Földünk 62 leggazdagabb embere mára akkora vagyonnal rendelkezik, mint a világ lakosságának szegényebbik fele, több mint 3,6 milliárd ember együttesen. Miközben a szupergazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek – állapította meg hétfőn az Oxfam nemzetközi segélyszervezet.
A jóléti szakadék gyorsabban mélyül
A jelentés szerint a globális lakosság leggazdagabb 1 százalékának több a vagyona, mint a fennmaradó 99 százaléknak összesen. Mindez azt jelenti, a jóléti szakadék gyorsabban mélyül, mint azt korábban feltételezték, és az 1 százalék egy évvel hamarabb utasította maga mögé a 99 százalékot.
Az Oxfam kutatása szerint a leggazdagabb 62 ember vagyona 2010 óta 44 százalékkal gyarapodott, míg a világ szegényebbik felének jövedelme 41 százalékkal csökkent. A szupergazdagok listáját 53 férfi és 9 nő foglalja el, közel felük az Egyesült Államokból való, 17 európai, a többiek pedig Kínában, Brazíliában, Mexikóban, Japánban és Szaúd-Arábiában élnek.
Adóparadicsomokban csücsül a gazdagok pénze
A kiváltságosok vagyonából mintegy 7,6 billió dollár offshore adóparadicsomokban csücsül, holott ha megfizetnék az adót a vagyonuk által generált jövedelem után, évente 190 milliárd dollárral több állna a világ kormányainak rendelkezésére – idézi az Oxfam Gabriel Zucman, kaliforniai egyetem adjunktusának becslését.
![A 62 leggazdagabb embernek annyi pénzt birtokol, mint a világ szegényei összesen A 62 leggazdagabb embernek annyi pénzt birtokol, mint a világ szegényei összesen](https://nlc.hu/data/cikk/17/164512/1.jpg)
Az afrikai gazdagok offshore vagyona miatt évente kieső, mintegy 14 milliárd dollár (közel 4000 milliárd forint) adóbevétel elegendő lenne olyan egészségügyi beruházásokra, amelyekkel évente 4 millió gyermek életét tudnák megmenteni, és elegendő tanárt alkalmazhatnának ahhoz, hogy minden afrikai gyermek iskolába járhasson.
Be kell az adót hajtani a szegények megsegítése érdekében
A gazdagok adókötelezettségeinek behajtása létfontosságú lenne, ha a világ vezetői teljesíteni akarják azt az ígéretüket, mely szerint 2030-ra felszámolják a szegénység szélsőséges formáit, és ez csak az egyike annak a 17 célkitűzésnek, amelyet az ENSZ tavaly szeptemberi fenntartható fejlődési csúcstalálkozóján fogadtak el.
A növekvő egyenlőtlenség mögött meghúzódó legfőbb tendenciák egyike az, hogy a nemzeti jövedelemnek szinte az összes fejlett és fejlődő országban csak kisebb része kerül a dolgozókhoz, és egyre nő a szakadék a legnagyobb és a legalacsonyabb fizetések között. Éppen ezért minél előbb szükség lenne a minimálbérek globális szintű emelésére – olvasható az Oxfam jelentésében.