“A gazdasági menekült fogalma nem létezik!” – interjú az Amnesty International igazgatójával

Mintha kicsit sok lenne a feszültség a magyar társadalomban a menekültekkel szemben. Lehet ennek az az egyik oka, hogy számos tévhit kering?

Jeney Orsolya: Az egyik oka bizonyára ez. Itthon ugyanis jelenleg fogalmi zavar van. A gazdasági menekült nem létező jogi kategória. Menekültekről akkor beszélünk, ha valaki faji, vallási, nemzeti hovatartozása, politikai nézete vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása miatt megalapozottan tart az üldöztetéstől. Mindenkinek alapvető emberi joga menedéket kérni. Természetesen meg kell vizsgálni, hogy megalapozott-e a félelme.

Mondasz néhány mai példát?

Keresztény vagy, Libíában élsz, ahol az Iszlám Állam több keresztényt is lefejezett az utóbbi időben. Nem jogos, hogy félted az életed? Szíriában egy asszonynak a szeme láttára megölték a családtagjait, őt magát megerőszakolták, magától értetődő, hogy nem akar tovább ott élni. Sajnos még hosszasan sorolhatnám a borzalmas példákat.

Jeney Orsolya (Forrás: Amnesty International Magyarország)

Eldöntheti Magyarország, hogy befogadja-e a menekülteket?

Nem, nem döntheti el. A menekültek befogadása az 1951-es genfi egyezmény alapján kötelességünk. Ez egyébként csakis így helyes. Egy menekült ugyanis sosem önszántából lesz menekült. Nincs kiszolgáltatottabb helyzet, mint egy menekülté.

Mi a helyes terminológia a külföldön dolgozó magyarokra? Őket helyes gazdasági bevándorlóknak hívni?

Az Európai Unió határain belül a személyek szabad mozgása alapvető jog. A külföldön dolgozó magyarok EU-s állampolgárok, akik úgy döntöttek, hogy – például a jobb gazdasági lehetőségek miatt – egy másik EU-s országban vállalnak munkát. Bevándorlónak a szó klasszikus értelmében az számít, aki egy nem EU-s tagállamból költözik egy EU-s országba. A klasszikus bevándorló élete tehát nincs veszélyben, ettől függetlenül persze előfordulhat, hogy nap mint nap súlyosan sérülnek az emberi jogai. Afrika számos, konfliktusokkal sújtott országában például a nők állandóan szexuális erőszak áldozatai, a férfiakat bagatell dolgok miatt megkínozhatják, bebörtönözhetik például Líbiában vagy Szaud-Arábiában.

Magyarország nem éppen a menekültek célországa.

Ez így van, az utóbbi évek statisztikái is alátámasztják, hogy Magyarország elsősorban tranzitország. Összességében egyébként Európa is kevés menekültet fogad be. Egyetlen számot mondok: Szíriából a polgárháború miatt négymillió ember menekült el. Ebből egymillió embert fogadott be a szomszédos, 4,5 milliós Libanon, harmincezer embert Németország, a többi európai állam utóbbi töredékének adott menedékjogot.

Forrás: Amnesty International Magyarország

Rendszeresek a tragédiák a Földközi-tengeren. Olaszország is aláírta a genfi egyezményt. Ezek szerint felelőssé tehetők a menekültek haláláért?

Minden aláíró ország vállalta, hogy nemzetközi védelmet biztosít a menedékkérők számára. Ezen felül azonban a tengerjogi alapelv is kimondja, hogy segíteni kell annak, aki a tengerben bajba kerül. Olaszország a 2013-as lampedusai hajószerencsétlenség után önkéntes kutatási mentési programot indított, ennek során közel 170 ezer életet mentett meg. Az akkori statisztikák szerint 50-ből egy ember halt meg a tengeren. Azonban hiába kérte Olaszország folyamatosan az EU segítségét, nem kaptak pénzt, így a kezdeményezésük véget ért.

Nem indított az EU saját mentőakciót?

Indított, de a statisztika sokkal rosszabb lett. Ma már nem minden 50. hanem minden 23. ember az életét veszti a tengeren. Sajnos két titanicnyi embernek kellett idén a Földközi-tengerbe vesznie, mire az EU hajlandó volt végre megfelelő erőforrásokat mozgósítani. Ezt egyébként óriási sikernek könyveljük el, az Amnesty International ugyanis közel másfél évet küzdött egy kompetens kutatási és mentőprogramért. Fontos tudni, hogy a menekülteket semmi nem fogja megállítani. Akkora bajban vannak, hogy elindulnak akkor is, ha tisztában vannak vele, hogy útközben meghalhatnak. Elindulnak akkor is, ha a családtagoknak bizonytalan ideig el kell szakadniuk egymástól. Az Európai Unió államainak kötelességük segíteni, még egyszer hangsúlyozom, ebben nincs mérlegelési lehetőségünk. Az egyetlen kérdés az, hogy tovább nehezítjük-e a menekülők útját vagy nem.