“Két gyerekem van, egy fiú és egy lány, de nagyon szívesen szültem volna még egy harmadikat is – meséli egy anyuka. – Sajnos gyorsan beláttam, hogy nem tudunk három gyereket felnevelni, mert így is túl sokat dolgozunk mindketten, hogy kifizessük a számláinkat. És a gyerekek egyre többe kerülnek, ahogy nőnek. Nekem szerencsém volt, egy éven keresztül négy órában dolgoztam, nem kamu félállásban, hanem valóban csak négy órát kellett a munkahelyemen tölteni, akkor minden könnyebben ment, mert volt időm a gyerekekkel is foglalkozni délutánonként. Ebben az időszakban komolyan kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy szülök még egy kisbabát. Sajnos, az a munkahely megszűnt, és mire észbe kaptam, már negyven is elmúltam, így aztán nem leszek háromgyerekes anyuka.”
“Az egyetemista lányok legalább három gyereket szeretnének, csak nincs idejük megvalósítani a terveiket.
Kitolódott az első gyermek születésének az ideje, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar nők nem akarnak gyereket” – mondta Szabó János, kaposvári szociológus. Sok oka van ennek: a nők karrierépítését, a párkapcsolatok változását és az anyagi nehézségeket kell első helyeken említeni. Somogy megye a születéseket tekintve az utolsó helyen áll a megyék rangsorában, vélhetően a rossz gazdasági mutatók miatt. Az ezzel a témával foglalkozó tanulmányok az otthonteremtés nehézségeit, az egészségügyi okokat és az állami szerepvállalás kiszámíthatatlanságát is említik.
A KSH statisztikája szerint a 30 éves nők fele, a 35 évesek 23 százaléka gyermektelen és a 40-es nők 11 százaléka sem szült még.
Régebben a lányok befejezték a tanulmányaikat, férjhez mentek, gyereket szültek. Ma inkább elkezdenek dolgozni, és sokszor hosszú évek is eltelnek, amíg tartós párkapcsolatra lelnek. A házasság helyett sokszor élettársi kapcsolatban élnek, ez egy kicsit bizonytalanabb elköteleződést kíván, mint egy házasság. A munkáltatók sem könnyítik meg a nők helyzetét a gyermekvállalás területén,
nem repesnek az örömtől, ha valaki azzal kopogtat be, hogy pályakezdő vagyok, és legalább három gyereket szülök majd a közeljövőben.
Ezért aztán a nők elkezdenek dolgozni, és csak tíz évvel később vállalnak gyereket, jóval harminc felett, viszont akkor már nem biztos, hogy belefér az eltervezett három baba a büdzsébe, vagy az életkora miatt nem szüli már meg a harmadik kicsit az anyuka negyven felett. Sokszor egy vagy két gyerek után elválnak a házaspárok, ez szintén nem növeli a későbbiekben a gyermekvállalási kedvet: egy fizetésből nehezen lehet megélni a gyerekekkel, illetve a magánéleti és lelki válság miatt is jobban megfontolja az ember, hogy vállaljon-e még gyereket később, akár egy új, harmonikus kapcsolatban.
A magyar társadalom reprodukciójához 2,6 születésre lenne szükség, ehelyett manapság 1,6–1,8-nál tartunk – jegyezte meg a szociológus. A legszegényebbeknél és a leggazdagabbaknál születik több gyerek, egyszerűen azért, mert a legszegényebbeknél sosem számított igazán a pénzhiány, hiszen általában a mélyszegénységben élők generációkon keresztül pénztelenségben élnek, míg a leggazdagabbak megtehetik, hogy az anyuka ne dolgozzon, és nem okoz problémát a gyerekek felnevelése anyagilag sem.
Nem mellesleg a hazai családpolitikai törvények a tehetősebbeknek kedveznek. Kormányoktól függetlenül a családpolitika a középréteget támogatja a legkevésbé, pedig ez a réteg a legnagyobb. A családi adókedvezmény a minimálbér esetében alig 20-30 ezer forint évente, pedig nagyon sokan élnek ennyiből, tehát pont nekik jönne jól a támogatás. Egy gazdasági vezető éves családi adókedvezménye akár 4 millió forint is lehet, pedig pont a magas keresettel rendelkezők nem szorulnának rá erre a támogatási formára. A családi pótlék sem ösztönző – folytatta a szociológus –, pedig pont ez az a támogatás, ami mindenkihez eljut, közmunkáshoz, munkanélkülihez egyaránt. A családi pótlékot évek óta nem emelték, és nem is olyan messze tőlünk, Németországban és Ausztriában a családi pótlék két gyerek esetében már egy fél fizetés összegét kiteszi. Ha ezt megemelnék, jelentősen nőhetne a gyermekvállalási kedv is, és jó lenne elegendő félállást teremteni, legalább a gyerekes anyukáknak.
Kevés a félállás, a hatórás munka a nőknek
Sokat beszélnek róla, még sincs belőle elég – ez a félállás. Pedig egy anyának sokkal nehezebb gyerekek mellett helytállnia két munkahelyen: otthon és a “valódi” munkahelyén. A gyerekeket pedig nem elég megszülni, de fel is kell nevelni, ha az apuka éjjel-nappal dolgozik, akkor jó lenne, ha legalább az anyuka otthon lenne délutánonként, elvinné a gyereket a különórákra, főzne, mosna, kikérdezné a csemetéket, vagy játszana, beszélgetne velük. Erre nagyon kevés ideje van egy átlagos anyának, mert hat óra körül ér haza, örül, ha sebtében elvégzi az otthoni sürgős teendőket. Aztán már este is van, jöhet a következő napi robot… Az iskolai szünetekről pedig ne is beszéljünk!
További cikkek hasonló témában az NLCafén:
- Lehet-e pénzzel ösztönözni a gyerekvállalást?
- Több részmunkaidős állás: több gyerek
- Újabb drasztikus változás a családi pótlékban
