség mélyén jelentős részben a vízkonfliktus áll. Szaúd-Arábia bérben sótalanít: az ország vízkészlete 25–30 év alatt kimerül, ezért a kormány korlátozta a gazdaságtalan gabonatermesztést, inkább földet bérelt mezőgazdasági termelésre alkalmas országokban. Élen jár viszont a tengervíz-sótalanításban, ezzel biztosítja Katar, Bahrein, Kuvait és Jordánia ivóvízellátását is. A szaúdiak számára a legértékesebb természeti erőforrás tehát nem feltétlenül az olaj, hanem a víz. A vízhiány miatt tehát nemcsak viszályok törhetnek ki, de ha kell, határokon átnyúló kapcsolatok is kialakulhatnak.
5. Bye-bye, gleccserek…
Néhány éve, amikor az időjárás elkezdett rakoncátlankodni, a meteorológusok még óva intettek tőle, hogy ezt a globális felmelegedés számlájára írjuk. Mostanában azonban – gondoljunk csak Yvettre, a mediterrán ciklonra, amely május közepén lepte meg Magyarországot –, senki nem vonja kétségbe: valami végzetesen elkezdett megváltozni. Ennek a változásnak pedig a legbiztosabb fokmérői a visszahúzódó gleccserek. A jelenség nem ma kezdődött, először 1850-ben észlelték a kutatók. Ám a folyamat napjainkban gyorsult fel: 2007-re az 1996-oshoz képest már kétszeres sebességgel olvadnak a Föld legfontosabb édesvíz-utánpótlásai. A világtengerek szintje az olvadás miatt évente 3-8 milliméterrel növekszik. A legijesztőbb olvadás az Antarktiszon zajlik. Nyugati jégmezején három gleccser is rohamosan fogyatkozik. Nem kizárt, hogy a következő kétszáz évben eltűnik az Antarktisz jege, amely olyan vízszintemelkedéshez vezet, amely nemcsak az óceániai szigetvilág országait öntheti el, de veszélyt jelentenek Amszterdamra, Velencére, New Yorkra, Londonra is.
6. Tengerek kalandorai
Földünk 70 százalékát (több mint kétharmadát!) víz borítja. Igazi ismeretlen világ még mindig, amit fokról fokra fedezünk fel, de még jócskán vannak feltáratlan területek. A tudósokon kívül számtalan “tengeri celeb” irányította az érdeklődést az óceánok kutatására. A norvég utazó és tengerbiológus, Thor Heyerdahl 1947-ben vágott neki balsafa tutajával, a Kon-Tikivel, hogy 101 napos és csaknem 8000 kilométeres útján bebizonyítsa, hogy a történelem előtti emberek kezdetleges technikával is át tudtak hajózni a Csendes-óceánon, Dél-Amerikából Polinéziába. Jacques-Yves Cousteau – Cousteau-kapitány – a haditengerészetnek fejlesztette ki a modern könnyűbúvár-felszerelést, de miután leszerelt, egy aknaszedőt kutatóhajóvá alakított át. Ez lett a Calypso – a többi pedig már történelem. Neki köszönhetjük az első víz alatti természetfilmet, és azt, hogy az emberiség egyre nagyobb kíváncsisággal fordult a tenger élővilága felé. James Cameron Hollywood királya, a Terminátor, a Titanic és az Avatar című filmek rendezője. Szenvedélye azonban a mélytengerek kutatása. 2012. március 26-án “függőleges torpedójával”, a Deepsea Challenge-dzsel elérte a Mariana-árok fenekét. Fantasztikus útjáról laptársunk, a National Geographic is beszámolt képriportjában.
7. Budapest a Dunáról
Néhány évvel ezelőtt megdöbbenve hívogattuk egymást telefonon: “Láttad? Busz úszik a vízen!” A sárga kétéltű mára a budapesti városkép megszokott része lett. A River Ride ötlete Galla Péter turisztikai szakember – a népszerű komikus, Galla Miklós testvére – fejéből pattant elő. A másfél órás városnézés szárazon és vízen a Széchenyi István térről indul, felnőtteknek 7500, gyerekeknek 5000 forintért. Hatéves korig ingyenes. De ha nem vízibusszal, akkor sétahajóval, vagy akár a BKV menetrendszerű kishajóival is érdemes megcsodálni a világhírű panorámát, a Dunáról ugyanis olyan szögből nézhetjük végig Buda és Pest parti nevezetességeit, amelyből egészen új arcát mutatja meg fővárosunk. Időről időre felbukkan egy újabb ötlet, mint például a Várkabin. Ez a beruházás megvalósításra vár, de ha egyszer felépül, akkor a pesti oldalról a Budai Várba lanovkaszerű kötélfelvonón juthatunk el, a Duna felett lebegve. A fél kilométeres távolságot öt perc alatt küzdené le a Várkabin.
8. Hány ember él “vízstresszben”?
A vízlábnyom 1000 m³/fő/év körüli kerekített értékét tekintik a szakemberek olyan stresszhatárnak, amely alatt a vízgazdálkodás a készletek szűkössége miatt problémás. Míg 1990-ben még mindössze a világ népességének 4-5%-a (2-300 millió ember) élt vízhiányos területen, addig ez az arány 2025-re 40-50%-ra nő – alapvetően a fejlődő országokban. Algériában, ahol eddig is nagyon alacsony volt az egy főre jutó vízmennyiség, 478 m3/fő/év mennyiségről 366-ra fog csökkenni becslések szerint, Líbiában 113-ról 84-re. A vízben legszegényebb, vagyis “vízstresszes” országok közé tartozik még Kuvait, az Arab Emirátusok, Katar, Líbia, Szaúd-Arábia, Jordánia, Jemen, Izrael, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Ciprus. Az arab világban él a népesség 5 százaléka, és ide jut a hasznosítható vízkészletek 1 százaléka. (Kanada az ellenpélda: a globális vízkészlet 20 százalékát birtokolja a népesség 0,2%-a.) Több országban azért kritikus a helyzet, mert a készletek fogyatkozását jelentősen súlyosbítja a népességrobbanás. India lakosságának 20–25%-a 2025-re a vízstressztől szenvedhet.
9. Élővízi tudnivalók
Először is: mindig ott fürödjön, ahol erre kijelölt helyet talál! Felhevült testtel soha ne menjen a vízbe! A viharjelzés nem vicc: ilyenkor egyáltalán ne merészkedjen a hullámokba! Sose fürödjön egyedül, valaki mindig legyen önnel a vízben vagy a parton! Ne ugorjon fejest ismeretlen mélységű vízbe! Gyermekét soha ne engedje egyedül tóba-folyóba-tengerbe! Ha valaki bajba került a vízben, őrizze meg higgadtságát! Mindenképp hívja fel a parton tartózkodók figyelmét is a bajbajutottra! Próbáljon meg a partról menteni, kötéllel vagy mentőöv bedobásával, esetleg egymás kezét fogva, láncmentéssel. A vízi mentést csak akkor kísérelje meg, ha elvégezte az ehhez szükséges tanfolyamot! Ha mégis megpróbálja, nyugodtan közelítsen a fuldoklóhoz, ragadja meg a fejét vagy a ruháját, és így próbálja a partra vonszolni. Nagyon vigyázzon, hogy a pánikba esett ember ne ragadja meg és húzza le önt is, mert akkor már ketten lesznek nagy bajban!
10. Miért együnk halat?
Magyarországon nem eszünk túl sok halat, de a fogyasztás évről évre nő. Jelenleg négy kilónál tartunk – évente. Pedig a halhús rendkívül egészséges, számtalan olyan vitamint és tápanyagot tartalmaz, amit szervezetünk könnyedén fel tud venni. Fehérjetartalma átlagosan 15–20 százalék, és nagy mennyiségű B1-, B6– és B12-vitamint tartalmaz. A halhús tele van fontos ásványi anyagokkal: cinkkel, szelénnel, jóddal, vassal, foszforral. Nem is beszélve az omega–3-zsírsavról, ami valódi áldás a szív- és érrendszernek. Hogy az agynak jót tesz-e, arról még folynak a tudományos viták. Mindenesetre heti egyszer érdemes beiktatni az étrendünkbe a halat. Ma már hozzájuthatunk a tenger más gyümölcseihez is, de az édesvízi halak esetében is jó tudni, hogy van élet a rántott pontyon túl is: a fogas, a harcsa és a pisztráng is igazi ínyencfalat.
11. Memento mori – Kőkert a Rómain
Kánya Tamás ötvös 2013 őszén a parti kavicsokból és uszadékfákból köztéri varázskertet hozott létre a Római-parton. Kőszobrai egy időre a Római-part nevezetességei lettek. De miután egy kereskedelmi televízió is tudósított róla, a helyet elárasztották és elpusztították a fotózkodó-bámészkodó szenzációvadászok. Kánya Tamás emlékoldalán megtekinthető a kőkert: élt 7 hónapot. Van akinek “hangulatkert” volt, van akinek “szoborpark”, “titkos kert” – írja az alkotó. – Nekem csak kőkert. 2013 szeptemberétől 2014. március 27-ig állt.
12. Víz az űrben
Vizet a világűrben is találhatunk. A Holdon és a Marson kötött állapotban, de vízjégként is előfordul az élet szempontjából legfontosabb anyag. Ez azért is fontos lehet, hogy ha az emberiség a következő évszázadokban megveti a lábát ezeken a bolygókon, az ott kinyert víz adja meg a lehetőséget, hogy állandó telepeket hozhassunk létre. Az ottani víz nemcsak az űrbeli telepesek kiszáradása ellen tehet majd sokat, de elbontásával oxigénhez is juttatja majd az ott lakókat. A Naprendszer legtöbb vizét a Szaturnusz bolygó hatodik, apró holdján, az Enceladuson találhatjuk meg. Vakító jégpáncélja alatt a tudósok szerint óriási óceán hullámzik. A tervek szerint a távoli jövőben űrszondát juttatnak az Enceladusra, amely maga alatt olvasztja meg a jeget, és így szépen-lassan eléri a melegebb víztömeget. Ahol akár megtalálhatják a kezdetleges, primitív élet nyomait is.
13. Vízi tanösvények
Ismerje meg vizes területeinket a helyi tanösvényeken!
Szigetköz
A Holt-Duna tanösvényt a Szigetköz legjelentősebb holtága körül alakította ki a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2003-ban. Az útvonal 300 hektárnyi országos jelentőségű védett terület körül vezet, melynek 90 százaléka Lipót, kisebb része Dunaremete községhatárba esik. Teljesen körbejárva 7 kilométeres gyalogtúrát jelent.
Velencei-tó
A Dinnyésről induló, 3 km hosszú Madárdal tanösvény bejárásával az érdeklődők megismerkedhetnek a rendkívül gazdag madárvilággal, továbbá a vízi élőlények különböző képviselőivel. Az ösvény mentén elhelyezett táblák a szöveges magyarázatok mellett festmények formájában tárják elénk a nádas és a környező térség egy-egy “életképét”.
Kis-Balaton
A Kányavári-szigeten található, közel két kilométer hosszú, egész évben látogatható és másfél óra alatt végigjárható Búbos vöcsök tanösvény 15 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatására törekszik.
Tisza-tó
A Tiszavirág ártéri sétaút a tiszaörvényi Szabics-kikötőből, a belépőjegy megváltása után, egy rövid csónakázással érhető el. A sétaút egész évben látogatható. Az 1500 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét, fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerűek.
14. Olaj a vízre
Ugye nem önti az elhasznált sütőolajat a lefolyóba? Egy cseppnyi olaj ugyanis egy köbméternyi élővizet is elszennyezhet, hiszen a felszínen lebegve kizárja az oxigénfelvételt – nem is beszélve arról, hogy eltömíti a lefolyórendszert, ahol hatalmas “zsírszigeteket” képez. Jó hír, hogy egyre környezettudatosabban gazdálkodunk ezzel a háztartási hulladékkal. A falvakban a legjobb a helyzet: öt háztartásból négyben újrahasznosítják, akár az állatok etetésére is. A városokban azonban a háztartások 60 százaléka nem gyűjti szelektíven ezt a veszélyes hulladékot. A használt sütőolajat sok hulladékudvarban is befogadják, de számos benzinkúton is leadható ma már. A begyűjtött zsiradékból Komáromban gyártanak biodízelt, a prézli- és ételmaradék pedig a biogáz-gyártás elsőrendű alapanyaga.
15. Mennyibe kerül egy luxushajóút?
Sokan vágynak álomhajóval szelni az óceánok vizét. Az úszó városok teljes összkomfortban hasítják a habokat, és valóságos szórakoztató-központok: plázák, medencék, éttermek, mozik találhatóak rajtuk. A hajó a fontosabb városokban kiköt, így turistáskodni is lehet, ha éppen ehhez van kedvünk. A luxushajóutak – nem meglepő módon – elég sokba kerülnek. De ha a “luxus” szócskát elvesszük előle, akkor máris megfizethetőbbek. A legolcsóbb mediterrán hajóutak egyikén a tengerjáró az olasz Savonából indul, és Róma, majd Nápoly érintésével átkel a spanyol Barcelonába, ezek után kiköt a francia Marseille-ben, majd újra Savonában. Egy novemberi út teljes ellátással 60 000 forintba került utasonként – melegebb időben már minimum a duplája, és akkor még nem számoltuk a Budapestről Savonába vezető utat. Aki azonban befizetne egy 2015-ben induló világ körüli luxushajóútra, az közel 14 millió forintjába kerülne – egyetlen személyre.
16. Kell-e tartani cunamitól?
Mivel a szökőár a mélytengeri földrengések során keletkezik, érkezése kiszámíthatatlan. Elsősorban olyan helyek cunamiveszélyesek, amelyek közel fekszenek a földkéreg lemezeinek széléhez. Ezek egymás melletti elmozdulása okozza a rengéseket. Thaiföld, Indonézia, Srí Lanka és Japán partjait érte eddig a legtöbb pusztító áradat. Ha erre nyaralunk, akkor sem kell rettegésben tölteni a napjainkat – de figyeljük a cunamira figyelmeztető vészjelzéseket, és működjünk együtt a hatóságokkal! A szökőár legbiztosabb jele, amikor a tenger mélyen visszahúzódik a mederbe – szinte eltűnik. Ha ilyet észlelnénk, azonnal keressünk egy magasabban fekvő területet – dombot, hegyet –, és itt várjuk meg a veszély elmúltát!
17. Kiszáradhat-e a Balaton?
A Balaton térségében az éghajlatváltozás következtében megnövekedett a “vízdeficites” évek száma. Ha ezek hatása összeadódik, vagyis ha egymást követik a száraz évek – ilyen volt például a 2000–2003 közötti időszak –, akkor a vízkészlet fokozatosan csökken. 2010 például vízbő év volt, és most is nagyon magas a tó vízszintje. Ugyanakkor vannak olyan hosszú távú éghajlat-változási forgatókönyvek, amelyek szerint különösen a 21. század utolsó harmadára a Balaton lefolyástalanná válhat, ami az első lépés a kiszáradás útján.
18. A világ legmenőbb strandjai
Útnak indulna, hogy megmártózzon a világ legjobb strandjain? De vajon hol lehetnek ezek? A tripadvisor.com oldalon, az utazók beszámolói alapján sorrendbe állították azokat a fürdőhelyeket, amelyeket okvetlenül fel kell keresni az utazónak. A győztes a Baia do Sancho Brazíliában. A második helyezetthez már térképet kellett igénybe vennünk, mert nem tudtuk, merre keressük Grace Bay-t. Nos, a káprázatos fehér homokos strand a Turks- és Caicos-szigeteken található, Kuba mellett, a Karib-tengeren. A harmadik helyezett is igazi trópusi paradicsom: a Flamenco Beach, Puerto Ricóban. A további 22 legjobb strandot itt keresse.
19. Hasznos vízmegtartó technológiák a háztartásban
● Minden háznál megoldható a tetőről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és felhasználása locsolásra, vécéöblítésre.
● Felszerelhető a csapokra víztakarékos adagoló, ami a kisebb vízáteresztő képességen felül légkeveréses technológiával visszadúsítja a vízsugarat levegővel. Így a vízsugár ugyanolyan dús, mint korábban, de kevesebb az elfolyó víz mennyisége.
● Víztakarékos vécétartállyal szabályozható a vízöblítés.
● Zuhanyozzunk fürdés helyett!
● Ne folyassuk mosogatás közben a vizet feleslegesen!
● Fogmosáskor használjunk poharat!
● Használjuk a mosógép víztakarékos programját!
● Ha tehetjük, használjunk mosogatógépet!
● Ha csöpög a csap, folyik a vécé, javítsuk meg azonnal!
● A zöldségmosó vizet használjuk virág-, illetve kertlocsolásra, vécéöblítésre!
Jó technikákkal akár 50–90%-os vízfogyasztás-csökkenést is el lehet érni, és a nagyobb beruházások is egy-két éven belül megtérülnek.
20. Magyarok a tengerszint-emelkedés ellen
A tengerek szintjének emelkedése egyre nagyobb probléma azokon a területeken, ahol a szárazföldeket és az ottani embereket veszélyezteti ez a riasztó jelenség. Ki hinné, hogy éppen egy magyar dizájnercsapat jelentkezett egy egyszerű és természetbarát megoldással, amely késleltetheti a megállíthatatlan folyamatot? A májusi, magyarországi TEDx konferencián is bemutatkozott a Szövetség’ 39 csoport, amely az “Építészet és tengerszint-emelkedés” kategóriában első helyezést ért el a Jacques Rougerie alapítvány pályázatán. A pályamunka a mangroveerdőkre koncentrál: a trópusokon ezek az erdők sorakoznak a tenger és a szárazföld határán. Szövevényes gyökérrendszereik között kiédesül a víz, és a folyók hordalékát is megkötik, ezzel pedig védik a szárazföldet. A csapat ötlete egyszerű: a CALTROPe eljárással lebomló, kevert anyagú betonkapszulákat helyeznek el a tengerpartok vízzel borított részein, ezekbe pedig mangrovecsemetéket ültetnek. A vízi erdősítés után a fák megnőnek, gyökeret eresztenek – miközben a betonedények lebomlanak. Az így kialakult mangrovesáv pedig természetes gátat épít, és védi a szárazföldet az emelkedő tengerszint ellen.
21. Fogamzásgátló a csapvízben?
Gyakran felmerül, hogy a csapvíz fogyasztása egészségtelen. Hiszen ott, ahol a folyók vizét szűrik át kavicságyon, majd tisztítják meg, a víz gyógyszermaradványokat tartalmazhat. Méghozzá olyan vegyi anyagokat, amelyek szennyvízzel jutottak a folyóba. A szennyvíztisztítás során valóban nem lehet tökéletes munkát végezni, így a szervezetből a vizelet útján távozó molekulák – legyenek azok a kiürülő fájdalomcsillapítók, le nem bomlott fogamzásgátlók, a kávé koffeinje, esetleg kábítószer-maradványok (például kokain) – visszajutnak a folyókba, onnét pedig bekerülnek az ivóvízhálózatba. Nos, ez valóban megtörténik, pánikra azonban semmi ok. Egy átlagos presszókávé 175 milligrammnyi koffeint tartalmaz, így ahhoz, hogy ezt az élővízből a szervezetünkbe juttassuk, jó nagyot kellene húzni belőle: körülbelül három köbméternyit. A gyógyszermaradványok még ennél is kisebb hígításban jelennek meg a vizekben, ezért teljesen biztonságosan tölthetünk egy pohárral magunknak a konyhai csapból.
22. Víz-lelő
Ha az ember sokféle ásványvizet kóstol, előbb-utóbb markáns különbséget fog érezni az ízük között. Ha pedig igazi ínyenc, akkor lassan eljön az a pont, amikor éppen úgy, mint a borok esetében, különböző ételekhez a megfelelő vizet fogja választani. Ebben pedig ki más lehetne az ember segítségére, mint a víz-sommelier? Ő az a szakember, aki az éttermekben a különféle borokhoz és ételekhez tökéletes vizeket ajánl. Hazánkban még nem találunk ilyet, mi több, Európában is nagyon kevesen foglalkoznak ilyesmivel. A legismertebb víz-sommelier a berlini Arno Steguweit, aki természetesen borral kezdte, de rájött, hogy a vízben is ott van a hatalmas ízpotenciál. Először természetesen kinevették, amikor elkezdett arról beszélni, hogy az ásványvíz szénsavassága és magas ásványianyag-tartalma miként befolyásolja az ízérzékelésünket, de ma már egyre többen vannak, akik szerint fontos néhány alapszabály. Például, hogy az ásványvizet szép, tiszta pohárban, 9-11 fokos hőmérsékleten fogyasszuk, valamint fehérborhoz szénsavas, vöröshöz pedig szénsavmentes vizet igyunk.
23. Fövenyes Balaton
Mielőtt a Balatont körbebetonozták volna, a déli partja fövenyes volt: az uralkodó széljárás miatt a víz turzásokat épített, és szép, szabálytalan, természetes “strandokat” alakított ki mindenfelé. Alacsony vízállásnál a déli part az elmúlt években is megmutatta eredeti szépségét, és kisgyerekes családok homokoztak a bokáig-térdig érő vízben. Balatonlelle volt az első település, amelynek a vezetői rájöttek: a nyaralók szívesebben mártóznak meg efféle partszakaszokon, és a strandot végül átalakították fövenyes, kellemes partszakasszá. A fejlesztés bombasiker lett, így most több település is megpróbálkozhat a Balaton “lidósításával”. Idén nyáron Fonyód tesz így, de több település is engedélyt kapott az átalakításra. Fűzfő és Balatonszepezd már építkezhet, Balatonudvari és Vonyarcvashegy pedig még várakozik az elbírálásra. Nemcsak a nyaralók járnak jól a fövenyesítéssel: az eredeti állapot helyreállítása a víz öntisztulásában is segít.
 Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:
Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted! |
