Balog Zoltán miniszter szerdán Miskolcon egyeztetett a pedagógusokkal, amelyet követően a Herman Ottó Gimnázium tanári kara a második nyílt levelét írta meg. Az első levelet még január 6-án tették közzé, s az ebben foglaltakat országosan közel kétszáz oktatási intézmény támogatta. A miskolci tanárok most azt kérik, ne részmegoldásokkal, hanem a problémák mindegyikével foglalkozzon a felállítandó oktatási kerekasztal.
A hermanos tanárok szerint sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét!, akik második nyílt levelükben 6 problémahalmazt soroltak fel.
A nyílt levél 1. pontja: túlzott központosítás
A tanári kar egyetért az állami felügyelettel azokban a kistérségekben, ahol az önkormányzatok erre nem képesek, ugyanakkor az ország többi iskolájában a túlzott centralizáció és bürokrácia akadályozza a mindennapos munkavégzést. Az iskolaigazgatóknak adják vissza az intézmények szakmai és felügyeleti irányítását.
A nyílt levél 2. pontja: egymással nem koherens változtatások
A pedagógusok szerint az elmúlt időszak változtatásai, reformjai nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Azt kérik, a jövőben csak olyan oktatással-neveléssel kapcsolatos reformot vezessenek be, melyeket – a tanárokat bevonva – szakemberek kellő alapossággal dolgoznak ki. Máris vonják vissza a diákokat hátrányosan érintő, az érettségi vizsgákkal kapcsolatos legfrissebb módosításokat.
A nyílt levél 3. pontja: ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés
A kompetenciaalapú oktatás rendkívül időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli. A jelenlegi Nemzeti alaptanterv (NAT) túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így lehetetlen az elvárt célokat elérni. Tanárok és diákok egyaránt túlterheltek a tartalmi követelmények és a magas óraszámok miatt. A pedagógusok a tananyag csökkentését, a NAT és a szakmai szempontból kifogásolható új tankönyvek visszavonását, újabb átgondolását kérik.
A nyílt levél 4. pontja: adminisztráció kontra tanítás
A pedagógusok diplomájuk átvételekor a gyerekekkel való foglalkozásra, a nevelésre és az oktatásra tettek fogadalmat. Ugyanakkor a megterhelő adminisztrációs feladatok éppen a színvonalas tanítástól vonják el a pedagógusok erejét, idejét.
A bevezetett életpályamodell sok elemében igazságtalan, a minősítési rendszer hibás. A miskolci pedagógusok alapfeltételnek gondolják a tantestületekben az egymás iránti kölcsönös tiszteletet és segítő szándékot, márpedig az életpályamodell elvárásai inkább a “fortélyos félelmet” kelti bennük.
A nyílt levél 5. pontja: nem a bérek okozzák a legnagyobb problémát
A béremelés épp a legtapasztaltabb, legtöbbet dolgozó pedagógusok esetében volt a legkisebb mértékű. Ráadásul az iskolákban az oktatást segítő, de nem pedagógus végzettségű alkalmazottak is dolgoznak, akiknek bérét a minisztérium nem rendezte. A miskolci tanárok azt kérik, mielőbb oldják fel az egész oktatási rendszerre jellemző bérfeszültséget.
A nyílt levél 6. pontja: a jövőbeni egyeztetések
A pedagógusok kérik, a miniszter ígéretéhez híven, támogassa az olyan oktatási kerekasztal létrejöttét, amely rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon, a helyi viszonyokat ismerve képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni – tudta meg a 444.hu.
