A bosszúálló angyal és a szakállas királynő – ők voltak Egyiptom legfurább uralkodónői

Nitókrisz, a bosszúálló angyal

Azon kívül, hogy Nitókrisz volt az első uralkodónő Egyiptomban, a legendák szerint más okból is különleges volt, akár a külsejét, akár az eszét, akár a ravaszságát nézzük. Az ókori egyiptomi pap, Manethón szerint ő volt a legnemesebb és legszebb nő, akinek szőke hajkoronája bárkit megbabonázott. 12 évig uralkodott Egyiptomban, a történészek szerint ő építtette a harmadik gízai piramist. Élete tragikus véget ért, történetét Hérodotosz írta le.

Nitókrisz testvérét ugyanis megölték, ő pedig fondorlatos tervet eszelt ki, a fejébe vette, hogy bosszút áll ezért. A gyilkosokat vacsorára invitálta, de a helyszín különleges volt. A föld alá bevezettette egy kis csatornán át a Nílust, és vacsora helyett ráengedte a vendégekre a vizet, akik bizony megfulladtak. Az uralkodónőnek ezután menekülnie kellett, de kijutnia már nem sikerült a labirintusból, egy síraknába vetette magát, és végül ott lelte halálát.

Nitókrisz szarkofágja a Denveri Természettudományi Múzeumban

Hatsepszut, a szakállas királynő

Hatsepszut II. Thotmesz testvére és felesége is volt egyben, aki nem szült fiú utódot, ezért a fáraó halála után az egyik mellékfeleségtől (igen, mellékfeleség) született fiúgyermek lett az új uralkodó. Illetve lett volna, de régensként Hatsepszut irányította a birodalmat. Ez a poszt azonban nem elégítette ki az igényeit, ezért hamarosan kineveztette magát fáraónőnek, Maatkaré néven. Bár két évtizedig tartó uralkodása alatt Egyiptomban béke honolt, és az ország jelentősen fejlődött, senki nem nézte jó szemmel a “trónbitorlót”, aki az utódlási hagyományok betartása nélkül ragadta magához a vezetést, ráadásul nőként ekkora hatalommal rendelkezett. Hogy elfogadják őt, a különböző ceremóniákon és rituális eseményeken férfiként mutatkozott, műszakállat viselt. Az időközben férfivá érett III. Thotmesz, mostohaanyja halála után átvette a hatalmat, és Hatsepszutnak még az emlékét is megpróbálta kitörölni a történelemből. Így amikor Hatsepszut meghalt, az ifjú fáraó összetörette az őt ábrázoló szobrokat, és a különböző feliratokból is kiszedette a nevét.

Hatsepszut fáraó szobra

Nofertiti, akiről nem tudni, honnan jött és hová lett

Nofertiti Ehnaton, azaz IV. Amenhotep fáraó felesége a feltételezések szerint egyben az unokatestvére is volt, bár teljes biztonsággal nem lehet tudni, honnan származott a királyné és kik voltak a szülei. Férje mellett különösen nagy szerepet töltött be a hatalomban, egy idő után – bár más néven – társuralkodóként irányította a birodalmat. Már a neve is sokat elárul róla, a nefer ugyanis azt jelenti, hogy szép és jó. Férje ennek megfelelően különleges címekkel ruházta őt fel, mint például a Szeretett fő királyi hitves vagy A kegyelem úrnője.

A nép is szerette és tisztelte őt. Azonban tisztázatlan okból úgy tűnik, hogy Ehnaton uralkodásának 14. évében mégis csak kiesett a fáraó kegyeiből, és nevét ezután sehol, semmilyen dokumentációban nem említették többé. Sőt nevét a különböző feliratokból is kitörölték, és helyére a fáraó új feleségének, Kiának a nevét írták. Hogy pontosan mi történt Nofertitivel, azt a mai napig nem tudni, de a legendák szerint a fáraótól külön, egy kis palotában élte le a hátralévő életét. Múmiáját a mai napig nem találták meg. Ugyanolyan rejtélyes körülmények között tűnt el, mint ahogyan egykor berobbant a történelembe.

Kleopátra, aki férfiakat használt fel a hatalomért

Bár Kleopátráról általában a szépség és a nőiesség jut eszünkbe elsőre, azért a valóság nem volt ennyire idilli. Keménykezű, törtető uralkodónő volt, aki nem átallott bárkit felhasználni, vagy éppen meggyilkolni a céljai elérése érdekében. A csábítást különleges fegyverként használta, és bájaival még a legnagyobb hadvezéreket is leigázta. Nem is csoda, hiszen ádáz és véreskezű családba született. 11 évesen tanúja volt, hogyan fosztotta meg apját a hatalomtól saját nővére, majd apja hogyan szerezte vissza és végezte ki a trónbitorló lányát. Apja halála után Kleopátra a fiútestvérével osztozott volna a hatalmon, persze csak akkor, ha nem sajátította volna ki azt. Legalábbis addig, amíg az ellenségei el nem űzték a palotából, mivel sokaknak egyáltalán nem tetszett, hogy nőként ekkora hatalmat birtokolt.

Kleopátra mindent megtett azért, hogy visszatérhessen és elégtételt vehessen, ezért elcsábította Julius Ceasart, akit felhasznált arra, hogy visszafoglalja számára a trónt. Miután a szerelemtől kába hadvezér ezt meg is tette, Kleopátra nem vele, hanem saját öccsével kötött házasságot, és még a vérfertőzéstől sem riadt vissza annak érdekében, hogy hatalma megszilárduljon. Amikor pedig már úgy érezte, hogy semmi nem veszélyezteti a maradását, testvére, egyben férje, hirtelen, tisztázatlan körülmények között meghalt.

A korabeli pletykák szerint Kleopátra szó szerinti mérgének eredményeképpen. Az uralkodónő azért nem bánta, ha volt mellette egy férfi, aki gondok esetén segített számára megőrizni a hatalmat, ezért kiszemelte és meghódította Marcus Antoniust, aki bigámiát elkövetve meglévő felesége mellett összeházasodott Kleopátrával is. Az elhagyott feleség bosszújára azonban egyikük sem gondolt. Octavia a római hadsereggel leigázta Egyiptomot. Marcus Antonius leszúrta magát, Kleopátra pedig félelmében a saját sírboltjába menekült, ahol megmaratta magát egy kígyóval, nehogy a lázadók végezzenek vele. Ezzel véget ért egy korszak Egyiptom életében, Kleopátra volt ugyanis az utolsó egyiptomi származású uralkodónő a birodalomban.