Állítólag a világnak vannak olyan részei, ahol időnként szokatlan, átlátszó dolgok esnek le az égből. Nem túl nagyok, zöldborsó méretűek, néha picit nagyobbak. Elég érdekesek, mert abban a pillanatban, hogy leérkeznek a földre, elvesztik az alakjukat és szétfolynak. Ezt az egzotikus, égi jelenséget úgy hívják: eső.
Jó, rendben, ma nem hétköznapi eső lesz, hanem az előrejelzések szerint iszonyatos vihar – Európa egyes részein grépfrút nagyságú jégről és orkánerejű szélről is beszámoltak, ez azonban cikkünk szempontjából maximum addig érdekes, hogy tudjuk: jön a vihar. Persze ilyenkor már napokkal korábban ömlenek a médiából szokásos intelmek: ne állj a puszta közepén álló egyetlen fa alá, ne parkolj olyan helyre, ahol egy leszakadó faág, vezeték vagy hasonló objektum tehet kárt az autódban, esetleg benned, illetve – bár ez csak ritkábban fordul elő – ne a hipermarket parkolójában hadonássz az ég felé egy fémből készült gerellyel.
Nem tudom, hogy más országokban mi a trend, de az biztos, mi, magyarok, már csak ilyen “ami a szívünkön, az a szánkon”-típusú népek vagyunk. Gyermeki örömmel fotózzuk tele az internetet esővel, hóval, napfelkeltével és -lementével, mindezt pedig szeretjük úgy tálalni, mintha legalábbis a Halley-üstökös venne részt a Red Bull Air Race-en, vagy a Loch Ness-i szörny helyettesítené az átkelőhajót a szántódi révnél.
Indul a buli!
Ma sem lesz ez másképp, sőt a tőlünk nyugatabbra élő magyaroknál (lásd még: bevándorlók) már beindult a pavlovi reflex, és akinek sok külföldön élő ismerőse van, annak a Facebook-falán már sorjáznak az égszakadással kapcsolatos posztok. Lássuk, mire számíthat az, aki ma belép a közösségi oldalra.
A prepperek
Ők a gondos, előrelátó népek, akik mindig időben befizetik a csekket, beosztással élnek, és nem jönnek zavarba a vasárnap zárva tartó boltoktól sem, hiszen nyilván már pénteken beszereztek mindent, ami a hétvégi pihenéshez szükséges. A prepperek egy ilyen napon egy órával korábban kelnek, és a már korán reggel is izzasztó napsütéssel nem törődve hajtogatják élére a teraszon álló nyugágyakat, csukják össze a napernyőket, csatlakoztatják a feszültségingadozások ellen védő hosszabbítókat, hogy aztán a biztonság kedvéért még a biztosítéktábla főkapcsolóját is lenyomják távozóban, nehogy egy kóbor villám megsüsse a Provident-hitelre vásárolt laptévét. Mindezzel semmi baj nincsen, ők csinálják jól, ám ha mindez némi szelfibotos exhibicionizmussal párosul, akkor már délelőtt megjelennek a Facebookon az üres erkélyt ábrázoló fotók, esetleg a képek az akciósan vásárolt padlóventillátor mellé felsorakoztatott dísznövény-hadosztályról, kiegészítve valami olyan szöveggel, amit a legkeményebben pocaklakózó modoros kismama-különítmény is megirigyelne.
Jellemző kísérőszöveg:
FelkészülTÜNK, a kis szépségek is bebújtak a házba, jöhet a vihar!
Velem nem babrál ki holmi jégverés!
Én már mindent biztonságba helyeztem, vigyázzatok Ti is magatokra!
A trendszetterek
Ők azok, akik éppen az iroda előtt cigiznek a dögletes melegben, amikor megérkezik az első fuvallat vagy az első pár csepp eső (téli verzióban: az első hó). Westernhősök módjára kapják elő a telefont, hogy a szomszéd gíroszos lakókocsiján lobogó zászlót lefotózva tudassák a világgal: IT’S ON! A poszt alatt aggódó ismerősök kommentjei jelennek meg pillanatokon belül, arról érdeklődve, hogy ez hol történik épp. Nem mintha ezen a ponton ne lenne tök mindegy, hiszen pár percen belül úgyis mindenkihez eljut az “égi áldás”. Viszont mivel jókor voltak jó helyen, általában az ő posztjaik alatt alakul ki az eszmecsere a viharról.
Jellemző kísérőszöveg:
Hozzánk már megjött! Nálatok?
Így kezdődik…
Meneküljön, akinek kedves az élete!
A mainstream
Ők lelkiismeretesen dolgoznak napközben, nincs feltétlenül idejük a Facebookon lógni (dehogy nincs, de ezt majd egy másik cikkben), viszont amikor az első villámot kísérő velőtrázó mennydörgéstől összerezzennek, elkerekedett szemekkel konstatálják, hogy “jé, esik!”. Persze rögtön meg is kell ezt osztaniuk a külvilággal, amit általában ferdén fotózott utcaképpel tesznek, különös ismertetőjele az ablakra csapódó vízcseppekre való művészi fókuszálás, amitől persze minden egyéb homályos lesz a háttérben, de ez mindegy is, hiszen az információ a lényeg, ami, mint tudjuk, szabad akar lenni. Mivel ők vannak a legtöbben, az első dörgést követő félórára nyugodtan el lehet felejteni a facebookozást, hiszen minden második-harmadik ember hasonló posztokat fog tolni, noha már a felettük lévő 3–17 ismerősük is megosztotta, hogy esik.
Jellemző kísérőszöveg:
Itt is esik!
Rákospalotát is elérte a vihar.
Kőbányán is szakad.
A világvégevárók
Míg a mainstream egy sima nyári esőre is képes rácsodálkozni, ezek az arcok azok, akik máskor durva balesetekről, felrobbanó épületekről és egyéb borzalmakról osztanak meg tartalmakat. Ők kivárják, hogy igazán kemény legyen a vihar, és apokalipszist váró prófétaként nyilatkoztatják ki, hogy bizony itt a végítélet, lehet a kasszához fáradni, illetve feledni a múltat, hiszen úgyis megdöglünk mind. Ők már nem biztos, hogy megelégszenek a képes tartalmakkal, hiszen egy remegő kezű (és természetesen álló helyzetben rögzített) videó sokkal drámaibban tudja bemutatni, hogy a viharos szél tépi a fákat, az eső pedig hangosan veri az ablaktáblát.
Jellemző kísérőszöveg:
Itt az Armageddon!!!
Nyitva hagytam otthon az ablakot, úszni fog a nappali, mire hazaérek!! 🙁
Remek, megint kerülgethetem a leszakadt ágakat hazafelé!
Az állatbarátok
Ők kevésbé a viharra koncentrálnak, inkább az amúgy is agyonfotózott kedvenceik életébe nyújtanak újabb betekintést, ahogy a kanapé alatt, szekrény mögött, “anya-apa” ölében cidriznek a jószágok. Persze szegény állatkák nyilván paráznak a villámlástól-dörgéstől, ezt azonban jellemzően minden olyan ember tudja, aki az elmúlt évtizedeket nem egy légoltalmi pincében töltötte. Arról nem beszélve, hogy ez a felhasználótípus amúgy is szinte percre pontosan tájékoztatja az ismerőseit a kis állatok mindennapjairól, minősített esetben a preppereknél említett túlbuzgó szülő stílusában.
Jellemző kísérőszöveg:
Nagyon félünk, fülünk-farkunk behúzva! 🙁
Cézárka picit a nagyi perzsaszőnyegére pisilt ijedtében.
Csillámfodor hercegnő nem szereti a vihart. Csúnyarossz, fujj, menj innen!
A bizonyítók
Ők nem szeretik a légből kapott híreket és igyekeznek a környezetüket is tudományosan alátámasztott tényekkel informálni. Mentségükre legyen mondva, hogy ők általában tényleg csak az extrém időjárási körülményeket (babafej méretű jégdarabok, útra dőlt fák, betört ablakok) örökítik meg, viszont ekkora információs zajból ők is csak nehezen tudnak kilógni. Az önjárók még be is küldik az elkészült képet-videót valamelyik portálnak, reménykedve a tizenöt (másod)perc hírnévben.
Jellemző kísérőszöveg:
Elverte a kertet a jég, ilyen öklömnyi darabok hevernek mindenhol 🙁
Rádőlt a fa a ház előtti parkolóra, hát, nem lennék most a tulajok helyében!
Sípcsontig áll a víz az aluljáróban, mindjárt lehozok egy gumicsónakot!
A lassúak
Ők általában nem túl gyakorlott közösségimédia-felhasználók, akiknek a mintafelismerő képessége is egy preparált tatuéval vetekszik – lásd még: Nyilvánvaló Kapitány –, amikor órákkal a többiek után töltik fel a még délután rögzített fotókat. Bár a Facebookra belépve őket is hasonló posztok sokasága fogadja, de úgy érzik, mindenképpen hozzá kell tenniük a magukét a nap legnépszerűbb témájához. Kiemelendő az a típusú lassú felhasználó, aki bár a vihar már órákkal korábban elvonult, ennek ellenére jelen időben írja meg a poszt szövegét, illetve a teljesen érdektelen – tehát se forgószelet, se cunamit nem ábrázoló – képpel illusztrálja, amit egyébként már mindenki tud. Feltöltés után pedig belájkolja a saját posztját, biztos, ami biztos.
Jellemző kísérőszöveg:
Durván esik” – (a délutáni vihart követően, este 10-kor feltöltött kép alá írva).
Hát, ma volt egy »kis« zuhé.
Nálatok is esett ma?
A passzív-agresszívak
Ők elhatárolódnak, nem állnak be a sorba, mindannyian egyéniségek, akiknek véleményük van, és egyébként sem a csordaszellemtől elvakult birkák, akik azzal égetnék magukat, hogy teljesen nyilvánvaló dolgokat posztoljanak. Az ő megjelenésük a mainstream csoport beindulását követő 7–12. percre tehető, amikor fotók nélkül elkezdenek trollkodni, esetleg az éppen aktuális mémeket aktualizálják a vihar tematikájára. Persze az egyiküknek sem tűnik fel, hogy ezzel pont ugyanazt csinálják, mint a többiek, persze sokkal coolabb módon, hiszen mindezt szarkazmustól és iróniától csöpögő félmondatokba bújtatják.
Jellemző kísérőszöveg:
Nem tudjátok, várható ma csapadék?
Magam is nagy rajongója vagyok a szupercellás viharoknak, amíg otthon a négy fal között csinálják!
Bocsi, de aki még egy esős fotót kirak, azt letiltom, tudjuk, nálatok is vihar van, so what, DEAL WITH IT!!
További cikkek az időjárásról az NLCafén:
- Azt hiszed, meleged van? Mit szóljanak ők?
- Add már, uram, az esőt! – 15 dal, amivel könyörgünk egy kis enyhülésért
- Jön a hidegfront, vége a hőségnek
