Sok a fehér folt
Egy elég furcsa, sok kérdést felvető ügyről számolt be az Index: Fruzsina húszéves magyar lány, aki nagyjából egy nyolcéves gyerek szellemi szintjén áll. Fogyatékos és árva. Az édesanyja öngyilkos lett, amikor a kislány 11 éves volt, az apja hat évvel később, tüdőrákban halt meg. Mindez még Magyarországon történt.
A lány ezután apja testvéréhez került, ő lett a gyámja, a nő azonban – aki gyerekeivel együtt bántotta is a lányt – nem akart tovább gondoskodni róla, így mióta Fruzsina betöltötte a tizennyolcadik életévét, nincs hivatalos gyámja vagy gondnoka Magyarországon. 2012 nyarán került anyai nagynénjéhez, Ágneshez, Svédországba.
A konkrétumokról viszont nagyon keveset tudni. Arról, hogy a nő mióta él Svédországban, a lány hogyan került ki hozzá, és hogyan lehetséges az, hogy nincs gyámja, miközben egyértelműen gyámság alá tartozik, semmiféle információ nincsen. Megkerestük a svédországi nagynénit levélben, hogy ezekre választ kapjunk, de egyelőre nem reagált megkeresésünkre.
Különös méltányosság?
Értelemszerűen, amíg kint vannak, a lányra és nagynénjére a svéd szabályok vonatkoznak. Úgy tudjuk, Fruzsina nagynénje korábban azért vette fel a kapcsolatot az egyik itthoni gyermekjogi szervezettel, mert szexuális bántalmazás gyanúja merült fel az itthoni családnál. A nő ezért akarta, hogy nála legyen Svédországban Fruzsina. Állítólag viszont az sem volt egyszerű, hogy az akkor még kiskorú kislány kimehessen hozzá. Európai uniós tagállamokban más uniós államok polgárai amúgy elvileg különösebb magyarázat nélkül tartózkodhatnak, ha dolgoznak, vagy ha tanulnak.
A Magyar Helsinki Bizottság jogásza, Iván Júlia azt mondja, most éppen ez adja a nehézséget: a lány ugyanis fogyatékossága miatt nem tud dolgozni. A kinttartózkodásnak egy másik kritériuma lehet az is, ha az illető a szűk családjánál van kint, tehát ha a férje, felesége, vagy gyermeke él az adott országban. A húszéves lánynál ez nem tud teljesülni, de a jogász szerint még ez sem gond feltétlenül: ha Ágnes és Fruzsina már korábban is együtt éltek, a lányt simán magához vehetné a nagynéni. Abból, amit az Index is közölt, és amit mi is megtudtunk, viszont az derül ki: a nagynéni valószínűleg csak a magyarországi hercehurca után vette magához a kislányt.
A svéd szabályok szerint egy a 18. évét betöltött személy akkor kérheti, hogy maradhasson, annak ellenére, hogy nem dolgozik, nem is tanul, és nem is a szülei miatt tartózkodik kint, ha annak extrém okai vannak. Egy biztos: a mostani elég extrém esetnek tűnik. “Különös méltányosságot igénylő kategóriába tartozik. A lány most pénzt gyűjt, ami arra utal, hogy megpróbál magáról gondoskodni.”
Kinek a hibája?
A svéd törvények nem azt nézik, van-e rendszeres bevétele, hanem hogy van-e elegendő anyagi fedezet a kinttartózkodásához, ilyen szempontból jó ötlet, ha a bankszámláján van pénz. Ez az öngondoskodás jele lehet – mondja Iván Júlia. A jogász szerint az értelmi fogyatékos lányra, akinek nincs gyámja, Magyarországon könnyen zárt osztály vagy pszichiátriára várhat, ami nyilvánvalóan sokkal rosszabb lenne neki, mint a mostani állapot, amikor a nagynénjével lakik együtt, Svédországban.
Az egyik legnagyobb kérdés, hogy miként lehet gyám nélkül: ez vajon a svéd vagy a magyar rendszer hibája? Az biztos, hogy a magyarországi helyzetét nem rendezték, mielőtt kiment Svédországba, de az is furcsa, hogy mindez csak most, három év után derül ki, amikor 90 nappal a kiérkezés után már kérni kellene a tartózkodási engedélyt. A Helsinki Bizottság jogásza szerint a svédek nem túlságosan szőrös szívűek, ő nem tudja elképzelni, hogy ha valamilyen méltányossági kérelmet beadnak, amiben hangsúlyozzák a lány helyzetét, akkor mégis kitoloncolják őt.
Ha a családnak valóban van ügyvédje, ahogyan azt írták, akkor valószínűleg ő is a különös méltányosságot fogja hangoztatni. Amint sikerül kapcsolatba lépnünk a Svédországban élő nagynénivel, cikkünket frissítjük.
