A fonyódligeti eset után egy hónappal újabb, gólyatáborban történt nemi erőszak miatt indult vizsgálat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem. Azonnali vizsgálatot rendelt el és várhatóan büntetőfeljelentést fog tenni az ELTE állam- és jogtudományi karának vezetése az intézmény 2013-as gólyatáborában történtek miatt – közölte Király Miklós dékán az MTI-vel az Index szerdai cikkére reagálva.
A portál egy fővárosi jogi kar gólyatáborában elkövetett és eddig jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról számolt be. A lapnak a Mira álnevet használó áldozat mesélte el, mi történt vele. Azt mondta, a gólyatábor első estéjén sokat ivott, de nem többet, mint a társai. Egy felsőbb éves csoportvezetővel beszélgetett, amikor hirtelen rosszullét tört rá. A fiú felkísérte a szobájába. Ezután gyakorlatilag filmszakadása lett a lánynak. Amikor magához tért, a szobájában feküdt az ágyon, s egy fiú ült a mellén és maszturbált. Amikor a lány szabadulni próbált, lefogta a kezét, a fejét visszanyomta a párnára. Valaki közben be is nyitott, de nem segített neki. Végül utolsó erejével sikerült kiszabadulnia a fiú szorításából, és kimenekült a szobából. Szexre így nem került sor, az viszont tény, hogy az erőszak megtörtént.
Másnap a lány mindent elmondott a csoportvezetőjének, aki megígérte, hogy szól a HÖK-ösöknek, és ki fogják vizsgálni az ügyet. A biztonsági felvételeket végignézve sikerült is beazonosítani az erőszaktevőt, akit még aznap szembesítettek a lánnyal. A fiú azt mondta Mirának, “ő csak nyomult”, és igyekezett elbagatellizálni a történteket. Ezen a ponton a lány sírva fakadt, és kiment a szembesítésről. A HÖK-ösök utánamentek, elmondták, hogy a fiú mindent beismert. Tettéért akár kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztést is kaphatna az új Btk. értelmében. Eljárás ilyen esetekben azonban csak akkor indulhat, ha az áldozat feljelentést tesz.
Mirának ez nem állt szándékában, mert pontosan tudta, milyen tortúrának tenné ki magát. Tisztában volt vele, hogy a hasonló helyzetbe kerülő nőknek sokszor nem hisznek, és ő inkább nem kért a megaláztatásokból. Érezte viszont, hogy a HÖK-ösök is azt akarták elérni, ne csináljon botrányt. Végül csak annyit kért, küldjék haza a fiút a táborból. Ez meg is történt. Az ügyről azonban gyorsan terjedni kezdett a pletyka, ami Mirához már obszcén poén formájában jutott vissza.
Végül a HÖK-ösök összehívtak egy válságtanácskozást a csoportvezetőkkel, ahol kiadták a parancsot: bárki kérdezi, nem történt semmi, csak pletykálnak az emberek. A lánynak pedig azzal érveltek, hogy az ő érdekében kell hallgatnia mindenkinek.
Nem akart áldozatként viselkedni
Mira végül úgy döntött, a táborban marad, és végigbulizza a hátralévő időt. Attól kezdve azért ivott, hogy ne érezze rosszul magát. Nem tört össze, nem úgy viselkedett, ahogyan az áldozatoktól azt elvárják. Biztos volt benne, hogy csak akkor tudja elkerülni az összeomlást, ha erős marad. Érezte azonban, hogy társai közül sokan nem hisznek neki. De azt sem tudta nem észrevenni, hogy a biztonsági őröket nagyon felháborította az eset, és a továbbiakban sokkal jobban vigyáztak rá. Részükről több együttérzést tapasztalt, mint társai, a jövendőbeli ügyvédek, bírák részéről.
A tavalyi gólyatábor szervezői közül többen máig is a HÖK-vezetés tagjai. A lány azt mondta, nem gondolja, hogy a nemi erőszakért ők lennének a felelősök, a vizsgálat elszabotálása miatt viszont az alkalmasságuk megkérdőjeleződött. Mira végül egy fél év után otthagyta az egyetemet, az erőszakoló azonban máig oda jár, és aktív tagja a közösségnek – derül ki az Index cikkéből.
Vizsgálat indult a cikk nyomán
Az intézmény kari vezetése a cikk nyomán, a hallgatók megkérdezése után, megállapította, hogy az eset valószínűsíthetően az intézmény 2013-as gólyatáborában történt. Az egyetem dékánja közleményében hangsúlyozta: a jogi kar vezetése a lehetséges büntetőjogi következményeken túl szigorúan el fog járni azokkal szemben is, akik az eset eltussolásában szerepet játszottak. Egyúttal együttérzését fejezik ki az áldozatnak, és megígérte: mindent el fognak követni, hogy az eljárás során megkíméljék a további szenvedéstől.
Az ELTE rektora szeptember közepén kari szinten már fegyelmi eljárásokat indított az intézmény fonyódligeti és jogász-gólyatáboraiban idén történtek miatt; több esetben a legsúlyosabb büntetés, azaz a hallgatói jogviszony megszűnése sem kizárt. Ezek az eljárások még zajlanak.
Fábri György, az ELTE kommunikációs igazgatója a rektori intézkedésekről akkor azt mondta: a jövőben csak úgy rendezhető gólyatábor, ha annak programját a legrészletesebb leírás mellett engedélyezi a rektori vezetés. A közreműködő felsőéveseknek a legszigorúbb szakmai és morális elvárásoknak kell megfelelniük, részvételüket személy szerint az adott kar vezetőinek kell jóváhagyniuk.