A híd első elemeit 1993 decemberében emelték be úszódaruval, a teljes szerkezet 1995. május 18-án készült el. Az építményt 615 gyártási egységből rakták össze, az összeszerelést Pestről kezdték Buda felé. A parti nyílások darabjait behúzták, a többit pedig beemelték a helyére.
A Rákóczi-híd közel ötszáz méter hosszú
A 494,8 méter hosszú hídon kétszer két közúti sáv, kétszer egy villamossín, északon másfél méter széles járda és közel kétméteres kerékpárút, délen 58 centiméteres kezelőjárda készült. A Rákóczi-híd teljes szélessége a korlátokkal együtt 30 méter 56 centiméter lett. A pilléreit gránittal burkolták, a felső trapézfejet homorú könnyítés teszi esztétikusabbá. A híd öt, pirosra festett pilonja 35,5 méter magas.
A világítást egyedülálló módon oldották meg, a 16 méter magasan lévő 3-3 fém halogénlámpa a pilonok tetején lévő műanyag tükröket világította meg, ahonnan káprázatmentesen verődött vissza a fény az útfelületre. A világítást 2014-ben felújították, mert a tükrök időközben elhasználódtak, helyükre 60 ledfényes lámpatestet szereltek.
Budapest második legnagyobb hídja
A Ferencvárost és Lágymányost összekötő Rákóczi-híd Budapest hetedik közúti és egyben második legnagyobb hídja.
A híd elnevezésével kapcsolatban nehezen jutottak dűlőre az önkormányzati képviselők, végül 1995. szeptember végén Lágymányosi híd lett az építmény neve. A ma is használatos Rákóczi-híd elnevezésről 2011. augusztus 2-án döntöttek – tudta meg az Inforádió.